Hatnapos menetelés után Budapestre ért a Tudásmenet

  • narancs.hu
  • 2023. január 7.

Belpol

Miskolcról indult, 180 kilométert tett meg az az öt tiltakozó, akik a miskolci Herman Ottó Gimnáziumtól gyalogoltak el a budapesti Kölcsey Gimnáziumig.

Öten gyalogolták végig a Miskolc és Budapest, pontosabban a Herman Ottó Gimnázium és a Kölcsey Gimnázium közti 180 kilométert, így hívva fel a figyelmet az oktatás tarthatatlan voltára. Hat nap alatt tették meg az utat az ötök, egy-egy naponkénti 30 kilométerre vagy még rövidebb szakaszra pedig többen is becsatlakoztak. Az utolsó harmincast Gödöllőtől tette meg a csapat, Budapest határában, Cinkotán már többen csatlakoztak a menethez, az Örs vezér téren pedig újabb több száz ember csapódott hozzájuk. A menet a Puskás Ferenc Stadiont érintve érkezett a Kölcseyhez, ahol tüntetéssel ért véget a hatnapos tiltakozó akció.

Tüntetés

A menetelők a megszokott szlogeneket skandálták és írták táblákra, így felhangzott a Nincs tanár, nincs jövő,  olvasható volt A csend nem rend szöveg, és feltűntek a tömegben a már elmaradhatatlan karton-Pintér Sándorok is. A menet kezdő és végpontja nem véletlen: a miskolci Herman Ottó Gimnázium a vidéki tiltakozások egyik legaktívabb intézményének számít, a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium pedig az első iskola volt, ahonnan kirúgtak tanárokat még szeptember végén, írja a Telex. A tüntetésen felszólalt Szűcs Tamás (PDSZ), Totyik Tamás (PSZ) valamint Bosák Levente, Simkó Edit, Törley Katalin és Pilz Olivér is.

 
Fotó: Sióréti Gábor 

Strbka Anna, diák, az Egységes Diákfront aktivistája elmondta: a diákok az idén is folytatják tiltakozó akcióikat, és vidéki helyszíneken is erősíteni szeretnék a jelenlétüket. A következő akciójuk január 31-én egy ülősztrájk lesz.

Az ellenállásnak még messze nincs vége. Hétfőtől 29 pedagógus kezd polgári engedetlenségbe a szentgotthárdi Arany János Általános Iskolában a nyugat.hu beszámolója szerint. A szerkesztőség levelet kapott az iskolától, amelyben hangsúlyozzák: a figyelemfelkeltő akcióban való részvételükről nem tantestületként, hanem egyénenként, jogtudatos állampolgárként döntöttek és vállalják a következményeket. Az akciót hétfőtől határozatlan ideig tartják fenn.

Az ok

Eddig 14 tanárt rúgtak ki azonnali hatállyal, mert részt vettek a szeptember 5-én indult, a közoktatás helyzetéért folytatott polgári engedetlenségi sorozatban. Az engedetlenségi sorozatban résztvevő tanárok által szerdán nyilvánosságra hozott adatok alapján érthetetlen, hogy pontosan mi alapján és miért pont az érintett tanárokat rúgták ki. A pedagógusok jogszerű tiltakozását lényegében ellehetetlenítette a sztrájktörvény módosítása, amely szerint nagyjából az a helyzet, hogy akkor lehet sztrájkolni, ha azzal nem okoznak semmilyen fennakadást. Vagyis mindenki szabadon sztrájkolhat otthon, a négy fal között. 

 
 
Fotó: Sióréti Gábor

A tanárok tüntetéseinek és polgári engedetlenségének oka többrétű. Egyrészt tiltakoznak a méltatlanul alacsony bérek miatt, másrészt a közoktatás általános helyzete miatt. A pedagógusok bére egy bebetonozott bértábla alapján számítódik, ami nem követi a minimálbér emelkedését, az alapbér így jelentősen elmarad attól. Az alapbérre rakódó pótlékok emelésére ígéretet tett a kormány, ám ezek nem számítanak bele a nyugdíjalapba, ráadásul a pályájuk elején járó tanárok számára ez nem jelent reális alternatívát.  A kormány uniós támogatásokból tervezi megoldani a bérrendezést, de ez az eljárás egyszerűen nonszensz, egy állandó kiadást nem lehet egyszeri juttatásból finanszírozni, ráadásul az uniós támogatás nem is erre való.

A tanárok korfája mára tragikus állapotot tükröz: a pedagógusok java része 50 év feletti, a fiatalok száma teljesen elenyésző, nincs utánpótlás. Ez azt jelenti, hogy tíz éven belül tarthatatlanul kevés pedagógus lesz a piacon, ami rendkívüli módon rontja az oktatás egyébként sem kiemelkedő színvonalát.

Képgaléria az eseményről:

 
 
Fotó: Sióréti Gábor

 
Fotó: Sióréti Gábor

 
Fotó: Sióréti Gábor

 
Fotó: Sióréti Gábor

 
Törley Katalin és Pilz Olivér
Fotó: Sióréti Gábor

 
Simkó Edit
Fotó: Sióréti Gábor

 
Fotó: Sióréti Gábor

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Madarak és angyalok

  • - turcsányi -

Nehéz megmondani, hogy mikor mondtak fel az angyalok. Már akkor, amikor Wim Wenders folytatni merészelte a Berlin felett az eget (Távol és mégis közel, 1993)? Vagy csak 1998-ban lett elegük, amikor meglátták magukat az Angyalok városa című filmben – a Berlin felett az ég e remake-jét Nicolas Cage-dzsel? Az biztos, hogy Los Angelesből eztán szedték a sátorfájukat. De senki nem pótolhatatlan, L. A. pedig különösen nem maradhatott efféle égi szárnyasok nélkül.

„A legszívesebben hallgatok”

Kurtág György a magyar kultúra állócsillaga, kincse, élő klasszikusa, a magyar művészeti hagyomány nagy tradíciójának megszemélyesítője egy olyan korszakban, amelyben ez a hagyomány igencsak ingatag lábakon áll. Ha nyilvánosan megszólal a 98 éves mester, az maga az esemény.

Annyira nem sötét

A legutóbbi Pearl Jam-lemez, a 2020-as Gigaton hosszú, hétéves várakozás után jelent meg, így sokan örülhettek, hogy a zenekar hamarabb elkészült a tizenkettedik albumával, amely a Dark Matter címet viseli.

Dél csillagai

A Budapest JazzFest cégére alatt, a közel három héten át zajló hetvenhat koncert minden bizonnyal a legnagyobb magyar jazzfesztivál, de ennél figyelemre méltóbb, hogy huszonnégy országból érkeztek a zenészek. Megragadtuk a lehetőséget, hogy egy török triót és egy szárd együttest hallgassunk meg.

Ma senki se nyer

Emlékeznek, mikor volt köztársasági elnök Mádl Ferenc? Nos, Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején. A díszlet és az időnként felhangzó Ki nyer ma? című rádióműsor szignálja segít behatárolni, hogy a közelmúltban járunk, de az elnök neve az egyetlen konkrét utalás, amelyből kikövetkeztethetjük, milyen évet is írunk (majdnem) pontosan.

Gázlánggal fűtünk

Az év szaván vitatkozhatunk, de korunk szava bizonyosan a nárcisztikus. Ha valaki megbánt minket, vagy akár csak nem hajlandó részt venni az önbecsmérlés társadalmilag elvárt aktusában, máris megkapja, hogy „mekkora nárci”.

Újragondolt fintorok

Szabó Eszter sajátos, jellegzetes figurái középkorú és idősödő nők. Morcosak, egyked­vűek. Nyúzottak és fáradtak. Grimaszolnak, duzzognak. Olykor járókerettel sétálnak, máskor két hatalmas herezacskót vonszolnak maguk után.

Választhat szegény

„Köszönöm, hogy Önökkel tölthettem egy napot!” – írta tavaly februári Facebook-bejegyzésében Novák Katalin, amikor látogatást tett Tiszabőn, a legszegényebbek közé sorolt falvak egyikében.

Akire rámondják

Magyar Péter feljelenti Orbán Viktort – lelke rajta, a jobboldalon mindig is nagy becsben tartották az ország hagyományait, az ilyesminek tényleg van itt csőstül (ti. hagyománya). Amíg viszont tövig rágjuk a körmünket, hogy a tisztelt hatóságok hazavágják-e a miniszterelnököt az aljas indokból, nagy nyilvánosság előtt elkövetett, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazásaiért, a feljelentés tartalmi része módot ad mindannyiunknak egy pillantást vetni jelen közállapotainkra. Továbbá a jövő kecsegtető ígéreteire is.

Muszkavezetők

Múlt hétfőn egy pilisi lakossági fóruma után a 444 újságírója megkérdezte Szijjártó Péter külügyminisztert, hogyan hatolhattak be az orosz állam támogatta hekkerek – egyszerűbben: az orosz titkosszolgálatok – a Külügy­minisztérium informatikai rendszerébe. Az érdeklődés közvetlen oka az volt, hogy nem sokkal előtte Orbán Viktor kijelentette, mind technikai, mind humán szempontból Magyarországnak van a legjobb nemzetbiztonsági rendszere.

Lövés a lőporos hordón

Május 15-én Handlovában (Nyitrabánya) egy merénylő, bizonyos Juraj Cintula lövéseket adott le Robert Ficóra. Ezek közül legalább egy olyan súlyosnak bizonyult, hogy napokig miniszterelnöke életéért kellett szorítania Szlovákiának. A tettest a helyszínen elfogták, a besztercebányai kórházban kezelt kormányfő a hírek szerint túl van a közvetlen életveszélyen. Szlovákián a merénylet után politikai káosz lett úrrá.

Könnyű kézzel

A Fővárosi Törvényszék mintegy öt éven át zajló tárgyalássorozat után 2024. február 8-án hirdetett első fokon ítéletet a negyed évszázada történt Fenyő-gyilkosság ügyében. Gyárfás Tamás „bűnsegédként” hét év fegyházbüntetést kapott.