Hazám-díjjal tüntették ki Kulka Jánost

  • Narancs.hu/MTI
  • 2019. november 16.

Belpol

Valamint Fischer Ádámot, Losonczi Ágnest, Németh Miklóst, Parti Nagy Lajost és Radnóti Zsuzsát.
Dávid Gyula irodalomtörténész, Fischer Ádám karmester, Kulka János színművész, Losonczi Ágnes szociológus, Németh Miklós közgazdász, politikus, Parti Nagy Lajos költő és Radnóti Zsuzsa dramaturg nyerték el idén a Hazám-díjat; a XXI. Század Társaság elismerését szombaton adták át Budapesten
A Hazám-díj kuratóriumának elnöke Vámos Tibor akadémikus. A kuratórium további tagjai: Ágh Attila politológus, Gönczöl Katalin kriminológus, Romsics Ignác történész, Tompa Andrea író színikritikus, Varga Gyula közgazdász, valamint a a XXI. Század Társaság elnöke, Kocsis András Sándor.
A Hazám-díjjal elismert Kulka János színművész, Parti Nagy Lajos költő, író, szerkesztő, kritikus, Radnóti Zsuzsa dramaturg, Dávid Gyula irodalomtörténész, szer

A Hazám-díjjal elismert Kulka János színművész, Parti Nagy Lajos költő, író, szerkesztő, kritikus, Radnóti Zsuzsa dramaturg, Dávid Gyula irodalomtörténész, szerkesztő, műfordító és Németh Miklós közgazdász, politikus (b-j) a díj ünnepélyes átadásán a Magyar Tudományos Akadémián

Fotó: MTI/Máthé Zoltán


Az indoklás szerint Dávid Gyula irodalomtörténész, szerkesztő, műfordító szülőföldje magyar irodalmának ápolásával, tudományos tevékenységével érdemelte ki a díjat. Fischer Ádám karmester szerte a világban az egyetemes zenekultúra és a magyar zene üzenetét hirdeti. Kulka János színművész sokoldalú és kimagasló művészi teljesítményért, Losonczi Ágnes szociológus tudományos munkájáért kapta meg az elismerést.

Németh Miklós közgazdász, politikus a zsűri indoklása szerint a menekülő idegenek megsegítésével nemzetközi rokonszenvet szerezve szolgálta a Magyar Köztársaságot és Európát. Parti Nagy Lajos költő, író, szerkesztő, kritikus főként humoros, kritikai észrevételeivel, gazdag költői és prózaírói munkásságával szolgált rá a Hazám-díjra. Radnóti Zsuzsa dramaturgnak több évtizedes munkásságátért, ítélték oda a díjat – áll a közleményben. (MTI)

A színésszel a közelmúltban készített interjút a Magyar Narancs.

Exkluzív interjú Kulka Jánossal a Narancsban: Felvállaltam, mi van velem

Kulka Jánossal a betegségéről, az új munkáiról, a politikáról és a rehabilitációról is beszélgettünk. Ízelítő a friss Magyar Narancsból. 2016-ban kapott sztrókot, azóta afáziával küzd: mindent megért, de nem, vagy csak nehezen találja a szavakat. Színpadon már beszélő szerepet is vállal és új filmre is készül.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.