Öten gyalogolták végig a Miskolc és Budapest, pontosabban a Herman Ottó Gimnázium és a Kölcsey Gimnázium közti 180 kilométert, így hívva fel a figyelmet az oktatás tarthatatlan voltára. Hat nap alatt tették meg az utat az ötök, egy-egy naponkénti 30 kilométerre vagy még rövidebb szakaszra pedig többen is becsatlakoztak. Az utolsó harmincast Gödöllőtől tette meg a csapat, Budapest határában, Cinkotán már többen csatlakoztak a menethez, az Örs vezér téren pedig újabb több száz ember csapódott hozzájuk. A menet a Puskás Ferenc Stadiont érintve érkezett a Kölcseyhez, ahol tüntetéssel ért véget a hatnapos tiltakozó akció.
Tüntetés
A menetelők a megszokott szlogeneket skandálták és írták táblákra, így felhangzott a Nincs tanár, nincs jövő, olvasható volt A csend nem rend szöveg, és feltűntek a tömegben a már elmaradhatatlan karton-Pintér Sándorok is. A menet kezdő és végpontja nem véletlen: a miskolci Herman Ottó Gimnázium a vidéki tiltakozások egyik legaktívabb intézményének számít, a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium pedig az első iskola volt, ahonnan kirúgtak tanárokat még szeptember végén, írja a Telex. A tüntetésen felszólalt Szűcs Tamás (PDSZ), Totyik Tamás (PSZ) valamint Bosák Levente, Simkó Edit, Törley Katalin és Pilz Olivér is.
Strbka Anna, diák, az Egységes Diákfront aktivistája elmondta: a diákok az idén is folytatják tiltakozó akcióikat, és vidéki helyszíneken is erősíteni szeretnék a jelenlétüket. A következő akciójuk január 31-én egy ülősztrájk lesz.
Az ellenállásnak még messze nincs vége. Hétfőtől 29 pedagógus kezd polgári engedetlenségbe a szentgotthárdi Arany János Általános Iskolában a nyugat.hu beszámolója szerint. A szerkesztőség levelet kapott az iskolától, amelyben hangsúlyozzák: a figyelemfelkeltő akcióban való részvételükről nem tantestületként, hanem egyénenként, jogtudatos állampolgárként döntöttek és vállalják a következményeket. Az akciót hétfőtől határozatlan ideig tartják fenn.
Az ok
Eddig 14 tanárt rúgtak ki azonnali hatállyal, mert részt vettek a szeptember 5-én indult, a közoktatás helyzetéért folytatott polgári engedetlenségi sorozatban. Az engedetlenségi sorozatban résztvevő tanárok által szerdán nyilvánosságra hozott adatok alapján érthetetlen, hogy pontosan mi alapján és miért pont az érintett tanárokat rúgták ki. A pedagógusok jogszerű tiltakozását lényegében ellehetetlenítette a sztrájktörvény módosítása, amely szerint nagyjából az a helyzet, hogy akkor lehet sztrájkolni, ha azzal nem okoznak semmilyen fennakadást. Vagyis mindenki szabadon sztrájkolhat otthon, a négy fal között.
A tanárok tüntetéseinek és polgári engedetlenségének oka többrétű. Egyrészt tiltakoznak a méltatlanul alacsony bérek miatt, másrészt a közoktatás általános helyzete miatt. A pedagógusok bére egy bebetonozott bértábla alapján számítódik, ami nem követi a minimálbér emelkedését, az alapbér így jelentősen elmarad attól. Az alapbérre rakódó pótlékok emelésére ígéretet tett a kormány, ám ezek nem számítanak bele a nyugdíjalapba, ráadásul a pályájuk elején járó tanárok számára ez nem jelent reális alternatívát. A kormány uniós támogatásokból tervezi megoldani a bérrendezést, de ez az eljárás egyszerűen nonszensz, egy állandó kiadást nem lehet egyszeri juttatásból finanszírozni, ráadásul az uniós támogatás nem is erre való.
A tanárok korfája mára tragikus állapotot tükröz: a pedagógusok java része 50 év feletti, a fiatalok száma teljesen elenyésző, nincs utánpótlás. Ez azt jelenti, hogy tíz éven belül tarthatatlanul kevés pedagógus lesz a piacon, ami rendkívüli módon rontja az oktatás egyébként sem kiemelkedő színvonalát.
Képgaléria az eseményről:
