"Itt mindenki lő mindenkire, sokszor nem lehet tudni, honnan kapod a találatot" - jellemezte a fővárosi Fideszben kialakult lövészárkokat városházi forrásunk. A múlt héten Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. vezérigazgatója szolgáltatta az apropót: ahogyan arról a Narancs is beszámolt, a főpolgármesteri hivatal belső ellenőrzése a BKK 2011-es működését vizsgálva több esetben talált indokolatlan, kockázatos, drága külsős megbízást, hiányzó teljesítési dokumentumot, több százezer forintos bírságokat halmozó autóhasználatot, százezer forintos szabálytalanul kifizetett éttermi számlát. (Lásd: Elbokáztuk, Magyar Narancs, 2012. szeptember 20.)
Németh Zoltán, a fővárosi Fidesz frakcióvezetője azonnal védelmébe vette Vitézyt: az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy a sajtóban megjelent megállapítások a főváros egyik legszabályosabban működő társaságára vonatkoznak. Több forrásunk ugyanakkor arról számolt be, hogy Tarlós István főpolgármester Vitézy Dávid pozíciójának megnyirbálására tett kísérletet, amit végül nem a fővárosi, hanem a "nagy" Fidesz hiúsított csak meg.
A fővárosi Fidesz nem először ment szembe Tarlóssal. Városházi informátorunk szerint a főpolgármesterrel szembeni elégedetlenség odáig fokozódott, hogy a közelmúltban fideszes kezdeményezésre Tarlós levadászására is kísérlet történt. Forrásaink szerint az akció a fővárosi Fidesz-frakció felső szintjéről indult. A fideszes partizánok ellenzéki támogatást szerettek volna kapni a főpolgármester jogfosztásához, de hiába próbálkoztak. Tarlós ellenfeleinek azért lett volna szükségük a külső segítségre, mert a Fidesznek csupán egyfős a többsége a közgyűlésben, amit épp a főpolgármester szavazata biztosít; márpedig Tarlós aligha adná voksát a saját hatáskörei elvonására. Minimum egy ellenzéki igenre szükség volna tehát ehhez; ez esetben Tarlós jogköreit helyettesei vehetnék át, illetve részben a bizottságok. Ez utóbbi kevésbé valószínű, tekintettel arra a hatalmi központosításra, amit a Fidesz 2010 októbere után a főváros irányításában is végrehajtott. Hogy csak egyetlen példát említsünk: míg az antidemokratikusnak hirdetett Demszky-korszak utolsó éveiben a gazdasági bizottság döntött a fővárosi cégvezetők kinevezéséről, addig a Fidesz-modellben ezt a jogkört is magához vonta a főpolgármester. Amit persze azóta már nagyon bán a Fidesz-frakció. Például Pető György miatt, aki 2002-2006-ban Tarlós oldalán alpolgármester volt Óbudán, a rendszerváltozás előtt pedig kémelhárító a Belügyminisztérium III/II-es csoportfőnökségnél. A főpolgármesteri hivatalhoz a BRFK gazdaságvédelmi osztályáról érkezett, miután Tarlós rábízta a fővárosi belső "elhárítás", a kis FBI-ként emlegetett Fővárosi Biztonsági Iroda Kft. vezetését, amelynek jószerivel mindenhova bejárása van a városházán. Az index.hu fideszes forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Tarlós Pető segítségével akarta lejátszani Vitézy menesztését, ám a frakció György István főpolgármester-helyettes vezetésével a főpolgármester értésére adta, hogy ez elképzelhetetlen. Ellenben, tanácsolta a városházi Fidesz Tarlósnak, baráti lépésként értékelnék, ha a főpolgármester megszabadulna Petőtől - amire viszont Tarlós nem hajlandó.
Ki nyer ma?
A puccsot végül nem támogatta az ellenzék, hiszen nem érdekük Tarlós idő előtti menesztése. Tarlós egy ilyen szituációból egyértelműen a pártok ármánykodásának áldozataként jönne ki, ami idővel - ha mégis indulna függetlenként - szavazatokban mérhető rokonszenvet keltene a személye iránt. Tarlós jogkörelvonása amúgy a Fidesznek nem volna kockázatmentes, hiszen ha Tarlós válaszként lemondana posztjáról, a kormánypárti főpolgármester-jelölt nagy eséllyel elbukna az időközi választáson. Annál is inkább, mert az országgyűlési frakcióvezetői posztot elvállaló, és így a saját kerületéből és a fővárosi ügyekből is (legalább ideiglenesen) kivonuló Rogán Antal aligha menne bele ebbe a kalandba. Tudomásunk szerint a Fideszben inkább azzal számolnak, hogy Tarlós még jogkörei csorbítása esetén is a helyén maradna. Tarlós büszkeségét, rátartiságát és küzdőszellemét ismerve erre nem vennénk mérget. Maga Tarlós a távirati irodának azt nyilatkozta, a személyére vonatkozó közvélemény-kutatási adatok jelenleg biztatóak, márpedig döntése az újraindulásról a felmérések eredményeitől is függ majd.
A Tarlós és a Fidesz-képviselőcsoport közötti ellentétre maga György István főpolgármester-helyettes is utalt, amikor azt mondta: a frakció és a főpolgármester között párbeszéd zajlik az elmúlt két évről, a vita azonban nincs még publikus szakaszában. Pedig a ciklus elején megvolt Tarlós és György között az összhang, közösen vágtak bele a főváros átalakításába, sőt György István egy 2010. őszi sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a közösen létrehozott városüzemeltetési modell cégvezetőit "valakik" el akarják lehetetleníteni (még ha Simicska Lajos nevét nem is mondta ki).
A régi lemez
A városházi Fidesz-frakcióból származó információink szerint a képviselők egyre nehezebben nyelik le, hogy Tarlós egy személyben hoz döntéseket. Ahogyan informátorunk fogalmazott, 2010 októbere után hamar vége lett az ellenzéki idők azon gyakorlatának, amikor Tarlós a hozzáértésükben és lojalitásukban bízva feladatot adott a Fidesz-frakció tagjainak, és hagyta önállóan dolgozni őket. Ráadásul Tarlós a kormányzati körökben sem növelte rokonszenvindexét, köszönhetően például a Fellegi Tamásnak, majd Matolcsy Györgynek címzett bírálatai miatt. (Orbán Viktort viszont egyszer sem vegzálta.) Kritikára továbbra is lesz módja: az állam jövőre 40 milliárdot (normatív támogatást és fogyasztói árkiegészítést) csíp le a BKV támogatásából. Cserébe kompenzálást ígért ugyan - például jóváhagyná a dugódíj bevezetését -, de az nem elég a BKV-s lyuk betömésére. Áprilisban úgy tűnt, a főváros és a kormány megállapodott a kérdésben, ám a Fidesz az Országházban mégis leszavazta a BKV-finanszírozás részbeni fedezetéül szánt új adót.
Tarlós júliusban erre a hónapra ígérte, hogy a kormány meghozza a végső döntést a BKV finanszírozásáról, erre azonban lapzártánkig nem került sor. A városvezetés ezért nem várt tovább, a szeptemberi közgyűlésen egy 2013-as hitelfelvétel előkészítéséről döntött. Tízmilliárd forint hitel és 25 milliárd forint folyószámlahitel folyósítására írnak ki pályázatot, az utóbbi a Fidesz által 16-ról 25 milliárdra emelt keret megújítása. Az indoklás szerint "a 2013-as központi költségvetés fővárost érintő hatásai még nem ismertek, így az ebből fakadó finanszírozási kockázatok kivédése érdekében szükséges egy középlejáratú hitelkeret-szerződés megkötése". Ez mindenképpen újdonság a főváros történetében, mert működési céllal az elmúlt húsz évben nem vettek fel kölcsönt. Atkári János, Demszky Gábor gazdasági főpolgármester-helyettese, aki februárig Tarlós tanácsadójaként is dolgozott, lapunknak meglepőnek és a főváros gazdálkodása szempontjából a végjáték kezdetének értékelte a lépést. "A Demszky-korszak végét lezáró átadás-átvétel után a közgyűlés határozatban mondta ki, hogy nem növeli az adósságállományt. Ha pedig a főváros mégis venne fel hitelt, azt a ciklus végéig visszafizeti. Ehhez képest a főváros 2015-2016-os lejáratú hitelfelvételben gondolkodik" - mondta a Narancsnak. Atkári emlékeztetett arra is, hogy a főváros már korábban elérte hitelképessége felső határát, újabb pénzeket valódi fedezetre nemigen vehet fel, a bankok legfeljebb erős politikai nyomásra adnak majd kölcsön, józan megfontolás alapján aligha. A volt főpolgármester-helyettes szerint a városvezetés is azzal számol, hogy a kormányzat jövőre annyi forrást von el, hogy a maradék nem lesz elég a feladatellátáshoz.
Négymilliárddal drágábban?
Ami a Tarlós-Fidesz-deathmatch Vitézy-epizódját illeti, információink szerint a főpolgármester nem feltétlenül a belső vizsgálati jelentésben kifogásolt (és fentebb idézett) tételek miatt akadt ki elsősorban, hanem a BKK vadonatúj irodaháza miatt. Úgy tudjuk, a főpolgármester szerette volna leállíttatni a szerződéskötést is - sikertelenül.
A BKK 3000 négyzetméter alapterületet bérel 2500 négyzetméterrel bővíthető opcióval a Rumbach Sebestyén utcában. A BKK azzal párhuzamosan nőtte ki szűkös városházi irodáit, ahogy egyre több feladatot és embert vett át a BKV-tól - a központ létszáma már közelíti az 1500 főt. Az "A" kategóriás irodaházban a bérleti díj havonta nettó 11,5 euró/négyzetméter, ami 5 ezer négyzetméterrel és 286 forintos euróval számolva évi 197 millió forint. Az első évben ennek a felét kell kifizetni. A bérleti díj mellett a rezsi négyzetméterenként nettó 1,065 euró, évente összesen további 18 millió forint, míg a 15+25 parkolóhely négyzetmétere nettó 80 euró. A belső ellenőrzési jelentés szerint a BKK 2011-ben a nem megfelelő körülményeket biztosító, zsúfolt irodák használatáért nettó 34 millió forintot fizetett. A BKK a nyílt versenyt mellőző, meghívásos pályázaton három ajánlattevőt kért indulásra; a finisben kettő maradt, a szerződést végül az RBZ Rumbach Utcai Irodaközpont Tervezési Kft.-vel kötötték tavaly decemberben. Az RBZ a 43. számú Állami Építőipari Vállalat utódja, osztrák tulajdonba került, 2007-2009 között a Raiffeisen Evolution Project Development GmbH-hoz tartozott, azóta a ciprusi Niva Holding 1 Limited offshore cég a gazdája. (A Raiffeisen Evolution Project Development Kft. fejlesztette volna a BKV Kőbánya-Kispest metróvégállomásánál lévő telken a bevásárlóközpontot, de végül kiszállt az üzletből. Lásd erről: Cserebere, Magyar Narancs, 2006. február 23.)
Úgy tudjuk, Vitézy nemcsak a főpolgármester bizalmát veszítette el, hanem több, korábban őt támogató kerületi fideszes polgármester is egyre kritikusabban szemléli tevékenységét. Tarlós hétfőn sajtótájékoztatón ismételte meg a revizori bomba robbanása előtti álláspontját, miszerint tehetségesnek tartja Vitézyt, nincs szándékában kirúgni, főleg, hogy az elhíresült belső ellenőri jelentés nem is szorgalmaz jogi lépéseket a BKK-tisztviselőkkel szemben. Ám egyúttal ismét jelezte: a fiatalembernek van még mit tanulnia cégvezetőként. Az ügy hátteréről homályosan úgy fogalmazott: minden nagyobb közösségben (és Tarlós "közösség" alatt általában a saját pártpolitikai közösségét érti) vannak nemtelen módszerekkel dolgozó bajkeverők, akik ha lehetőséget látnak rá, rögtön elkezdenek mesterkedni, és a saját emberi gyengeségük termékét ügyességként vagy intellektuális politikai teljesítményként könyvelik el.
Csatlakozásra várvaA Vitézy Dávid által is szorgalmazott buszkiszervezés az első lendület után megakadt. Ahogyan arról a magyarnarancs.hu elsőként beszámolt, a 150 darabos busztender - amelyet az egyedüli pályázó VT Transman Kft. nyert el - "beélesítése" egyelőre elmarad. A BKV igazgatósági ülésén nem is szavaztak erről, a BKK indoklása szerint a közlekedési cég igazgatósága műszaki és gazdasági információkat kért be. Ha a nyertes ajánlatot összevetjük a BKV vezetésének készült azon számsorral, amely augusztusban 500 busz üzemeltetését tekintette át többféle konstrukcióban, a következőket látjuk: a VT-Transman 150 buszos ajánlatában a csuklós buszokra kilométerenként 797, a szóló buszokra 663 forintos, átlagosan 730 forintos ajánlatot tett. A BKV-vonalakon a járművek évente átlagosan 66 ezer kilométert futnak, egy busz költsége így alvállalkozói üzemeltetés esetén körülbelül 48 millió forintra jön ki, ami 500 busznál 24 milliárd forint. A BKV nyári vezetői elemzése szerint 500 buszt 19,5 milliárd forintért tudna bérleti konstrukcióban üzemeltetni a cég. Azaz a különbség - 500 busz esetén - 4,5 milliárd forint a BKV javára. A gazdasági ésszerűséget jócskán alulmúló tényadatok, a többmilliárdos extra kiadás miatt érthető a nem a BKK által delegált igazgatósági tagok ellenállása, arról nem is beszélve, hogy a BKK favorizálta buszkiszervezésre nem is kapnának fedezetet a közlekedési központtól. |
