Három korábbi amerikai nagykövet kérte Orbánt, hogy kímélje meg a CEU-t

  • - urfi -
  • 2017. április 5.

Belpol

A törvény komoly károkat okozhat az amerikai–magyar kapcsolatokban – írják a lapunk birtokába került levélben.

Donald M. Blinken 1994 és 1997 között, a demokrata Bill Clinton alatt;

Nancy Goodman Brinker 2001 és 2003 között, a republikánus George W. Bush alatt;

Eleni Tsakopoulos Kounalakis pedig 2010 és 2013 között, a demokrata Barack Obama alatt

szolgált Magyarországon nagykövetként.

Kedden, még a törvénytervezet elfogadása előtt közös levelet írtak Orbán Viktornak – mint kiderült, kevés eredménnyel. De a helyzet komolyságát jelzi az együttes fellépés. Üzenetük teljes szövegét közöljük saját fordításban (az eredetit itt olvashatják).

„Mi, korábbi amerikai nagykövetek, magyarországi szolgálatunkat személyes és szakmai karrierünk egyik csúcsának tartjuk. Különböző elnökök kinevezettjeiként törekedtünk arra, hogy erősítsük az amerikai–magyar kapcsolatokat, és támogassuk a magyar embereket, akiket annyira csodálunk, hogy egy szabad és békés Európának újra teljes jogú részesei lehetnek. Magyarország tagsága az Európai Unióban és a NATO-ban emlékeztet közös erőfeszítéseinkre.

Ezért aggódunk a CEU helyzetét érintő törvényi változások miatt. Ezek a változások jelentős mértékben korlátozzák azt az akadémiai szabadságot, amely elengedhetetlen az egyetem további budapesti működéséhez, és ez hatalmas csapás lenne mindarra, amit az USA és Magyarország közösen elért az elmúlt negyedszázadban.

A CEU megbecsült tagja a nemzetközi tudományos közösségnek. Magyarországi jelenléte nemcsak a magyar egyetemek tekintélyét növeli, hanem Magyarországét is a nemzetek között. Ezért tisztelettel és határozottan arra kérjük a magyar kormányt, vegye számításba, milyen komoly károkat okozna a benyújtott törvénytervezet Magyarország nemzetközi akadémiai tekintélyében szintúgy, mint európai partnereivel és az Amerikai Egyesült Államokkal ápolt kapcsolatában.”

Az ideiglenes amerikai ügyvivő már múlt héten figyelmeztetett, hogy a CEU „fontos sikertörténete az amerikai–magyar kapcsolatoknak, és erős kétpárti támogatást élvez az amerikai kormányban”. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője szintén elég kemény hangon szólította fel a magyar kormányt, hogy „tartózkodjanak bármiféle törvényi lépéstől, amely veszélyeztetné a CEU működését vagy függetlenségét”. A törvény megszavazása után a nagykövetség közleményben jelentette ki, hogy „az Egyesült Államok a továbbiakban is szót fog emelni a CEU függetlenségéért és háborítatlan magyarországi működéséért”.

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.