Megindult az ostrom – A kormány lovardát épít a várban

  • Hamvay Péter
  • 2014. december 30.

Belpol

Egy mélygarázs tetejére, 2 milliárd forintból. A magyar mén megint szép lesz!

2 milliárd forintból újra felépítik a budai vár Csikós udvarában – a mélygarázs tetején – az egykori lovarda épületét – erről döntött a kormány a mai Magyar Közlöny szerint. A Nemzeti Hauszmann Terv részeként újjáépülő lovardához szükséges összeg a jövő évi költségvetésben áll majd rendelkezésre.

1915

1915

Fotó: Fortepan.hu

A kabinet 2014. július 10-i határozatában döntött a várnegyed 10 évre tervezett rekonstrukciós programjáról, a Nemzeti Hauszmann Tervről, amelynek felelőse Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter lett. November 14-én megalakult a Hauszmann Bizottság, amelynek első ülésén Orbán Viktor miniszterelnök elmondta, hogy a teljes költségvetés a 200 milliárd forintot is elérheti, és jövőre 1,5 milliárd jut az előkészületekre. Úgy látszik, felgyorsultak az események.

1899–1900-ban a Csikós udvarban építette fel Hauszmann Alajos az új, neoreneszánsz stílusú lovardát. Szükség is volt rá, hiszen 1901–1903 között a Szent György téri udvari istálló épületét kibővítette, és a benne található lovaglótermet is istállónak és kocsiszínnek alakította át. Hogy most szükség van-e a város közepén egy lovardára, erről megoszlanak a vélemények. Az úri sportokat kedvelő Lázár János és államtitkára, az egyebek mellett sikeres agrárvállalkozó L. Simon László, mindenesetre el van ragadtatva az ötlettől.

A lerombolt Lovarda, 1945

A lerombolt lovarda, 1945

Fotó: Fortepan.hu

Az kétségtelen, hogy Hauszmann műve pazar volt, és bűn volt lebontani. Korabeli fotók tanúsága szerint a kor legkiválóbb asztalosa, Thék Endre famennyezetével fedett lovasiskola egyetlen hatalmas teremből állt. Farbaky Péter, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatójának egyik tanulmányában pedig az olvasható, hogy az épület tömege, hatalmas manzárdtetőzetével, a prágai Belvederét és Palladio vicenzai bazilikáját idézte fel. A fadongákkal fedett belső tér a középkor nagytermeit, például a padovai „il Salone”-t vagy a budai Zsigmond-palota nagytermét vette mintául.

A II. világháborúban tetőzete leégett, de helyre lehetett volna állítani. Nem ez történt: már az ötvenes években lebontották, valószínűleg azért, hogy a vár akkori rekonstrukciójához biztosítsák a felvonulási terepet.

Látkép a Tabán felől, 1949

Látkép a Tabán felől, 1949

Fotó: Fortepan.hu

A lovarda elé került ifj. Vastagh György Lófékező (másképp: Csikós) című közkedvelt zsánerszobra, amely ma a felső palotaudvaron áll.  A művet „a magyar jelleg kitüntetésére” állították. Vastagh rendkívül komolyan vette e követelményt, modellje egy hortobágyi csikós volt, hogy a mozdulat és az öltözet is hiteles legyen.

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter: Nyíregyházán éreztem először, hogy meg lehet csinálni!

  • Cservenyák Katalin

Legalább kétezren gyűltek össze a szabolcsi megyeszékhely központjában Magyar Péter országjárásának péntek esti eseményére. Pedig hideg is volt és hó is. A Tisza Párt elnöke jelezte, Miskolchoz hasonlóan itt is szerettek volna fedett helyen találkozni követőikkel, de a városvezetés nem volt partner, egyúttal élesen bírálta az Orbán-kormányzat gyermekvédelmi rendszerét.