Háborúpártinak nevezte Pressmant a magyar kormány

  • narancs.hu
  • 2023. június 17.

Belpol

„Azért támadják Magyarországot, mert békepártiak vagyunk" – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ.

„A nagykövet úr háborúpárti” − a Magyar Nemzet megkeresésére így reagált a magyar kormány David Pressman amerikai nagykövet beszédére, amit pénteken mondott a Budapest Pride megnyitóján.

A Telex összefoglalója szerint David Pressman a pénteken kezdődött Budapest Pride fesztivál megnyitóján úgy fogalmazott: az LMBTQI+-embereket szerte a világon, így Magyarországon is támadások érik. „A kiszolgáltatott emberek kihasználása, a gyűlöletkeltés, az emberek hergelése szavazatokért cserébe nem újdonság ebben az országban, ahogy az én hazámban sem.”

Pressman szerint Magyarország egy gyönyörűen sokszínű ország, „tele olyan emberekkel, akik mindig is a történelmükkel, a saját szívükkel, saját lelkükkel és a saját istenükkel beszélgetve határozták meg és fogják meghatározni önmagukat”. Ez az ország otthona azoknak a magyar embereknek, akik melegek, leszbikusok, biszexuálisok, transzneműek és interszexuálisok, csakúgy, mint a világ minden országában, mondta.

Ez nem a kulturális imperializmus terméke, és nem is a dekadens Nyugat exportja. Ez egyszerűen tény, itt is, ugyanúgy, mint bárhol máshol.

Ez a magyar valóság” – mondta a nagykövet.

Pressman szerint vannak olyan magyar gyerekek, akik azzal küzdenek, hogy meghatározzák, kik is ők valójában és kit szeretnek. Vágynak arra, hogy büszkék lehessenek saját magukra, a hazájukra, és arra, hogy itt építhetik a jövőjüket, de sokszor szembesülnek azzal „törvények, politikai vezetőik nyilatkozatai és a média megafonjai által”, hogy ezt nem tehetik meg. 

A nagykövet azt mondta, már látja is maga előtt a Rogán Antal csapata által másnap diktált szalagcímeket, amiben provokációval, nyugati bölcsesség importálásával, obszcén értékek erőltetésével és Magyarország belügyeibe avatkozással vádolják majd. 

Arról is beszélt, hogy egyik nap egy vidéki középiskolában megkérdezte tőle egy diák, hogy milyen érzés Magyarországon meleg nagykövetnek lenni. Azt mondta, hogy a válasza közepén meg kellett állnia:

Itt voltam én, az Amerikai Egyesült Államok elnökének képviselője, és elbizonytalanodtam, hogy mit mondhatok”,

vajon a magyar törvények szerint bűncselekmény-e erre a kérdésre válaszolni – vetette fel Pressmann.

Szerinte ez mutatja, hogy milyen ereje van az ehhez hasonló törvényeknek: a demokráciában az embernek joga van kimondani, amit gondol, „az autoriter rendszer jellegzetessége az, amikor önmagad korlátozod abban, hogy kimondd, amit gondolsz, mert attól félsz, hogy ha nem korlátozod magad, akkor valaki más fogja”, és ez a szabadságodba kerülhet – mondta a nagykövet.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.