Hallgatóival kekeckedett a Corvinus rektora, kancellárja

Belpol

Fölényeskedve oktatta ki Lánczi András rektor és Pavlik Lívia kancellár a Corvinus hallgatói fórumán az egyetem jövője és tandíja miatt aggódó diákokat.

„Az Egyetem Hallgatói Önkormányzatának szervezésében és felkérésére Lánczi András rektor és Pavlik Lívia kancellár tartottak közös tájékoztatót a hallgatók számára annak kapcsán, hogy a Corvinus 2019. július elsejétől egy állami alapítású alapítvány fenntartásában működő közhasznú felsőoktatási intézményként működik tovább. A fórumon háromszáznál is több magyar és jelentős létszámú külföldi corvinusos hallgató vett részt” – számolt be a november 16-i eseményről a Corvinus HÖK. A tudósítás nem adta vissza azt az arroganciát, amivel a rektor a fizetőssé tett jogviszony miatt aggódódiákokat kezelte.

A HÖK a következőképpen tálalta a szóváltást: „Egy másik hallgató arról érdeklődött: mi garantálja, hogy az átalakulás után nem lesz a gazdagok elitegyeteme a Corvinus. Lánczi András a kérdésre úgy válaszolt: a Corvinusra jelenleg is kimagasló teljesítménnyel, eredményalapon lehet bekerülni, ez a jövőben sem fog változni. A kevésbé tehetős, de tehetséges diákok elérésében és gondozásában pedig mindig is jelen volt a Corvinus speciális programokon,diákszervezetein, szakkollégiumain keresztül. Ezt a tevékenységet a jövőben is erősíteni fogják, de mint fogalmazott: az oktatáspolitika komplex szempontrendszerében a szociálpolitikai szempontok lényegesek, de nem döntő elemek”. A párbeszéd azonban nem volt ennyire sima, a bereczki blog birtokába került a fórumon készült hangfelvétel, amely azt igazolta, már az elejétől éles szóváltások voltak.

Kérdező: Mi garantálja, hogy normális egyetemi képzés fog folyni, hogy nem gazdagok elit egyeteme lesz?

Lánczi András: Most megvan elégedve vele, a képzéssel?

Kérdező: Nem ez volt kérdésem.

LA: De, ez volt a kérdése.

Kérdező: Bocsánat akkor rosszul tettem fel. Arra vagyok kíváncsi, hogy mi fogja garantálni, hogy nem a gazdagok elit egyeteme lesz a Corvinus?

LA: Ki a gazdag? Most úgy néz rám, mintha értelmetlen kérdést tennék fel, pedig nem az. Na most vagy vitaképes, vagy nem vitaképes, mert amit kérdést feltett, az egy provokatív kérdés volt, ez teljesen rendben van, de akkor álljon bele. Látja, akkor lesz egy hallgató, hogy is mondjam,világszínvonalhoz közelítő is, ha beleáll egy ilyen vitába, állítani én is tudok. Mondjak valamit én is a hallgatókról? Ne sértődjön meg... Mi a garancia, mi lenne a garancia-teljesítménnyel lehet bejutni erre az egyetemre?

Második kérdező: Én csak annyit szeretnék kérdezni, hogy ez a Corvinus ösztöndíj...

Első kérdező: Bocsánat, tudna válaszolni a kérdésre? Ön még nem válaszolt a kérdésre.

Harmadik kérdező: Van egy őszinte aggódás azzal kapcsoltban, hogy nem juthatnak be rosszabb anyagi helyzetben lévő emberek az egyetemre. Ez volt a kérdés.

LA: Ide teljesítménnyel lehet bekerülni erre az egyetemre most is, a pontszámok világosan mutatják,hogy lehet bekerülni.

Harmadik kérdező: Vagy teljesítménnyel vagy pénzzel.

LA: Most ekkor, ez hogy van, hogy a szegény és tehetségtelen emberek miért nem kerülnek be? De ezt kérdezi. De ezt kérdezi.”

A HÖK tudósítása arról is beszámolt: „Az egyik diák az iránt érdeklődött, hogy lehet-e a tandíjak emelésére számítani a megújulás részeként. A kancellár válaszában leszögezte: az egyetem stabil anyagi helyzetben van, így rövid távon nincs pénzügyi kényszerhelyzetben, amit a költségtérítési díjakrövid távon belüli emelésével lenne szükséges megoldani.”

A blog a hangfelvétel alapján azt írja, azt kérdezték Pavlik Líviától, „meg tudja ígérni a kancellár asszony, hogy igen vagy nem válasszal, hogy fogják-e emelni a tandíjat és vállalja-e ezért a felelősséget?” Pavlik reakciója: „ A jövő heti lottószámokat nem szeretné hallani?”

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.