„Döntési szakban” a csongrádi vízlépcső ügye?

Ha megáll a Tisza

Belpol

Ötven éve nem talál jobb ötletet a magyar politika az alföldi aszálykárok mérséklésére a csongrádi vízlépcsőnél, de a megépítésétől óvakodik. Legföljebb beszél róla olyan szárazság idején, mint a tavalyi volt.

„Remélem, nem lesz belőle semmi, mert akkor Csongrádnak annyi!” – kiáltott ránk a zöld ruhás férfi a kormány mögül, majd megfordult a kocsival és elhajtott. A vízlépcső említése dühítette fel. A csongrád-bokrosi, ún. vízlépcsőút végén álltunk meg autóval. Azt akartuk megnézni, ami az aszfaltúton kívül még elkészült a szocializmus idején tervbe vett nagyberuházásból. A csongrádi Vincze László vállalta, megmutatja. A zöld ruhás embernek, aki azért állt meg mellettünk, mert kíváncsi volt, mi miért álltunk meg, ő magyarázta el, mi járatban vagyunk. Erre reagált dühösen a jövevény. Vincze László azt mondta, ismerős ez a hang: korábban a virágboltban, koszorúvétel közben szóltak rá, és akkor is a vízlépcső került terítékre, hasonló hangnemben.

Ahol a vízlépcsőút véget ér, sorompóval lezárt földút vezet a Tisza hullámterébe. Térfigyelő kamerára figyelmeztet egy tábla, mert a tározóban, amely egykor a vízlépcsőhöz épült, halat tenyészt egy helybeli halász család: kényszervállalkozás, az élő folyón elrendelt halászati tilalom óta létezik. A nagy tározón kívül néhány beton műtárgyat mutat kísérőnk, amelyek talán a valamikori előkészületek idején kerültek ide.

Vincze László nyugdíjas magyar–testnevelés szakos tanár, 1998-tól 2010-ig a Független Kisgazdapárt, majd a Fidesz színeiben minden országgyűlésiképviselő-választást megnyert a körzetében. Aztán összevonták a választókerületeket, és őt már nem indította a párt. A legtöbbször felszólaló képviselők közé tartozott, és amilyen fórumon csak tudta, szorgalmazta a vízlépcső megépítését, szembehelyezkedve a saját kormánya álláspontjával is. Legutóbb tavaly novemberben, a csongrádi önkormányzat képviselő-testületének közmeghallgatásán kért szót ez ügyben mint csongrádi polgár – a virágboltban emiatt kapott a fejére. A Délmagyarország novemberi tudósítása szerint annyit mondott, hogy úgy tudja, ez az ügy elmozdul a holtpontról, az aszály és az energiaválság „azt hozza magával, hogy meg kell épülnie a vízlépcsőnek”. Azt is mondta, ragaszkodni kell hozzá, hogy a duzzasztó az eredetileg tervezett helyszínen, Csongrád-Bokrosnál készüljön el, ne a Körös-torok alatt. A város független – korábban szocialista – polgármestere, Bedő Tamás egyetértett vele. A közmeghallgatáson szóba került, hogy „a kérdés már döntési szakba került, a duzzasztó megépülhet”, illetve remélhetőleg „hamarosan döntés születik az ügyben, és néhány éven belül ez a mű megvalósulhat”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.