Gyulán indította el országjárását Magyar Péter: „Nem akarunk az első közös orosz-amerikai gyarmat lenni”

  • narancs.hu
  • 2025. március 1.

Belpol

Az átverés évét hirdette meg Orbán Viktor, állította.

A Tisza Párt vezetője március 1-jén a Békés megyei Gyulán indította el országjárását, és a Petőfi-szobornál többek között arról beszélt, hogy nem biztos benne, hogy „ne legyünk biztosak abban, hogy jövő áprilisban lesz választás” – olvasható a 24.hu összefoglalójában.

A Tisza Párt már Gyulán is a legerősebb politikai erő, hat helyi szervezet működik

– mondta Magyar, de aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Magyarország „az első közös orosz-amerikai gyarmattá” válhat Orbán tevékenysége nyomán. Bejelentette, hogy március 15-én nagygyűlés lesz Budapesten az Andrássy úton, ahol a Tisza Párt egy olyan akciót indít, „amilyen ebben az országban még nem volt.”

Természetesen hosszan élcelődött Orbán Viktor miniszterelnökön, akit hol egy öregedő téesz-elnökhöz, hol egy bolti tolvaj hasonlított, aki „beletúr a kasszába”, elveszi az önkormányzatok pénzét – például Gyulától 116 millió forintot –, óvodákat zár be és kórházakat hanyagol el.

Orbán nem az áttörés, hanem az „átverés évét” hirdette meg 2025-re

– mondta Magyar, és figyelmeztetett a kórházak privatizációjának és a nyugdíjkorhatár emelésének veszélyére. Magyarország jelenleg Európa legszegényebb és legkorruptabb országa, ahol az oktatás, a gazdaság, az ipar és a mezőgazdaság teljesítménye csökken, miközben nő az államháztartási hiány és az államadósság – mondta ismét a Tisza vezetője. Szerinte a kormány magára hagyta a magyar vidéket, különösen azokat a településeket, ahol korábban a legnagyobb támogatottsága volt.

Beszédét azzal zárta, hogy hamarosan elindítják az „Út a börtönbe”-programot, utalva ezzel a kormányzati korrupció elleni fellépésre. Felszólította Orbánékat, hogy hozzák haza az ellopott milliárdokat, és ne a magyarok megosztására törekedjenek.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.