Hallgatóival kekeckedett a Corvinus rektora, kancellárja

Belpol

Fölényeskedve oktatta ki Lánczi András rektor és Pavlik Lívia kancellár a Corvinus hallgatói fórumán az egyetem jövője és tandíja miatt aggódó diákokat.

„Az Egyetem Hallgatói Önkormányzatának szervezésében és felkérésére Lánczi András rektor és Pavlik Lívia kancellár tartottak közös tájékoztatót a hallgatók számára annak kapcsán, hogy a Corvinus 2019. július elsejétől egy állami alapítású alapítvány fenntartásában működő közhasznú felsőoktatási intézményként működik tovább. A fórumon háromszáznál is több magyar és jelentős létszámú külföldi corvinusos hallgató vett részt” – számolt be a november 16-i eseményről a Corvinus HÖK. A tudósítás nem adta vissza azt az arroganciát, amivel a rektor a fizetőssé tett jogviszony miatt aggódódiákokat kezelte.

A HÖK a következőképpen tálalta a szóváltást: „Egy másik hallgató arról érdeklődött: mi garantálja, hogy az átalakulás után nem lesz a gazdagok elitegyeteme a Corvinus. Lánczi András a kérdésre úgy válaszolt: a Corvinusra jelenleg is kimagasló teljesítménnyel, eredményalapon lehet bekerülni, ez a jövőben sem fog változni. A kevésbé tehetős, de tehetséges diákok elérésében és gondozásában pedig mindig is jelen volt a Corvinus speciális programokon,diákszervezetein, szakkollégiumain keresztül. Ezt a tevékenységet a jövőben is erősíteni fogják, de mint fogalmazott: az oktatáspolitika komplex szempontrendszerében a szociálpolitikai szempontok lényegesek, de nem döntő elemek”. A párbeszéd azonban nem volt ennyire sima, a bereczki blog birtokába került a fórumon készült hangfelvétel, amely azt igazolta, már az elejétől éles szóváltások voltak.

Kérdező: Mi garantálja, hogy normális egyetemi képzés fog folyni, hogy nem gazdagok elit egyeteme lesz?

Lánczi András: Most megvan elégedve vele, a képzéssel?

Kérdező: Nem ez volt kérdésem.

LA: De, ez volt a kérdése.

Kérdező: Bocsánat akkor rosszul tettem fel. Arra vagyok kíváncsi, hogy mi fogja garantálni, hogy nem a gazdagok elit egyeteme lesz a Corvinus?

LA: Ki a gazdag? Most úgy néz rám, mintha értelmetlen kérdést tennék fel, pedig nem az. Na most vagy vitaképes, vagy nem vitaképes, mert amit kérdést feltett, az egy provokatív kérdés volt, ez teljesen rendben van, de akkor álljon bele. Látja, akkor lesz egy hallgató, hogy is mondjam,világszínvonalhoz közelítő is, ha beleáll egy ilyen vitába, állítani én is tudok. Mondjak valamit én is a hallgatókról? Ne sértődjön meg... Mi a garancia, mi lenne a garancia-teljesítménnyel lehet bejutni erre az egyetemre?

Második kérdező: Én csak annyit szeretnék kérdezni, hogy ez a Corvinus ösztöndíj...

Első kérdező: Bocsánat, tudna válaszolni a kérdésre? Ön még nem válaszolt a kérdésre.

Harmadik kérdező: Van egy őszinte aggódás azzal kapcsoltban, hogy nem juthatnak be rosszabb anyagi helyzetben lévő emberek az egyetemre. Ez volt a kérdés.

LA: Ide teljesítménnyel lehet bekerülni erre az egyetemre most is, a pontszámok világosan mutatják,hogy lehet bekerülni.

Harmadik kérdező: Vagy teljesítménnyel vagy pénzzel.

LA: Most ekkor, ez hogy van, hogy a szegény és tehetségtelen emberek miért nem kerülnek be? De ezt kérdezi. De ezt kérdezi.”

A HÖK tudósítása arról is beszámolt: „Az egyik diák az iránt érdeklődött, hogy lehet-e a tandíjak emelésére számítani a megújulás részeként. A kancellár válaszában leszögezte: az egyetem stabil anyagi helyzetben van, így rövid távon nincs pénzügyi kényszerhelyzetben, amit a költségtérítési díjakrövid távon belüli emelésével lenne szükséges megoldani.”

A blog a hangfelvétel alapján azt írja, azt kérdezték Pavlik Líviától, „meg tudja ígérni a kancellár asszony, hogy igen vagy nem válasszal, hogy fogják-e emelni a tandíjat és vállalja-e ezért a felelősséget?” Pavlik reakciója: „ A jövő heti lottószámokat nem szeretné hallani?”

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.