Guy Verhofstadt volt belga miniszterelnök, az Európai Parlament liberális frakciójának vezetője szerint nem pénzelheti az EU tovább az illiberalizmust

  • narancs.hu
  • 2018. május 9.

Belpol

Betelt a pohár. Elég volt az európai értékekkel szembemenő politikából.

Véleménycikkben fejti ki Guy Verhofstadt volt belga miniszterelnök, az Európai Parlament liberális frakciójának (ALDE) vezetője a hvg.hu-n, miért nem kellene pénzelnie az Európai Uniónak az illiberális tagállamokat, például Magyarországot vagy Lengyelországot. A kérdés aktualitását a  2020-2027 közötti eu-s költségvetés apropója adja.

Verhofstadt a maga részéről az EU egyik legnagyobb vívmányának tartja a kohéziós politikát, amelynek keretében 2014-2020 között több mint 350 milliárd eurót csoportosítottak át a gazdagabb országok befizetéseiből a felzárkóztatandó keleti tagállamoknak. Ennek a kohéziós politikának a legnagyobb nyertese Lengyelország volt, 77 milliárd eurót kapott. Magyarországnak 22 milliárd euró jutott, ezzel a negyedik legnagyobb kedvezményezettje volt e politikának.

Mégis ez a két említett állam az, amely a legnagyobb kihívást jelenti az unió számára az európai értékekkel szembemenő politikájuk miatt.

"Ahelyett, hogy felismernék és elfogadnák azokat az értékeket, amelyek ezt a nagyvonalúságot inspirálták, a lengyel és magyar kormányok módszeresen aláássák a jogállamot és szétverik az igazságszolgáltatásuk intézményeit.

Ha ma jelentkeznének az Európai Unióba, nem engednénk be őket"

(hvg.hu)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.