Ha a tervdokumentációt nem is, de egy powerpointos prezentáció emlékét magukkal vihették a januári egyeztetésről azok a hivatalnokok, akiknek a napokban kell állást foglalniuk a Normafára tervezett téli-nyári sícentrum és szabadidőpark ambiciózus ötletéről. A kincstár, a zöldhatóság, az erdészek és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága képviselői előtt beruházójelöltként bemutatott Kelemen Zoltán ötletgazda szerint nincs még egy ekkora város Európában, ahol a falakon belüli sípályával dicsekedhetnek.
A sportruházati nagykereskedelemben sikeres egykori válogatott síugró és szakágvezető a Magyar Sí Szövetséggel közösen alapított, bejegyzés alatt álló projektcége, a Budapest Sí Centrum Kft. a kinézett terület bérleti jogának elnyerése esetén milliárdokat befektetve szabná át a Normafa jelenlegi arcát. (A cég ügyvezetői között van Kaszó Klára szövetségi alelnök, az RTL Klub jogi igazgatója is.)
Az önerőből és banki hitelből tervezett beruházássorozat első fázisa a normafai lejtőket és a Harangvölgyet érintené. Az osztrák szakértők által megvizsgált terepen a mostani egy szem pálya és a lerobbant felvonó helyére beállított két (egy kisebb és egy nagyobb, libegő típusú) lift egy jobb téli hétvégén napi ezerötszáz síelőt cipelne fel a két alaposan kiszélesített pálya tetejére. A gyerekeknek szóló tanulópálya, a snowboardpálya, a kiszolgáló épületek, a parkolók és az esti síelést lehetővé tevő világítás mellett a jobb kihasználtságról többek között egy nyári bobpálya, valamint egy gumiszőnyeg gondoskodna, ahol a gyerekek tavasztól őszig egy traktorbelsőszerű izével zúzhatnának lefelé.
És ez még semmi. Az alsó hangon egymilliárd forintos startot a két közeli, úgynevezett egyetemi pálya rekonstrukciója és bekapcsolása, majd egy síugrósánc - Kelemen nagy álma - követné. Az egykori sportoló szerint mindez óriásit lendítene az utánpótlás-nevelésen, már csak a résztulajdonos síszövetségnél jelentkező nyereség miatt is. Több általunk megkérdezett szakértő megtérülési szempontból rizikósnak tartja ugyan az ötletet, de Kelemen szerint a komplexum nyolc-tíz éven belül már hozná a pénzt; a vállalkozót a klímaváltozással járó esetleges lanyha telek rémképe sem riasztja.
Valószínűleg több gondja is lesz a területet jelenleg kezelő hivatalokkal. A XII. kerületi önkormányzat egyértelműen támogatja a fejlesztést, a Pilisi Parkerdő Zrt. elégedetten dorombol és a tulajdonosi jogokat gyakorló kincstár sem jelzett vétót, ám az erdészeti hatóság és a nemzeti park
egyáltalán nem lelkes
A Normafa és vidéke ugyanis duplán védett terület: a Budai Tájvédelmi Körzet és az uniós élőhelyvédelmi program, a Natura 2000 hálózat része. A szóban forgó hetven hektár erdőművelés alatt áll, az építők viszont a pályák és a liftek helyigénye miatt három-négy hektárt élből kivágnának. Az agglomerációs törvény vonatkozó előírását - miszerint a kiesett erdőborítást a kerületen belül pótolni kell - viszont aligha tudnák teljesíteni, hiszen nem csupán a konkrétan kivágott fákat, de az egész átminősített, művelésből kivett hetvenhektárnyit el kéne ültetniük a közelben. A nemzeti park a védett növényfajokat és a Kárpát-medencében már csak a Normafánál repkedő lepkefajt félti a pusztulástól. "Kompromisszum kell, mert így tud fennmaradni a nemzeti park" - feleli erre Kelemen Zoltán, aki szerint van lehetőség a lepkék átköltöztetésére. A zöldbürokrácia szerint azonban nagyobb terhelést (egy nyári vasárnapon nyolc-tízezer budapesti jár erre) már nem bír ki a - hiedelmekkel ellentétben gazdag - helyszíni élővilág.
A csekély magasság miatt alapjáraton csak harmincnapos szezont hóágyúk nyújtanák a háromszorosára, ehhez azonban drága, ivóvízre alapozott komplett víztározót (mesterséges tavat) is a tájba kéne szuszakolni. A terület kezelőit az a tapasztalat is aggasztja, hogy a környékbeli beruházások szinte mindig "ráfolynak" a szomszédos védett területekre.
"Ez a valóságban már nem olyan erdő, ahol őzek üzekednek, és süppedő mohába tapos a lábunk. A Normafa olyan közpark, amit a turisták és az aktív sportot, kikapcsolódást szeretők ma is intenzíven használnak" - mondta lapunknak az aggályokra Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere, aki szerint a tervezett síközpont az egész város számára
egyedülálló lehetőség
lenne. A tervhez érzelmileg is kötődő fideszes politikus szándékainak komolyságát jelzi, hogy az Országgyűlés különféle plénumain maga is évek óta próbál pénzt szerezni a Normafa egykori síéletének a feltámasztására. A kerület három telket is beáldozna az akutnak ígérkező parkolási probléma megoldására, bár leginkább azt szeretnék, ha az autók lent maradnának. A politikus a fővárosnál lobbizik, hogy a fogaskerekű vasút vonalát meghosszabbítsák a Moszkva térig, illetve a Normafáig. A szerelvénycserével, pályaátalakítással járó rekonstrukció ugyan önmagában nyolc-tízmilliárdba kerülne, de Pokorni szerint az összeg felére a svájci államhoz lehet pályázni, másrészt a jelenleg kihasználatlan "fogas" bekapcsolása a városi közlekedés rendszerébe a beruházástól függetlenül is hasznos volna.
Kérdés, mennyire férnének meg az új funkciók a Normafa mai, csendes-ülős jellegével, és mit szólnának az egészhez a budapestiek. Hogy a családos síelni vágyók repesnének, azt sejtjük, bár biztosat nem tudunk: igényfelmérés, a területre vonatkozó okadatolt fejlesztési koncepció még nem készült.
Nyeregben
A Budai-hegységben ma már nem találni olyan területet, amely adottságait tekintve alkalmas lenne sípályának és nem védett. A Hármashatár-hegy északi oldalán több lejtő is van, ahol korábban érdemes lett volna beindítani a sportot, de az utóbbi harminc évben az egész hegységet sikerült kiparcellázni. A III. kerületi Nyereg utca lakói is egy ilyen helyen élnek: a felvezető út olyan meredek, hogy a dzsipek sokszor nem tudnak felkapaszkodni.
Golf-áramlat
Kelemen Zoltán a Széchenyi-hegyen más befektetőtársakkal, de ugyancsak védett területen egy golfpályát is építene. A projektcég még nem jött létre, üzleti terv, megvalósíthatósági tanulmány nincs a kezében, de úgy becsüli, harminc-ötven év távlatában megtérülhetne a beruházás. "Itt nem lehet rövid távon gondolkodni."
"Ha golfpályát mondanak, lakóparkot gondolnak" - halljuk a zöldapparátus sóhajtását, mivel sport-rekreáció célú fejlesztéshez legalábbis úgynevezett különleges övezetbe kell átsoroltatni a területet, ami viszont beépíthető. Ilyen övezeten belül már nagyon nehéz kártalanítási következmények nélkül korlátozni a különféle beépítési szándékokat. (Hasonló jellegű a probléma Sóskúton is.) "Még hogy lakópark, én nem kalózkodni akarok! A területeket úgyis csak bérelni lehet" - utasítja vissza a feltételezést a befektető.
