Harmadjára csak elismerte a rendőrség

  • narancs.hu
  • 2017. május 18.

Belpol

Jogalap nélkül szállították le a vonatról, állították elő és bilincselték meg az egyetemistát.

Harmadjára helyt adott a rendőrség egy egyetemista panaszának, akit jogalap nélkül szállítottak le a vonatról, állítottak elő és bilincseltek meg a váci kapitányságon. A panaszost a Magyar Helsinki Bizottság képviselte az eljárás során.

A Magyar Helsinki Bizottság közleménye:

Tavaly februárban nagy nyilvánosságot kapott egy vonatutas jogsértő előállítása. Az Index például „kafkainak” minősítette az esetet. Minden azzal indult, hogy a vasúti jegyvizsgáló hamisnak hitte a szobi egyetemista kormányhivatal által kiállított utazási igazolványát. Nem volt az, ennek ellenére a vasutas rendőrt hívott. A leszállított fiatalember abban bízott, hogy a rendőrök tisztázzák az ügyet. Aztán választás elé állították: vagy később jön be hozzájuk, vagy most megy be velük a rendőrségre. A fiatalember az utóbbit választotta.

Teljes meglepetésként érte, hogy közölték: most előállítják, és megbilincselték. Három és fél órát volt fogva, amiből mintegy két órát padhoz bilincselve töltött a folyosón. Ezek után tanúként hallgatták meg a közokirat-hamisítás miatt indított büntetőeljárásban, és elengedték.

A rendőri intézkedés során méltóságában és személyi szabadságában sértett egyetemista a Helsinki Bizottság segítségével panaszt nyújtott be a rendőrséghez. De azt sem az első fokon eljáró váci kapitányság, sem a másodfokon illetékes Pest Megyei Rendőr-főkapitányság nem tartotta megalapozottnak. Arra hivatkozott, hogy az intézkedő rendőröknek mérlegelés nélkül kellett elfogadniuk a kalauz véleményét, valamint arra, hogy a kapitányságon éppen nem állt rendelkezésre szabályos előállító helyiség.

A panaszos és Fazekas Tamás, a Helsinki Bizottság ügyvédje bíróságon támadta meg a rendőrség határozatát. A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság tavaly novemberben hatályon kívül helyezte a panasz elutasítását. A bilincselés ugyanis szükségtelen volt, hiszen semmi sem mutatott arra, hogy az egyetemista szökni próbált volna, végig nyugodt és együttműködő maradt. Ráadásul az okozott hátrány nem állt arányban az intézkedés törvényes céljával. A bíróság rámutatott arra is, bűnelkövetés gyanúja esetén sem kötelező a bilincs alkalmazása. De már a lefoglalási jegyzőkönyvből is kiderül, hogy az utazási igazolvány nem volt fénymásolt, és a szükséges pecsétek is mind megvoltak – ezt már a helyszínen is fel kellett volna ismerniük a rendőröknek. Ezért az előállításra nem volt szükség. A panaszt elutasító rendőrségi határozat indokai tehát „megalapozatlanok és részben iratellenesek” voltak.

A bíróság kötelezte a rendőrséget a panaszeljárás megismétlésére, és leszögezte: „a panasznak az előállítás és bilincselés (valamint azok időtartama) jogszerűtlensége tekintetében helyt kell adnia”.

Ez meg is történt: a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság immáron helyt adott a panasznak.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.