Előválasztási matek az egyéni körzetekben

Gondosan rajzolt frontvonalak

Belpol

A pártközi alkuk és a kölcsönös visszalépések mellett is bőven tartogat izgalmakat az ellenzéki előválasztás az egyéni választókerületekben. A hatpárti szövetség tagjai más-más taktikával és eltérő esélyekkel fordulnak rá a versenyre.

Bár a közvéleményt vélhetően a miniszterelnök-jelölti előválasztás tartja majd lázban, a közös egyéni képviselőjelöltek kiválasztása is jelentős esemény lesz az ellenzéki oldalon. A hat együttműködő ellenzéki párt megállapodása értelmében a 106 egyéni választókerületben egyfordulós előválasztást rendeznek szeptember 18. és 26. között, a miniszterelnök-jelölti előválasztás első fordulójával párhuzamosan. Különösen a 2022-es választáson szorosra várt körzetekben fontos, hogy az ellenzék az előválasztással megtalálja a legalkalmasabb jelölteket, hiszen ezekben a billegő körzetekben a jelölt személye döntheti el a „rendes” választás kimenetelét. De az ellenzéki pártok belső erőviszonyait is alakítani fogja az előválasztás; hogy egy pártnak mekkora frakciója lesz a következő Országgyűlésben, azt alapvetően meghatározza, hogy a mandátumszerzésre esélyes választókerületek közül hányban kerül ki győztesen az ellenzéki háziversenyből. Ha 2022-ben az ellenzék szerez többséget, ez a belső erősorrend a következő kormány összetételére és politikájára is hatással lehet.

A „mandátumszerzésre esélyes” választókerületek beazonosításához érdemes a korábbi választási eredményekhez fordulni. Ebben a cikkben a 2019-es európai parlamenti választási eredményekből kiindulva 60 választókerületet tekintek ilyennek: 35 „befutó” körzetben a hat ellenzéki párt összesített 2019-es eredménye meghaladta vagy megközelítette a Fideszét, és a Fidesz 50 százaléknál kevesebb szavazatot kapott; további 25 nyerhető kerületben a Fidesz 2019-es eredménye 50 és 55 százalék között mozgott. Az egyetlen kivétel a váci központú Pest megyei 4-es számú országgyűlési egyéni választókerület (oevk): itt a Fidesz 55 százalék felett teljesített, de később az ellenzék Vácon viszonylag simán megnyerte az önkormányzati választást, ezért ezt a kerületet is nyerhetőnek veszem. (Az elemzett oevk-k listáját lásd a keretes írásban.) A politikai racionalitás azt diktálja, hogy az előválasztás során minden ellenzéki párt ebből a 60 körzetből próbálja meg a lehető legtöbbet megnyerni. Noha a jelöltek hivatalos bejelentéséig, vagy­is az Országos Előválasztási Bizottsághoz történő jelentkezésig még van egy hónap – így a következő hetekben is lehet számítani újabb jelöltindításokra és visszalépésekre –, a jelenleg rendelkezésre álló információk már kirajzolják a pártok előválasztási stratégiáit és esélyeit.

Mindenki mindenkivel

A hatpárti ellenzék az egyéni jelöltek esetében eleve azért döntött az egyfordulós lebonyolítás mellett, hogy a különböző visszaléptetések és kereszttámogatások az előválasztás előtt megtörténjenek, és a pártoknak ne kelljen minden oevk-ban saját jelölt mellett kampányolni. Több ellenzéki beszélgetőpartnerem megjegyezte, hogy ezt nehezen bírták volna erőforrással. Így viszont a pártközi alkuk határozzák meg az előválasztási kampány első szakaszát. Némileg meglepő módon a legszélesebb körű együttműködés a DK és a Jobbik között alakult ki, Gyimesi László előválasztási jelölteket összesítő honlapja (gyimesilaszlo.hu/eloval) szerint a DK eddig 13 helyen állt be jobbikos jelölt mögé, a Jobbik pedig 14 helyen támogat DK-s jelöltet. A DK az előválasztáson is pártszövetségként induló MSZP–Párbeszéddel is kötött megállapodást, eddig 10-10 helyen támogatják egymás jelöltjeit, de kisebb volumenben lényegében az összes többi konstellációban is van előválasztási együttműködés az ellenzéki pártok között. Ezek a pártközi megállapodások jelentős részben a mandátumszerzésre esélyes körzeteket érintik.

Az előzetes alkukat több ellenzéki politikus is kritizálta – például Márki-Zay Péter vagy Hadházy Ákos –, mondván, hogy így az előválasztás tétje vész el, és csorbát szenved a választók bevonása a jelöltállítási folyamatba. Mások ugyanakkor azzal érvelnek, hogy a verseny „élességét” még növelheti is, ha a legtöbb oevk-ban kétszereplős lesz a küzdelem. Jó példa erre Budapest 4-es számú választókerülete, ahol a Závecz Research és az Idea Intézet kutatása szerint a DK-s Kálmán Olga 42 százalékos támogatottsággal vezetett a párbeszédes Tordai Bence (31 százalék) és a momentumos Berg Dániel (13 százalék) előtt, ám miután Berg visszalépett Tordai javára, nagyon szorossá válhat a verseny (feltéve, hogy a momentumos szavazók valóban a Párbeszéd politikusát támogatják majd).

 

Hadházy Ákos Zugló bevételére gyűjt csapatokat
Forrás: Hadházy Ákos Facebook-oldala

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk