Meghívót kaptunk az Emberi Erőforrások Minisztériumától és a Budapesti Történeti Múzeumtól (BTM) karácsony előtt. Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára, Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes és Farbaky Péter, a BTM főigazgatója nem kisebb dolgot adott át, mint a múzeum új bejáratát.
| ||
Ami valójában a BTM királypincéjének a palota zárt kertjeire nyíló régi kapuja. Átadni azért lehet most a hatvanas években épült nyílászárót, mert mostantól nemcsak az Oroszlános udvarból nyíló főbejáraton közelíthető meg a múzeum, hanem a Várkert bazár mozgólépcsőjének és liftjének köszönhetően a látogató a palota zárt kertjeibe is közvetlenül bejuthat.
Azonban az államtitkár és a főpolgármester-helyettes látogatása sem volt elég ahhoz, hogy az I. kerület bekapcsolja végre azt a liftet, ami az új bejárathoz szállítaná a betérő vendégeket. A múzeum dolgozói elmondták, hogy korábban egy ideig működött a lift, akkor viszont éjjel-nappal, így részeg turisták és hajléktalanok is bejutottak a múzeum kertjeibe. Azt is elmesélték, mit hagytak maguk után.
Aztán egy ismeretlen kéz leállította a liftet. A Miniszterelnökséghez tartozó Várgondnokság, a kétszer átadott, de teljesen máig el nem készült Várkert bazár gazdája nem foglalkozik a lifttel, mert – mint közölték – az a közlekedésfejlesztés részeként az I. kerülethez tartozik. Az I. kerület válaszra sem méltatta kérdésünket, hogy miért nem kapcsolják be ismét a felvonót. Szerencsére egy lépcsőn is leereszkedhetünk a kertbe.
És a régi dicsőség
A bejáratátadón kívül megújult a Buda, „a királyi méltóság széke és trónusa” című, a középkori királyi palota emlékeit bemutató állandó tárlat is. Jócskán ráfért már, hogy az egy évvel a múzeum átadása után, 1968-ban felépített állandó kiállítást leporolják.
A tárlat tárgyát és egyben helyszínét jórészt a középkori palota 1950-es években feltárt és helyreállított maradványai képezik, melyeket a palota alól részben a második világháborús bombák szabadítottak ki, a régészek legnagyobb örömére. Túl sokra amúgy sem becsülték a neobarokk palotát. A déli, barokk palotaépület alagsori helyiségeivel összefűzött kiállítási térben ember legyen a talpán, aki kibogozza, hol is jár, mi van ma épp a feje felett, és mi is volt ott Zsigmond és Mátyás korában. Ebben segít, hogy az immár kétnyelvű magyarázó szövegek mellé rajzokat is mellékeltek, ahol bejelölték a vár egykori látképén, hova is nézett például az a gótikus erkély, amely ma a pince falával néz farkasszemet. Rendbe hozták az 1968-ból származó, a második világháborút követő ásatások során feltárt maradványokat bemutató makettet is, és a palota jelenlegi falainak a vonalát is elhelyezték rajta. Mellette, a falon látható, a Zsigmond kori palotát mutató rekonstrukciós rajzon egy gombnyomással megkereshetjük az egykori helyiségeket. Három, eddig üres teremben a királyi könyvtárakat, az őrség szobáját és egy kőfaragóműhelyt rendeztek be.
