Magyarország más országoknál rövidebb szükségállapottal és eredményes intézkedésekkel ellenőrzés alatt tudta tartani a koronavírus-járványt, elkerülte a tömeges megbetegedéseket - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a német Die Welt online felületén csütörtökön megjelent interjúban.
Gulyás Gergely megerősítette, hogy a kormány június 20-ig meghozza a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló döntést. Kiemelte, a magyarok azonban éppoly kevéssé tudják, miként alakul a járványhelyzet a továbbiakban, mint a németek, de az szerinte nem vitás, hogy egészségügyi készültség szükséges, mert Európában ma mindenütt azt találgatják, lesz-e a járványnak második vagy akár harmadik hulláma. „Ez azonban olyan messze van a veszélyhelyzettől, amennyire a szúnyogcsípés a kutyaharapástól” – mondta.
A tárcavezető kijelentette, nem hiszi, hogy hiba volt a különleges jogrend határidő nélküli kihirdetése. A rendkívüli állapot idején tovább működött az Országgyűlés és az Alkotmánybíróság, ráadásul a kormány az Országgyűlés hatáskörébe utalta a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló döntést – mondta Gulyás Gergely, hozzátéve, ennél demokratikusabban aligha lehetséges eljárni, így a bírálatok megalapozatlanok voltak.
Hangsúlyozta, a kormány a rendkívüli jogrend megszüntetése után nem hozhat rendeleti úton törvényeket és az alapvető jogok sem korlátozhatók, mint ahogyan arra például a kijárási tilalom esetén sor került. „Azoknak a kritikusainknak, akik az elmúlt hónapokban valótlan állítások sorát fogalmazták meg Magyarországról, egyszerűbb eddigi tevékenységüket folytatni, mint bocsánatot kérni” – mondta.
Szólt arról is, hogy a rendkívüli állapot megszüntetésével valamennyi rendeleti úton hozott intézkedés hatályát veszti, néhány szükséges intézkedés hatályban maradásáról pedig rendes jogalkotási eljárásban döntenek. Példaként említette a lejáró személyi igazolványok érvényességi idejének év végéig történő meghosszabbítását, hogy elkerülhető legyen a tömeges ügyintézés, továbbá az operatív törzs és a folyamatos egészségügyi készültség fenntartását egy esetleges második hullámra való felkészülésként.
Gulyás Gergely emlékeztetett, a rémhírterjesztés büntetőjogi tényállása csak rendkívüli jogrend idején alkalmazható. Az Európai Unió Bírósága tranzitzónákat érintő döntéséről szóló kérdésre válaszolva elmondta, a testület fogva tartásnak minősítette az elhelyezést a tranzitzónákban, amit tudomásul kellett venniük, noha úgy gondolják, hogy az ítélet káros mind Magyarországra, mind Európára, és amiatt ismét fel fog lángolni a vita a hotspotokról, vagyis az Európai Unión kívüli menekültközpontokról.
Kifejtette, amennyiben a menedékjog iránti kérelmekről nem az EU területén kívül, vagy legalábbis a schengeni külső határokon döntenek, az tömeges bevándorláshoz vezet. Gulyás Gergely érdekes ellentmondásként jellemezte, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága 2019-ben azt a döntést hozta, hogy a magyar gyakorlat nem sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét, az Európai Unió Bírósága azonban ennek az ellenkezőjét állítja.
| ||
Kitért arra is, a magyar Alkotmánybíróság ugyanúgy eljárhat, mint ahogy azt a német Alkotmánybíróság is tette egy hónappal ezelőtt. Világos, hogy a közösen gyakorolt hatáskörben az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállamok jogával szemben, azonban éppen ezért minden esetben meg kell vizsgálni a kompetenciát, és tiszteletben kell tartani minden tagállam alkotmányos identitását – mondta.
Hozzátette, amennyiben az unió bírósága világos döntést hozna arra vonatkozóan, hogy a genfi egyezmény egyes részei jogellenesek, a magyar Alkotmánybíróságnak is meg kell vizsgálnia a tényállást, mert kollízió (összeütközés az ellentétes érdekek között – a szerk.) alakulhat ki az Európai Bíróság ítélete és a magyar alkotmány között.
Gulyás Gergely úgy fogalmazott, jó is lehet Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök újjáépítésre vonatkozó terve, amely szinte azonnal 500 milliárd eurót szán a válság leküzdésére. Ezzel összefüggésben megjegyezte, Angela Merkel azt ígérte a visegrádi országoknak, hogy a válság leküzdésében nem válnak nettó befizetőkké.
A miniszter szerint ezt a kohéziós alapokról folyó vitával összefüggésben kell vizsgálni, a Juncker-bizottság költségvetési javaslatában szereplő 20 százalékos forráscsökkentést ugyanis nem tudják elfogadni, de most egyszerre van szó az újjáépítési tervről és a kohéziós pénzekről, így a megegyezés könnyebbé válik.
A magyar kabinet mindig az Európai Unió költségvetésének növelése mellett foglalt állást, és ebben az esetben hajlandóak többet befizetni – tette hozzá. A tárcavezető szólt arról is, nem gondolja, hogy az unió jogállami normák betartásához kötné az újjáépítésre fordítandó támogatásokat és a kohéziós pénzek kifizetését. „A jogállamiságról folytatott viták megfelelően bebizonyították, hogy azok során nem jog, hanem politikai véleményekről van szó, és hogy ez az Európai Uniónak árt, bennünket viszont megerősít, nem pedig fordítva” – mondta.
Közölte, csak Németországon múlik, mikor utazhatnak ismét német turisták Magyarországra, Magyarország ugyanis – a viszonyosság elve alapján – bármikor készen áll a nyitásra, mert a fertőzések száma mindkét országban alacsony szintre csökkent. Arra a kérdésre, hogy Magyarországnak Merkellel, vagy nélküle lenne-e jobb a jövőben, azt válaszolta: az elmúlt években sok tapasztalatot gyűjtöttek, így a további együttműködés feltételei adottak lennének Merkel kancellárral, akinek politikai teljesítménye vitathatatlan.
Gulyás Gergely az interjú végén kérdésesnek nevezte, hogy az Európai Néppárt liberális pártjai képesek-e elfogadni a konzervatív tagpártokat. „Ha erre nem képesek, akkor az Európai Néppárt nem marad a legnagyobb és egyáltalán nem marad keresztény-konzervatív pártcsalád” – mondta.
MTI
