Bár a Budapesti Közlekedési Központ nem verte nagy dobra, március 21-én felfüggesztette a jegyellenőrzést a fővárosi közösségi közlekedési eszközökön, és az ellenőröket otthon maradásra utasította.
Visszavonásuknak járványvédekezési és lélektani okai voltak: nem akartak csoportosulással járó helyzeteket teremteni a járműveken, aluljárókban, és a büntetéseket sem tartották üdvösnek a veszélyhelyzet idején.
Elfeledett ígéret
A BKK a belső bejelentésben arról tájékoztatta munkatársait, hogy a bizonytalan hosszúságú időszakra "távolléti díj kerül kifizetésre." A távolléti díj az az összeg, ami szabadságoláskor illeti meg a munkavállalókat, tartalmazza az alapbért és a különböző bérpótlékokat (műszak-, alagútpótlék) is.
| ||
Április végén azonban bármiféle előzmény nélkül, a BKK egyoldalúan elállt ettől az ígéretétől, a jegyellenőrzéssel foglalkozó leányvállalata, a Budapesti Közlekedési Ügyfélkapcsolati Zrt. azt hozta kollégái tudomására, hogy csak alapbért fizet a hónapra. "Akiknél a munka jellege, vagy a technikai feltételek nem teszik lehetővé sem az otthoni, sem pedig a helyszíni munkavégzést, részükre 2020. április 1. napjától állásidőt rögzítünk. Ennek díjazása megegyezik a munkaszerződésben meghatározott alapbérrel."
Ez az intézkedés fájdalmasan érintette az ellenőröket, akik otthonról nem tudtak dolgozni, munkájuk helyszíni végzését pedig nem engedte a BKK. Érthető módon a háromszáz jegyellenőrt az sem vigasztalta, hogy az alapbér és ki nem fizetett távolléti díjuk különbözetéből a BKK segélyalapot hozott létre. A nem sztárgázsikért dolgozó ellenőröknek érzékelhető veszteséget jelentett, hogy 20-25 ezer forinttal kevesebb fizetést kaptak áprilisra.
"Erkölcstelen, jogszerűtlen"
Szabó István, az ellenőröket képviselő egyik érdekvédelmi szervezet, a Belföldi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezetének elnöke nem csak erkölcstelennek, jogszerűtlennek is tartja, hogy az ellenőrök csupán alapbérüket kapták áprilisra.
A Munka Törvénykönyve ugyanis előírja - hangsúlyozta a Narancs.hu-nak a szakszervezeti vezető -, ha a munkáltató számára nincs elháríthatatlan ok, amely miatt a munkavégzést felfüggesztette, akkor az állásidőre az alapbéren túl – a távolléti díjba is beépített - bérpótlékok is megilletik a munkavállalókat. Kérdés, hogy a járvány minek minősül, tekinthető-e "elháríthatatlan oknak".
| ||
Szabó a BTDSZ ügyvédjének állásfoglalást idézi, aki úgy látja, szó sem lehet vis maiorról, mivel a BKV és BKK utasszállítói tevékenységét külső elháríthatatlan ok nem tette lehetetlenné - csupán megnehezítette. A járművek továbbra is közlekedtek, az utasszállítás nem lehetetlenült el. "Az ellenőrök márciusban elfogadták, hogy a teljes bérnél kevesebb távolléti díjat kapjanak, erre a BKK, előzetes tájékoztatás nélkül, az ígéretét megszegve megvonta tőlük szinte az egészet" – értékelte a méltánytalannak tartott intézkedést a szakszervezeti vezető.
A BKK nem reagál
Szabó a Kúria tavalyi precedens értékű határozatát tartja mérvadónak az ellenerők ügyében, amely szintén a Munka Törvénykönyvére alapozva kimondta, hogy állásidő esetén a munkavállaló az alapbérére, és azokra a bérpótlékokra is igényt tarthat, ami a munkaidőbeosztás alapján egyébként is megillette volna. A BTDSZ egyeztetést kezdeményezett az elvont járandóság kifizetéséről, ami hozzávetőleg 6-8 millió forint lehet. Az első tárgyalást nem követte intézkedés, ezért a BTDSZ jogi útra fogja terelni az ellenőröket törvény szerint illető teljes járandóság kifizetését – közölte Szabó. Azt is hozzátette, reméli, a BKV-nál nem kerül sor erre a munkaügyi vitára.
A BKK-nak több kérdést tettünk fel a jegyellenőrök ki nem fizetett távolléti díjáról, bérpótlékairól, de nem reagáltak. Májusban az ellenőröknek már nem kell kevesebb fizetésre számítaniuk, ugyanis a BKK ismét munkába küldte őket.
