Hiába minden, rendületlenül őrizgeti a részletes járványadatokat az NNK

  • Pusztai László
  • 2021. december 23.

Belpol

Polgármesterek, újságírók és a TASZ is folyamatosan próbálja kikérni a részletes fertőzöttségi adatokat, de rendszeresen lepattannak a hivatalokról. Pedig még a NAIH is kimondta, hogy ezek megismeréséhez közérdek fűződik. 

Bár a települési fertőzöttségi adatok megismeréséhez fűződő közérdek jelentős, és erről a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is közzétette álláspontját, ennek ellenére a hivatalok többsége ezt nem veszi figyelembe.

A NAIH még novemberben tette közzé az álláspontját, miszerint a települési fertőzöttségi adatok megismeréséhez fűződő közérdek jelentős, a számok ismerete pedig szükséges mind a polgármestereknek, mind pedig a lakosságnak ahhoz, hogy a járvány elleni védekezésüket illetően megalapozott döntéseket tudjanak hozni.

A NAIH előre látta, hogy mivel fogják húzni az időt a hivatalok, ezért arra is emlékeztetett: egy településre vonatkozóan a koronavírus-fertőzöttek száma a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) által működtetett Országos Szakrendszeri Információs Rendszer Járványügyi Szakrendszeréből kinyerhető közérdekű adat, mert abban minden releváns, a betegséghez kapcsolódó információt gyűjtik.

Sőt a NAIH arról is írt, hogy mivel a fertőzöttségi adatok hamar irrelevánssá válnak a közvélemény számára, ezért a polgármestereknek minden esetben friss adatokra van szükségük, így azt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény (Infotv.) által előírt 15 napon belül kell megválaszolni.

Ellenzékinek nem, fideszesnek igen? 

A NAIH állásfoglalásának szellemében fordult Veres Pál, Miskolc ellenzéki polgármestere közérdekű adatigénylésben Müller Cecília országos tisztifőorvoshoz, de simán lepattintották azzal, hogy majd 45 nap múlva összeszedik a kért adatokat.

Hasonlóan járt, Nemény András, Szombathely MSZP-s polgármestere is, miután kérte a járványügyi adatokat. A vasi megyeszékhely városvezetője a posztjában közzétette a Vas Megyei Védelmi Bizottság elnökének hivatalos válaszát is. Ebben Harangozó Bertalan kormánymegbízott, a bizottság elnöke azt írja, a polgármester közérdekű adatigénylését csak 45 nap elteltével bírálja el, mivel „a kérelem megválaszolása hivatalunk veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatainak ellátását veszélyeztetné”.

De időhúzással találkozott Pikó András Budapest VIII. kerületi ellenzéki polgármester is: ő a Facebookon arról írt, hogy már október végén kérték a helyi fertőzöttségi adatokat, de Sára Botond (a volt kerületi polgármester, most a fővárosi Kormányhivatal vezetője) előbb december 10-ig hosszabbította meg a válaszadásra hagyott határidőt, a legutóbbi levél szerint viszont 

most január 24-ig várhatnak az októberben megigényelt adatokra.

A kérdésben való eligazodást bonyolítja, s egyben a káoszt növeli, hogy Csach Gábor, Balassagyarmat fideszes polgármestere viszont már jó ideje rendszeresen megosztja a városi járványadatokat. Ráadásul úgy tűnik, hogy városra lebontva is tud fertőzöttségi adatokat kérni a kormányhivataltól, sőt a városban lévő kórházból is kap adatokat. A történet megfejtése az lehet, hogy Csach  fideszes polgármesterként jobb eséllyel szerez adatokat. Íme egy Csach féle tájékoztató: „Sajnos, 60 év alattiak is elhunytak az elmúlt héten (balassagyarmati polgár, őszinte részvétem a családnak), és olyanok is rossz állapotban vannak, akik oltottak” – ezek szerint neki erről is vannak elérhető adatai.

A kazincbarcikai önkormányzat, bár ellenzéki vezetésű, nem nyugodott vele az információhiányba. Egy ember a városházán csak azzal foglalkozik, hogy összegereblyézze a információkat, és azt az MSZP-s polgármester, Szitka Péter időről időre közzé is teszi. Ugyanakkor Szitka sem kap hivatalos adatokat, Kazincbarcikán az alábbi forrásokból gyűjtik azokat: 

  • a Nemzeti Népegészségügyi Központ által küldött határozatok a házi karantén elrendeléséről;
  • a magasabb szintű és az egészségügyi alapellátás számadatai;
  • az önkormányzati intézmények és cégek vezetőinek tájékoztatása;
  • folyamatos kapcsolattartás a városban működő cégekkel, egyéb fenntartású intézményekkel. 

Egy kérdés, kétfajta válasz

E cikk szerzője 2020 novemberében nyújtott be közérdekűadat-kérelmet a Borsod-Abaúj-Zemplén  megyei kormányhivatalhoz azzal kapcsolatban, hogy hányan haltak meg Covid-19 fertőzésben a megyében. A hivatal azonban arra hivatkozva, hogy ebben a kérdésben nem adatkezelő, elutasította a kérelmet. Egy évvel később ugyanerre a kérdésre már másként válaszoltak, és jelezték, hogy a járványra tekintettel 45 napot kértek.

Három hónap alatt több mint ötven közérdekűadat-igényléssel fordult a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz (NNK) a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is, hogy megismerhetővé váljanak a járvány statisztikái. Az NNK azonban rendre megtagadta az érdemi válaszadást, a TASZ ezért pert is indított ellenük még 2020-ban.

„A TASZ tavalyi 50 napos adatigénye ügyében jogerősen pert nyert, az NNK-nak december 14-ei határidővel ki kellett volna adnia az adatokat. Elképzelhető azonban, hogy az NNK felülvizsgálati eljárást kezdeményez a Kúria előtt, és kéri az ítélet végrehajtásának felfüggesztését. Ebben az esetben a Kúria előtt is meg kellene nyernünk a pert, hogy kiadják az adatokat. A kórházi fertőzések kapcsán az Emmivel szemben volt már hasonlóra példa” – válaszolta a Narancs.hu megkeresésére Remport Ádám, a TASZ munkatársa.

Hozzátette, hogy a TASZ jelenleg is folytat egy, a tavalyihoz hasonló 50 napos adatigényt. Ez azt jelenti, hogy 50 napon át kérik ki az NNK-tól a megelőző napi járványadatokat, amelyekből kiderülnének a napi változások. Az adatokat megyénkénti, illetve kor és nem szerinti bontásban kérik ki, valamint külön igényelnek adatokat az oltottságra vonatkozóan is, azaz hogy a súlyos betegek között mennyi az oltott az adott napon.

Ezekről az adatokról a bíróság jogerősen megállapította, hogy közérdekűek, a hatóság (NNK) rendelkezésére állnak, és azokat ki kellene adni.

A tájékoztatás a jelenlegi járványhelyzetben, mint idáig is, különösen fontos lenne, ennek ellenére az NNK a számára nyilvánvalóan rendelkezésre álló, közérdekű adatokat továbbra sem adja ki, hanem egy, a veszélyhelyzettel bevezetett szabályra hivatkozva az adatigénylések határidejét 45 napra tolja ki – következetesen mindig a határidő utolsó napján. Ha az adatokat nem adnák ki, természetesen ebben az ügyben is perelni fog a TASZ.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.