A helyi janicsárok pozícióba helyezése évtizedekre veti vissza a magyar oktatást Hiller szerint

  • narancs.hu
  • 2017. szeptember 11.

Belpol

Hiller: Jóleső érzés, hogy a miniszterelnök-jelölt szívesen látna az oktatási tárca élén

Terjedelmes interjút közölt a 24.hu Hiller Istvánnal, melyben többek között a választások utáni szerepéről, a jelenlegi kormány oktatáspolitikájának a hibáiról és az oktatásüggyel kapcsolatos saját terveiről és elképzeléseiről volt szó.

Bár arra a kérdésre, hogy miniszter lesz-e a Botka-kormányban, kitérő választ adott, azt azért elmondta, hogy az MSZP miniszterelnökelnök-jelöltje felkérte, segítse a párt oktatási ügyeit. "Ezen a szakterületen szabad kezet kaptam, de nem tisztségre kaptam felkérést, hanem munkára" – nyilatkozta. Majd kifejtette, hogy szívügyének tekinti az oktatást és jóleső érzéssel töltötte el, hogy Botka szívesen látná őt az oktatási tárca élén.

Az utóbbi időben a kormány oktatáspolitikájával szemben rendre fellépő és tiltakozó szervezetekről azt mondta: "Azt meg kell érteniük a civil szervezeteknek, szakmai szervezeteknek és szakszervezeteknek is: a választáson pártok indulnak. Civil szervezetre, szakmai szervezetre, legyen az bármilyen kitűnő, nem lehet szavazni."

A működési elvről és az állami szerepvállalásról is beszélt, véleménye szerint az állam lehet jó iskolafenntartó, de semmi esetre sem szeretnének visszatérni a 2010-es szisztémához, majd hozzátette, hogy a Klik-szisztéma úgy, ahogy van, megbukott. Az iskolaigazgató-kinevezések körül a közelmúltban tapasztalt botrányokról közölte, hogy ami most zajlik ezen a területen, az dirket politika, és az oktatáshoz, a szakmaisághoz nulla köze van. "Helyi, közepes szintű janicsárok pozícióba helyezése történik, ami évtizedekre veti vissza a magyar oktatásügyet."

Terveiben szerepel, hogy a szakképzésre nagy hangsúlyt fektessenek; ebben komoly lehetőséget lát, de a mostani rendszerről azt gondolja, hogy inasképzés folyik, ami a betanított munkás alatti szinttel egyenlő. Óriási hibának tartja, hogy korábban levitték a tankötelezettség korhatárát: "50 ezer magyar fiatal került az iskolából az utcára. Nekik sem szakmájuk, sem diplomájuk nem lesz. Ön, én és a magyar adófizetők közössége fogjuk különféle segélyeken eltartani őket, vagy álmunkákban foglalkoztatni" – éppen ezért a modern szakképzést nem a felsőfokú tanulmányok rovására szeretné megvalósítani. A beszélgetés végén említi az egyetemi oktatók és kutatók bérezésének rendbetételét.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.