Három korábbi amerikai nagykövet kérte Orbánt, hogy kímélje meg a CEU-t

  • - urfi -
  • 2017. április 5.

Belpol

A törvény komoly károkat okozhat az amerikai–magyar kapcsolatokban – írják a lapunk birtokába került levélben.

Donald M. Blinken 1994 és 1997 között, a demokrata Bill Clinton alatt;

Nancy Goodman Brinker 2001 és 2003 között, a republikánus George W. Bush alatt;

Eleni Tsakopoulos Kounalakis pedig 2010 és 2013 között, a demokrata Barack Obama alatt

szolgált Magyarországon nagykövetként.

Kedden, még a törvénytervezet elfogadása előtt közös levelet írtak Orbán Viktornak – mint kiderült, kevés eredménnyel. De a helyzet komolyságát jelzi az együttes fellépés. Üzenetük teljes szövegét közöljük saját fordításban (az eredetit itt olvashatják).

„Mi, korábbi amerikai nagykövetek, magyarországi szolgálatunkat személyes és szakmai karrierünk egyik csúcsának tartjuk. Különböző elnökök kinevezettjeiként törekedtünk arra, hogy erősítsük az amerikai–magyar kapcsolatokat, és támogassuk a magyar embereket, akiket annyira csodálunk, hogy egy szabad és békés Európának újra teljes jogú részesei lehetnek. Magyarország tagsága az Európai Unióban és a NATO-ban emlékeztet közös erőfeszítéseinkre.

Ezért aggódunk a CEU helyzetét érintő törvényi változások miatt. Ezek a változások jelentős mértékben korlátozzák azt az akadémiai szabadságot, amely elengedhetetlen az egyetem további budapesti működéséhez, és ez hatalmas csapás lenne mindarra, amit az USA és Magyarország közösen elért az elmúlt negyedszázadban.

A CEU megbecsült tagja a nemzetközi tudományos közösségnek. Magyarországi jelenléte nemcsak a magyar egyetemek tekintélyét növeli, hanem Magyarországét is a nemzetek között. Ezért tisztelettel és határozottan arra kérjük a magyar kormányt, vegye számításba, milyen komoly károkat okozna a benyújtott törvénytervezet Magyarország nemzetközi akadémiai tekintélyében szintúgy, mint európai partnereivel és az Amerikai Egyesült Államokkal ápolt kapcsolatában.”

Az ideiglenes amerikai ügyvivő már múlt héten figyelmeztetett, hogy a CEU „fontos sikertörténete az amerikai–magyar kapcsolatoknak, és erős kétpárti támogatást élvez az amerikai kormányban”. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője szintén elég kemény hangon szólította fel a magyar kormányt, hogy „tartózkodjanak bármiféle törvényi lépéstől, amely veszélyeztetné a CEU működését vagy függetlenségét”. A törvény megszavazása után a nagykövetség közleményben jelentette ki, hogy „az Egyesült Államok a továbbiakban is szót fog emelni a CEU függetlenségéért és háborítatlan magyarországi működéséért”.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.