Gyanúsan nagy arányban diagnosztizálják enyhén értelmi fogyatékosként a roma gyerekeket

  • narancs.hu
  • 2024. december 9.

Belpol

A Rosa Parks Alapítvány kutatása szerint diszkriminatív eljárás is lehet a jelenség mögött.

Érezhető összefüggés van a roma származás, a társadalmi helyzet és aközött, hogy egy gyerek milyen diagnózist kap - írja a Telex a Rosa Parks Alapítvány friss kutatására hivatkozva. A kutatás szegregáció helyzetét vizsgálta a speciális oktatásban Magyarországon.

Annak a megítéléshez, hogy az elmúlt 20 évben milyen változások is voltak, Heves megyét alapul véve hátrányos, halmozottan hátrányos és SNI gyerekek adatait nézték meg, illetve 229 kérdőívet töltettek ki olyan roma szülőkkel, akiknek a gyerekeit SNI-vel diagnosztizálták, valamint kutatók tíz szakértői interjút is készítettek.

Az eredmények szerint a sajátos nevelési igényű tanulók közel 23 százaléka roma származású. Hozzátették, 2023-ban, a 2022-es népszámlálási adatokat alapul véve a roma tanulók 11 százaléka, a nem roma tanulók 3 százaléka volt sajátos nevelési igényű Heves vármegyében.

Ami az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók közt a legmagasabb a roma gyerekek aránya, itt ez 43 százalék.

Szembetűnő, hogy más fogyatékosság típusokban kifejezetten alacsony a romák aránya. Így például a 2021-es adatgyűjtés szerint a nem roma gyerekek 10-10 százaléka kapott autizmus spektrumzavarról, illetve beszédfogyatékosságról diagnózist, szemben a roma gyerekekkel, akik között mindössze 2 százalék volt az autizmus spektrumzavaros és 5 százalék a beszédfogyatékos gyerek.

A kutatók szerint ez azt mutatja, hogy hogy a roma gyerekek nemcsak a sajátos nevelési igényű, de az enyhe fokban értelmi fogyatékos gyerekek között is felülreprezentáltak.

Abban, hogy roma gyerekeket indokolatlanul nagy arányban diagnosztizálják enyhe fokban értelmi fogyatékosként a képességeik mellett, szerepet játszik a diszkriminatív diagnosztikai eljárás is: a vizsgálatban résztvevők előítéletei és szubjektív megítélése akár téves diagnózist is eredményezhet.

A kutatók javaslatokat is megfogalmaztak: többek között azzal lehetne segíteni a roma gyerekek iskolai oktatását, ha rögzítenék a gyerekek etnikai adatait még pedig azzal a céllal, hogy azok statisztikai alapon nyújtsanak információt a roma és nem roma gyerekek diagnózisairól és oktatási helyzetéről. Emellett felvetették a szülők szélesebb körű tájékoztatását, illetve a szakszolgálati esélyegyenlőségi szakértő intézmények vizsgálatát, figyelembe véve a roma szakértők bevonását. Fontosnak tartják azt is, hogy a SNI diagnózis felállításánál más teszteket is alkalmazzanak, és javasolják a szakemberek érzékenyítését a roma családok felé, valamint azt, hogy több speciális iskola legyen az országban.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.