Gulyás Gergely a magyar mecsetek betiltásáról beszél, miközben tavaly még az iszlám konferencián díszelgett

  • narancs.hu
  • 2017. november 6.

Belpol

A hazai iszlám szervezeteknél kicsapta a biztosítékot a Fidesz frakcióvezetője.

Mi írtuk meg szombaton először, hogy Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője az Echo Tv-ben azt mondta:

„Magyarországon nem lesz mecset.”

A politikus közölte, hogy van egy ilyen kezdeményezés, és azt is kijelentette, hogy sajnálják, aki ennek a vesztese lesz, de nem tudnak változtatni ezen az állásponton, „mert ez nem csupán vallásszabadság kérdése, hanem egy ország biztonságának a kérdése is”.

Az eddig nem derült, ki, hogy pontosan milyen részletek rejlenek Gulyás elszólása mögött, így az sem világos, hogy esetleg csak a jövőben nem lehet majd mecseteket kialakítani, vagy a mostaniaknak is annyi. Szombaton próbáltunk erre rákérdezni a Fidesz-frakció sajtóirodájánál, de mindössze ennyit írtak: „Amit Gulyás Gergely frakcióvezető pénteken az Echo Tv Mélymagyar c. műsorában elmondott, az magáért beszél, törvényhozási feladattal nem jár.”

„Jogaink korlátozása ellen tiltakozni fogunk”

Vasárnap több hazai iszlám szervezet is reagált a frakcióvezető szavaira. A Magyar Iszlám Jogvédő Egyesület (MIJE) közleményében kijelentette: megdöbbentette őket, hogy Gulyás Gergely az iszlám vallás közösségi gyakorlását nemzetbiztonsági kockázatként értékelte, és ennek kapcsán e jog gyakorlásának korlátozására utaló kijelentéseket tett, egyebek közt azt, hogy „Magyarországon nem lesznek mecsetek”. Felidézték, hogy Gulyás Gergely tavaly még „jelenlétével tisztelte meg az iszlám magyarországi elismerésének 100. évfordulójára rendezett konferenciát, most viszont számos nemzetközi egyezményben és európai uniós jogszabályban, továbbá az Alaptörvény VII. cikkében garantált szabadságjog korlátozására tett utalást”. Ez utóbbi szerint a vallás szabadságához való jog magában foglalja azt is, hogy az adott vallást „akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa, gyakorolja vagy tanítsa”.

A MIJE arra is felhívta a figyelmet, hogy hazánkban számos, mecsetként funkcionáló imaház működik, melyek szabadon látogathatók, így bárki meggyőződhet arról, hogy semmilyen radikalizáció nem folyik bennük. „Arra kérjük a döntéshozókat, hogy ne bélyegezzenek meg kollektíven közösségeket, a nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyeket egyénileg kell kiszűrni. A MIJE jelezni fogja a hatóságoknak, ha ilyen személyekről szerez tudomást, de jogaink korlátozása ellen tiltakozni fogunk a megfelelő fórumokon” – áll a szervezet közleményében.

Minden világvallásnak jár a tisztelet, kivéve…

Kit érdekel, hogy akkor mit mondtam?

Kit érdekel, hogy akkor mit mondtam?

Fotó: Sióréti Gábor

Gulyás Gergely a szervezet által említett konferencián – az MTI tudósítása szerint – még azt mondta, hogy minden világvallásnak jár a tisztelet. Megemlítette, hogy a kereszténység és az iszlám vallás hagyományos értékmodellje több ponton mutat hasonlóságot, s ezek között említette az egyistenhitet, a tekintélytiszteletet, a közösség egyén elé helyezését vagy a hagyományos nemi szerepek hirdetését, megemlítve ugyanakkor, hogy az egyház és az állam kapcsolatában például nagyszámú modell jelent meg mára. Utalt arra, hogy a vallás a civilizáció kezdete óta szerves része identitásunknak, és kijelentette, ahogy az Oszmán Birodalom története az iszlámtól, úgy a középkori Európáé a kereszténységtől elválaszthatatlan.

„Mi nem vagyunk »migránsok«, hanem ez a Hazánk!”

Vasárnap este a Magyar Iszlám Közösség is reagált, közleményükben ők is rávilágítanak: Gulyás szembemegy a magyar alkotmánnyal, az emberi jogokkal és a nemzetközi normákkal. „Több éve saját bőrünkön tapasztaljuk az iszlamofóbiát, s sajnálatosnak tartjuk, hogy eddig jórészt sem a hazai politika, sem más egyházak képviselői nem álltak ki a minket érintő nyilatkozatok ellen” – áll a reagálásban.

A Magyar Iszlám Közösség szerint a „nácik is így kezdték a holokausztot, és az iszlamofóbia vezetett a boszniai tízezrek lemészárlásához”. Arra is kitérnek, hogy felelős politikus részéről elfogadhatatlanok az ilyen kijelentések, „az ilyen nyilatkozatok felidézik Magyarország legsötétebb korszakát”. Bocsánatot várnak és Gulyás Gergely nyilatkozatának visszavonását, majd utalnak arra, hogy a Fidesz a muszlimkártyát használja a választók megnyerésére. A közlemény így zárul: „Mi nem vagyunk »migránsok«, hanem ez a Hazánk!”

Itt az újabb agyrém: a Fidesz be akarja tiltani Magyarországon a mecseteket

Gulyás Gergely frakcióvezető szólta el magát. „Magyarországon nem lesz mecset” – ezt a Fidesz frakcióvezetője jelentette ki péntek este az Echo Tv Mélymagyar c. műsorában. Gulyás Gergely Bayer Zsolttal diskurált – egyebek közt – a menekültkérdésről, majd amikor a műsorvezető előállt azzal, hogy szerinte ott van a baj, ahol mecset van, a fideszes politikus rögtön elkezdett beszélni a tervekről, miszerint itthon nem lesz több mecset.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.