Gyurcsány Ferenc: Nem akarok, és nem is fogok kormányozni

  • narancs.hu
  • 2025. március 29.

Belpol

Úgy tűnik, nemcsak a gyurcsányozás korszakának van vége, de Gyurcsány Ferenc kormányzati ambícióinak is.

Gyurcsány Ferenc az elmúlt napokban lakókocsival járja az országot, de szokásához híven Facebookon is sokat lóg az egykori miniszterelnök. Szombat reggel a hatalomról ír, illetve arról, hogy neki az már egyáltalán nem hiányzik, és nem is azért csinálja.

„Az én személyes ambícióm nem az, hogy benne legyek bármilyen kormányban. Nem akarok, és nem is fogok kormányozni. Semmilyen szerepben” - hangzott el az elég konkrét mondat a DK jövőjéről, hozzátéve, hogy „Magyarország jobb hely lenne, könnyebb lenne itt élni, büszkébbek lehetnénk közös hazánkra, ha valami olyasmi történne velünk, amit mi ajánlunk, képviselünk.” De hozzátette, tudja, hogy a mi (mármint a nézők) többsége nem ezt gondolja, viszont tesz azért, hogy ez a felállás megváltozzon.  „Ma a DK az ország leghazafiasabb közössége. Ezt vezetem. Ajándék és felelősség” – zárta le posztját.

Gyurcsány Ferenc az elmúlt hónapokban látványosan elfogadta, hogy mégsem a DK az ellenzék legerősebb ereje, ezért elengedte azt a nagypárt attitűdöt is, amivel nem is olyan régen még a többi pártból csábítottak át a DK-ba politikusokat, illetve be is jelentették igényüket az ellenzék vezetője címre. Már a Narancsnak adott interjújában is lemondóan beszélt a saját tényleges politikai esélyeiről, de ezek szerint az országjárás óta még tovább ment.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.