Aki valóban békében van Istennel, az képes kell, hogy legyen áldozatot hozni a békéért a másik emberrel is – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek húsvét alkalmából az MTI-nek.
A bíboros kiemelte: Jézus keresztáldozata békét teremt Isten és ember között, és aki ezt a békét igazi szeretetkapcsolatként éli meg, az testvérének érzi embertársait, és képes áldozatot hozni azért, hogy békében éljen velük. A béketeremtés mindig áldozatvállalást kíván, de Isten színe előtt megmérve a dolgok valódi értékét, kiderül, hogy a békességgel, az összhanggal már itt a földön is „nagyobbat nyertünk, mint amiről lemondtunk mértéktelen ambícióink korlátozásával” – fogalmazott a bíboros.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban azt mondta Erdő Péter, a magyar társadalom a háború kezdetétől érezte és értette, hogy mit kell tennie: segíteni a legnehezebb helyzetben lévőket és a menekülni kényszerülőket, amennyire csak lehet, és ahogyan az nekik a legmegfelelőbb.
Arra kérdésre, hogy a Szentszék képes-e közvetíteni ilyen és ehhez hasonló konfliktusokban, a bíboros felidézte az 1970-es években Argentína és Chile között kialakult konfliktust, amelynek megoldásában a Szentszék fontos szerepet vállalt. Megemlítette Ferenc pápa közbenjárását is, amellyel segített elkerülni 2013-ban Szíriában azt a támadást, amelyet az Amerikai Egyesült Államok helyezett kilátásba Szíria állítólagos vegyifegyver-használatára válaszul. Máskor is előfordult a történelem során, hogy a Szentszék közvetített, de az igazán nagy hatalmak igazán nagy háborúiban az utóbbi időben nem sokszor hallgattak a Szentszékre. Ezzel együtt lehetnek olyan pillanatok, amikor a Szentszék sokak véleményét, törekvését, vágyait tolmácsolja, és ez olyan erőt ad a fellépésének, hogy képes közelebb vinni egymáshoz a konfliktusban álló feleket.
Erdő Péter a húsvét ünnepéről szólva kiemelte: nagyszombaton ér véget a negyvennapos bűnbánati idő, a felkészülés a föltámadt Krisztussal való találkozásra. A bűnbánat legfőbb cselekedetei már az Ószövetségben is világosan szerepelnek. Ezek az imádság; a böjt, ma inkább az önmegtartóztatás,
hiszen sok mindentől tartózkodhatunk, nemcsak az evéstől, ivástól, hanem például a közösségi médiától is;
és az alamizsna, vagyis a segítő szeretet gyakorlása.
Megjegyezte: ez is lehet sokféle, hiszen nemcsak természetbeni adományokat vagy pénzt adhatunk, hanem személyes közelséget, társaságot, látogatást, fizikai segítséget is. Továbbá a tárgyi adománynak sem a pénzbeli értéke a döntő.
A bíboros Ferenc pápa április végi magyarországi látogatásáról azt mondta, a program – amelyben szegényekkel, menekültekkel, hajléktalanokkal és beteg gyerekekkel való találkozás is szerepel – kifejezi, hogy a Szentatya közösséget vállal a szenvedő emberrel, a halmozottan beteg gyerekek pedig különösen közel állnak a szívéhez.
A pápa látogatása emellett a figyelem és az elismerés jele is a magyar nép iránt. Az egyházfő korábban volt a szomszédos országokban, Romániában és Szlovákiában is lelkipásztori látogatáson, magyarországi útjával pedig megmutatja, hogy egyformán szereti ezeket a népeket, és ez nagyon fontos – fűzte hozzá a bíboros.
Erdő Péter arról is beszélt, „Krisztus végtelen értékű áldozata” minden érvényes szentmisén megvalósul, de a pápa, Krisztus földi helytartója által bemutatott szentmisén az univerzális egyház, a világegyház képe jelenik meg látható módon. A Kossuth téri pápai mise a bíboros reményei szerint megerősít minket abban, hogy
egy nagy, világot átfogó közösség tagjai vagyunk, és ez a közösség nem áll meg a földgolyó határainál:
Isten az, aki akarta az emberiséget, ő az, aki elküldte Krisztust, hogy megváltson minket, ő az, aki célt tűzött az emberiség elé és mindannyiunk életét külön-külön is számon tartja.
