Hernádi Zsolt: A rezsicsökkentés elhiteti a lakossággal, hogy az energia nem drága

  • narancs.hu
  • 2023. április 27.

Belpol

A Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója szerint ha tartani akarjuk a 2050-re kitűzött klímacélt, "el kell felejteni az összes úri huncutságot".

A Budapesti Corvinus Egyetemen tartott előadást a Mol Nyt. elnök-vezérigazgatója, a felsőoktatási intézményt fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke, Hernádi Zsolt. A Portfolio beszámolója szerint Hernádi többek között az energiaválság hatásairól, az arra adott gazdaságpolitikai reakciókról és az orosz–ukrán háború geopolitikai következményeiről is beszélt, miközben több ponton is hangsúlyozta: problémát okoz, hogy

a hosszú távú gazdasági észszerűséget felváltották a rövid távú politikai érdekek.

Főbb állításai között kiemelte az alkalmazkodóképesség fontosságát, mivel az elmúlt években súlyos válsághelyzetek követték egymást – koronavírus-járvány, nyersanyagárak emelkedése, a háború okozta energiaválság, a globalizáció megakadása –, amelyek zárójelbe tették a gazdasági racionalitást. A pánikreakciók megmutatták, hogy mennyire sérülékeny a globális piacgazdaság.

A háború kitörése miatt Hernádi szerint új viszonyítási pont jött létre: "Te elítéled-e Oroszországot, veszel-e tőlük bármit, vagy nem?" – a geopolitika vált a legmeghatározóbb tényezővé a világgazdaságban, mert politikai döntések határozzák meg, hogy egy adott ország mit tehet meg, és mit nem.

A MOL vezetője szerint Európa jelenleg egyértelmű elszenvedője az üzleti racionalitás hiányának. Ennek oka szerinte elsősorban az, hogy az európai országok energiafüggősége rendkívül magas, amin sokáig tart változtatni, és nagyon drága is. A vegyipar és rengeteg országban a fűtés is a megbízható és kiszámítható orosz gázra és kőolajra épült, miután ez megszűnt, mindenki alternatívákat kezdett keresni.

Újra kétpólusú világrend van kialakulóban, az egyik oldalon az Egyesült Államokkal, a másikon Kínával.

Elmondása szerin közvetítő ország, például Kína vagy India közbeiktatásával könnyű kijátszani az orosz kő- és gázolaj behozatalára vonatkozó uniós tilalmat: "Ha viszont kevésbé vagyok becsületes, akkor ki sem rakom a hajóból az orosz dízelt Indiában, hanem viszem egyből Európába drágábban."

A politikai döntések miatt jelenleg háttérbe szorul a korábban mindenki által rendkívül fontosnak tartott klímavédelem. Rengeteget utaztatják az olajat nagy konténerhajókon, ami amellett, hogy rendkívül drága, környezetromboló is. "Az egész utaztatásos történet tulajdonképpen olyan, mint amikor azt mondják a Horgász a pácban című filmben a kutyának, hogy »Gyere ide, Takarodj!«"

Óriási probléma szerinte, hogy ebben a rövidtáv-fókuszú szabályozási környezetben és kampányszemléletű politikai közegben nehéz hosszú távra tervezni az energiaiparban. Az energiaipari cégek ugyanis nem egy-két évre szóló beruházásokat eszközölnek százmillió eurókból, hanem olyanokat, amelyek évtizedekre szólnak.

Hernádi szerint az elektromos autók felfutása is a politikai célok előtérbe kerülésével függ össze, a trend meglovagolására a legnagyobb politikai érdekérvényesítő képességgel rendelkező nagyvárosi lakosság megnyeréséért volt szükség.

A kormányzati beavatkozások – így az ársapka és az extraprofitadó – nem segítik az energiavállalatokat abban, hogy megtakarítsanak, így mielőbb véghez tudják vinni a zöld átállást.

Kritizálta Hernádi Zsolt a magyar kormány rezsicsökkentési politikáját is, amely szerinte elhiteti a lakossággal, hogy "az energia nem drága", ezért az emberek nem fognak kevesebb energiát használni.

Példaként azt említette, hogy a 27 EU-tagállamban a megugró energiaárak hatására átlagosan 11, a lakosság körében nagyjából 25 százalékkal esett vissza a földgázfogyasztás, Magyarországon azonban csak 7-tel. Az iparé, amelyik nem kapott rezsivédelmet, 45-tel.

Elmondása szerint Magyarország a korábbi évekhez képest körülbelül 7-10 milliárd euróval fizetett többet az energiáért. "Tehát, ha belegondoltunk volna abba, hogy a napenergia milyen mértékben segíti az energiaszuverenitásunkat, ha ezt időben felismerjük, akkor ennek a pénznek egy részét meg lehetett volna spórolni."

Szerinte ahhoz, hogy a 2050-re kitűzött nettó semlegességi célokat elérjük, érdemes megváltoztatni a kampányokban gondolkodó rövid távú politikai szemléletet és minél előbb jelentős pénzeket megmozgatni. "Minden globális vállalati nyereségnek a felét ennek a célnak az elérésére kellene fordítani, ha valóban meg akarjuk csinálni a szükséges beruházásokat,

és el kell felejteni az összes »úri huncutságot« az út közben."

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.

Hatás és ellenhatás

  • Krekó Péter
  • Hunyadi Bulcsú

Az európai szélsőjobb úgy vágyott Donald Trumpra, mint a megváltóra. Megérkezik, majd együtt elintézik „Brüsszelt” meg minden liberális devianciát! Ám az új elnök egyes intézkedései, például az Európával szemben tervezett védővámok, éppen az ő szavazó­táborukat sújtanák. Egyáltalán: bízhat-e egy igazi európai a szuverenista Amerikában?

„Egy normális országban”

Borús, esős időben több száz fő, neonácik és civilek állnak a Somogy megyei Fonó község központjában. Nemzeti és Mi Hazánk-os zászlók lobognak a szélben. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője és Toroczkai László, a szélsőjobboldali párt elnöke is beszédet mond. A résztvevők a lehangoló idő ellenére azért gyűltek össze szombat délután, mert pár hete szörnyű esemény történt a faluban. Március 14-én egy 31 éves ámokfutó fahusánggal rontott rá helyi lakosokra: egy középkorú és egy idős nő belehalt a támadásba, egy idős férfi súlyos sérüléseket szenvedett.