Kannibálos felhívással szeretnék elérni, hogy minél többen dolgozzanak a hazai börtönökben

  • BM
  • 2020. május 18.

Belpol

Miközben több millió szájmaszkot gyártanak a fogvatartottak.

Felpörgött a hazai büntetés-végrehajtás toborzási gépzete, ugyanis a mai napon már az ötödik olyan kreatívot közli a szerv a Facebookon, ami arra buzdítja az embereket, hogy menjenek a börtönökbe dolgozni. Ebben van némi logika, ugyanis a koronavírus-járvány miatt sokan elvesztették a munkahelyüket – mikor toborozzanak, ha nem most?

Ugyanakkor az említett kreatívok közül kettőn egy összetéveszthetetlen arc tűnik fel.

A képeken látható férfit egyértelműen az emberevő sorozatgyilkos pszichiáterről, Dr. Hannibal Lecterről, Thomas Harris amerikai író egyik kitalált alakjáról mintázták, akit Anthony Hopkins Oscar-díjas színész formált meg a kultikussá vált Bárányok hallgatnak című filmben, de sorozat is készült róla Mads Mikkelsen főszereplésével.

Hannibal Lecter bőrébe bújt Anthony Hopkins

Hannibal Lecter bőrébe bújt Anthony Hopkins

Wikipédia

Tehát a toborzáshoz felhasznált képeknek az az üzenete, hogy ha valaki kannibálokra akar vigyázni, akkor tárt karokkal várják a börtönök.

Az ügy már azért is érdekes, mert a Magyar Helsinki Bizottság már korábban (egészen pontosan április 14-én) levélben fordult a bv országos parancsnokához, hogy távolítsák el a kreatívokat az internetről – láthatóan ez nem történt meg.

A jogvédő szervezet hangsúlyozta, mindez különösen visszás akkor, amikor más csatornákon a bv arról kommunikál, hogy a fogvatartottak napi 12 órás műszakokban maszkokat gyártanak a járvány elleni védekezéshez – nem mellesleg Orbán Viktor miniszterelnök is meglátogatott egy bv-intézetet, hogy ellenőrizze az általuk előállított védőeszközöket.

Továbbá a Helsinki felhívta a figyelmet, hogy több százan vannak, akik azért kerültek börtönbe mert nem tudták a szabálysértésük miatt kiszabott pénzbírságot kifizetni, valamint sokan ítélet nélkül töltik a letartóztatásukat.

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.