Megindult az ostrom – A kormány lovardát épít a várban

  • Hamvay Péter
  • 2014. december 30.

Belpol

Egy mélygarázs tetejére, 2 milliárd forintból. A magyar mén megint szép lesz!

2 milliárd forintból újra felépítik a budai vár Csikós udvarában – a mélygarázs tetején – az egykori lovarda épületét – erről döntött a kormány a mai Magyar Közlöny szerint. A Nemzeti Hauszmann Terv részeként újjáépülő lovardához szükséges összeg a jövő évi költségvetésben áll majd rendelkezésre.

1915

1915

Fotó: Fortepan.hu

A kabinet 2014. július 10-i határozatában döntött a várnegyed 10 évre tervezett rekonstrukciós programjáról, a Nemzeti Hauszmann Tervről, amelynek felelőse Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter lett. November 14-én megalakult a Hauszmann Bizottság, amelynek első ülésén Orbán Viktor miniszterelnök elmondta, hogy a teljes költségvetés a 200 milliárd forintot is elérheti, és jövőre 1,5 milliárd jut az előkészületekre. Úgy látszik, felgyorsultak az események.

1899–1900-ban a Csikós udvarban építette fel Hauszmann Alajos az új, neoreneszánsz stílusú lovardát. Szükség is volt rá, hiszen 1901–1903 között a Szent György téri udvari istálló épületét kibővítette, és a benne található lovaglótermet is istállónak és kocsiszínnek alakította át. Hogy most szükség van-e a város közepén egy lovardára, erről megoszlanak a vélemények. Az úri sportokat kedvelő Lázár János és államtitkára, az egyebek mellett sikeres agrárvállalkozó L. Simon László, mindenesetre el van ragadtatva az ötlettől.

A lerombolt Lovarda, 1945

A lerombolt lovarda, 1945

Fotó: Fortepan.hu

Az kétségtelen, hogy Hauszmann műve pazar volt, és bűn volt lebontani. Korabeli fotók tanúsága szerint a kor legkiválóbb asztalosa, Thék Endre famennyezetével fedett lovasiskola egyetlen hatalmas teremből állt. Farbaky Péter, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatójának egyik tanulmányában pedig az olvasható, hogy az épület tömege, hatalmas manzárdtetőzetével, a prágai Belvederét és Palladio vicenzai bazilikáját idézte fel. A fadongákkal fedett belső tér a középkor nagytermeit, például a padovai „il Salone”-t vagy a budai Zsigmond-palota nagytermét vette mintául.

A II. világháborúban tetőzete leégett, de helyre lehetett volna állítani. Nem ez történt: már az ötvenes években lebontották, valószínűleg azért, hogy a vár akkori rekonstrukciójához biztosítsák a felvonulási terepet.

Látkép a Tabán felől, 1949

Látkép a Tabán felől, 1949

Fotó: Fortepan.hu

A lovarda elé került ifj. Vastagh György Lófékező (másképp: Csikós) című közkedvelt zsánerszobra, amely ma a felső palotaudvaron áll.  A művet „a magyar jelleg kitüntetésére” állították. Vastagh rendkívül komolyan vette e követelményt, modellje egy hortobágyi csikós volt, hogy a mozdulat és az öltözet is hiteles legyen.

Figyelmébe ajánljuk

Nagyon balos polgármestert választhat New York, ez pedig az egész Demokrata Pártot átalakíthatja

Zohran Mamdani magát demokratikus szocialistának vallva verte meg simán a demokrata pártelit által támogatott ellenfelét az előválasztáson. Bár New York egész más, mint az Egyesült Államok többi része, az identitáskeresésben lévő demokratáknak minta is lehet a 33 éves muszlim politikus, akiben Donald Trump már most megtalálta az új főellenségét.

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.