Hernádi Zsolt: A rezsicsökkentés elhiteti a lakossággal, hogy az energia nem drága

  • narancs.hu
  • 2023. április 27.

Belpol

A Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója szerint ha tartani akarjuk a 2050-re kitűzött klímacélt, "el kell felejteni az összes úri huncutságot".

A Budapesti Corvinus Egyetemen tartott előadást a Mol Nyt. elnök-vezérigazgatója, a felsőoktatási intézményt fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke, Hernádi Zsolt. A Portfolio beszámolója szerint Hernádi többek között az energiaválság hatásairól, az arra adott gazdaságpolitikai reakciókról és az orosz–ukrán háború geopolitikai következményeiről is beszélt, miközben több ponton is hangsúlyozta: problémát okoz, hogy

a hosszú távú gazdasági észszerűséget felváltották a rövid távú politikai érdekek.

Főbb állításai között kiemelte az alkalmazkodóképesség fontosságát, mivel az elmúlt években súlyos válsághelyzetek követték egymást – koronavírus-járvány, nyersanyagárak emelkedése, a háború okozta energiaválság, a globalizáció megakadása –, amelyek zárójelbe tették a gazdasági racionalitást. A pánikreakciók megmutatták, hogy mennyire sérülékeny a globális piacgazdaság.

A háború kitörése miatt Hernádi szerint új viszonyítási pont jött létre: "Te elítéled-e Oroszországot, veszel-e tőlük bármit, vagy nem?" – a geopolitika vált a legmeghatározóbb tényezővé a világgazdaságban, mert politikai döntések határozzák meg, hogy egy adott ország mit tehet meg, és mit nem.

A MOL vezetője szerint Európa jelenleg egyértelmű elszenvedője az üzleti racionalitás hiányának. Ennek oka szerinte elsősorban az, hogy az európai országok energiafüggősége rendkívül magas, amin sokáig tart változtatni, és nagyon drága is. A vegyipar és rengeteg országban a fűtés is a megbízható és kiszámítható orosz gázra és kőolajra épült, miután ez megszűnt, mindenki alternatívákat kezdett keresni.

Újra kétpólusú világrend van kialakulóban, az egyik oldalon az Egyesült Államokkal, a másikon Kínával.

Elmondása szerin közvetítő ország, például Kína vagy India közbeiktatásával könnyű kijátszani az orosz kő- és gázolaj behozatalára vonatkozó uniós tilalmat: "Ha viszont kevésbé vagyok becsületes, akkor ki sem rakom a hajóból az orosz dízelt Indiában, hanem viszem egyből Európába drágábban."

A politikai döntések miatt jelenleg háttérbe szorul a korábban mindenki által rendkívül fontosnak tartott klímavédelem. Rengeteget utaztatják az olajat nagy konténerhajókon, ami amellett, hogy rendkívül drága, környezetromboló is. "Az egész utaztatásos történet tulajdonképpen olyan, mint amikor azt mondják a Horgász a pácban című filmben a kutyának, hogy »Gyere ide, Takarodj!«"

Óriási probléma szerinte, hogy ebben a rövidtáv-fókuszú szabályozási környezetben és kampányszemléletű politikai közegben nehéz hosszú távra tervezni az energiaiparban. Az energiaipari cégek ugyanis nem egy-két évre szóló beruházásokat eszközölnek százmillió eurókból, hanem olyanokat, amelyek évtizedekre szólnak.

Hernádi szerint az elektromos autók felfutása is a politikai célok előtérbe kerülésével függ össze, a trend meglovagolására a legnagyobb politikai érdekérvényesítő képességgel rendelkező nagyvárosi lakosság megnyeréséért volt szükség.

A kormányzati beavatkozások – így az ársapka és az extraprofitadó – nem segítik az energiavállalatokat abban, hogy megtakarítsanak, így mielőbb véghez tudják vinni a zöld átállást.

Kritizálta Hernádi Zsolt a magyar kormány rezsicsökkentési politikáját is, amely szerinte elhiteti a lakossággal, hogy "az energia nem drága", ezért az emberek nem fognak kevesebb energiát használni.

Példaként azt említette, hogy a 27 EU-tagállamban a megugró energiaárak hatására átlagosan 11, a lakosság körében nagyjából 25 százalékkal esett vissza a földgázfogyasztás, Magyarországon azonban csak 7-tel. Az iparé, amelyik nem kapott rezsivédelmet, 45-tel.

Elmondása szerint Magyarország a korábbi évekhez képest körülbelül 7-10 milliárd euróval fizetett többet az energiáért. "Tehát, ha belegondoltunk volna abba, hogy a napenergia milyen mértékben segíti az energiaszuverenitásunkat, ha ezt időben felismerjük, akkor ennek a pénznek egy részét meg lehetett volna spórolni."

Szerinte ahhoz, hogy a 2050-re kitűzött nettó semlegességi célokat elérjük, érdemes megváltoztatni a kampányokban gondolkodó rövid távú politikai szemléletet és minél előbb jelentős pénzeket megmozgatni. "Minden globális vállalati nyereségnek a felét ennek a célnak az elérésére kellene fordítani, ha valóban meg akarjuk csinálni a szükséges beruházásokat,

és el kell felejteni az összes »úri huncutságot« az út közben."

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.