Gyurcsány Ferenc: Szerettem Isten emberét Ferencben

  • narancs.hu
  • 2025. április 21.

Belpol

„Nem felfelé nézett az Istenre, hanem lefelé az esendő emberre”. 

„A szeretet pápája volt. Nekem a teremtő Isten legemberibb földi helytartója, akiben láttam Isten valóságosnak vélt szeretetigazságát. Nagyszerűsége számomra nem az Istenben, hanem az ember isteni méltóságának elfogadásában, védelmében rejlett. Nem felfelé nézett az Istenre, hanem lefelé a gyenge, esendő emberre. Szerettem Isten emberét Ferencben. Őszentségét, a pápát” – írta Gyurcsány Ferenc a Facebookon. 

Ferenc pápa februárban került kórházba tüdőgyulladás miatt, azóta gyengélkedett. Vasárnap még részt vett a Szent Péter téren az ünnepi misét követő Urbi et Orbi áldáson. Hétfőn 7 óra 35 perckor hunyt el

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.