Hadházy feljelentést tesz a minisztérium lebontása miatt

  • narancs.hu
  • 2024. január 7.

Belpol

A független képviselő szerint bunkóság félig ledózerolni egy műemléket, hogy mélygarázst építsenek alá.

Feljelentést tesz a földművelésügyi minisztérium épületét érintő bontás miatt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő.

Az ellenzéki politikus az eddig lezajlott munkát fotókon dokumentálva a Facebookon arról ír, remélte, a költségvetési gondok eltántorítják a kormányt „attól a bunkóságtól, hogy a kiemelt műemlék épület felét a földig lerombolják csak azért, hogy háromszintes mélygarázst építsenek alá.”

2020 decemberében derült ki, hogy a kormány a Steindl Imre Programja keretében úgy szeretné megújítani az eleve minisztériumnak épült palotát, hogy először félig lebontja az épületet, majd a garázs elkészítése után az elbontott részeket visszaépíti.

A terv megvalósítása ellen a Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete, a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat, az MTA Művészettörténeti Bizottsága valamint az ÓVÁS Egyesület is tiltakozott.

AIndex.hu írása szerint a bontás után a mélyépítés, a mélygarázs kialakítása és a Kozma utcai homlokzat szerkezetének megépítése következik, a keleti homlokzat végső kialakítása 2026 közepére fejeződik be, és ami műemléki védettségű rész, azt az eredeti állapotában állítják helyre.

Hadházy állítja, mindezzel több jogszabályt is megsért a Miniszterelnökség, és idézi a Büntető Törvénykönyvet, amelynek egy passzusa így rendelkezik: „aki a tulajdonában álló műemléket, védett kulturális javak körébe tartozó tárgyat vagy a tulajdonában álló ingatlanon lévő régészeti lelőhelyet megrongálja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.