Fidesz vs. IMF

Hogy bukott el szabadságharc?

  • Narancs
  • 2011. november 18.

Belpol

Végignéztük, miket mondott a Fidesz az IMF-ről, hogyan lett szabadságharcból barátság bő két év alatt. Kronológia.

2008. december 31.  Orbán Viktor bevezeti a gazdasági szabadságharc fogalmát, amikor az év utolsó napján interjút ad a távirati irodának. „A rendszerváltoztatáskor sikeresen megvívtuk a politikai szabadságharcot, azonban a mai magyarországi gazdaság nem a vállalkozó szellemű, cselekvőképes embereket bátorító közeg. (…) Ezért szerintem az előttünk álló időszak feladata a gazdasági szabadságharc megvívása a bürokrácia, a korrupció és a vállalkozó szellemet elfojtó kormányzati gondolkodásmód ellen"

2010. július 17. Megszakadnak a tárgyalások a magyar kormány és az IMF és az EU közt. Utóbbiak további kiigazítására sarkallták a magyar kormányt, emellett kifogásolták a bankadó jelenlegi formáját, a jegybankelnök fizetésének csökkentését, az elnagyolt szerkezeti reformokat és azt, hogy a 2011-es költségvetésről nem mondott érdemben semmit a kormány.


Július 21. Kósa Lajos: „Magyarország az egyik legnehezebb helyzetben lévő uniós tagállam, eközben nekünk írnák elő a legkisebb költségvetési hiányt, ezt lehet csinálni (...), de hát nem fog menni; az IMF-nek is figyelni kell, hogy a realitásoktól ne szakadjon el."

Július 24. Orbán Viktor: „Az IMF-től való szabadulás” egy lépés a nemzeti önrendelkezés irányába. A kormányfő szerint a Nemzetközi Valutalappal kötött szerződés lejárta után, októbertől, Magyarországnak nem lesz dolga az IMF-fel. H a van gazdasági növekedés – tette hozzá –, egyensúlyban van a gazdaság, a piacok szívesen adnak Magyarországnak pénzt, akkor „nem kell segélyért kuncsorogni”.

Augusztus 24. A Nemzetgazdasági Minisztérium két közleményt is kiad. Az első az IMF-fel való tárgyalások őszi valószínű folytatásáról s egy megállapodás eléréséről szól, a második viszont már arról, hogy ezek a megbeszélések csak a szokásos konzultációt jelentik, Magyarország nem törekszik új megállapodásra az IMF-fel.

November 11. Pokorni Zoltán szerint noha az államháztartási hiányt az IMF kipótolhatja, „de cserébe olyan dolgokba szól bele, amikbe nem akarjuk, hogy beleszóljon”. A megoldás a belső források aktivizálása. Ennek lehetősége a nyugdíjrendszer átalakítása. Ezzel időt nyert az ország, „hogy ne az IMF diktáljon, hanem mi vegyük kézbe az ügyeinket”.

2011. január 20. Matolcsy György: „Sokan azért szerettek volna bennünket rákényszeríteni egy újabb IMF-EU kölcsönszerződésre, hogy annak áraként ismét súlyos megszorító csomagot vezettessenek be az új Magyar Kormánnyal. Amit nem vállalhattam, de nem is volt rá szükség, mert az új és erős kormány visszavezette Magyarországot a pénzpiacokra.”

Február 9. Szijjártó Péter szerint a második Orbán-kormány intézkedései nyomán az ország a saját lábára állt, és sikerült elkerülni "az IMF által diktált megszorítások" bevezetését.

Március 15. Orbán Viktor: „Eskünkhöz híven nem tűrtük el 48-ban, hogy Bécsből diktáljanak nekünk. Nem tűrtük el 56-ban és 1990-ben sem, hogy Moszkvából diktáljanak. Most sem hagyjuk, hogy Brüsszelből vagy bárhonnan, bárki is diktáljon nekünk.”

Június 23. Lázár János a legjelentősebb gazdasági eredménynek IMF-től való "békés, nyugodt és korrekt" elválást, valamint a terhek más típusú elosztását nevezte. Mint fogalmazott, a választók pontosan megmondták, hogy az IMF és a nemzetközi pénzpiacok diktátumait nem akarják tovább, mert az egyebek mellett iskola-, óvoda- és kórházbezárásokhoz vezetett volna. "Ha mi ezt tettük volna, akkor a választópolgárok szemébe hazudtunk volna" – tette hozzá.

Október 14. A Nemzetgazdasági Minisztérium közölte, hogy a napokban Magyarországon tartózkodó IMF-szakértők szakmai tanácsokat adnak térítésmentesen, a nemzetközi pénzügyi szervezet forrásnyújtási tevékenységétől teljesen függetlenül.

Október 18. Kósa Lajos: „Nem mi hívtuk Magyarországra a Nemzetközi Valutaalap delegációját", hanem ők „kértek időpontot, mi adtunk”. Hozzátette: „nincs realitása annak, hogy a kormány újra hitelt kérjen a Nemzetközi Valutaalaptól, nem is tervezünk ilyet.”

Október 19. Orbán Viktor: „A magyar gazdaság egy gyorsnaszád. Ezért nehéz követni a mozgását, szemben az unió lomha tengerjárójával.”

November 5. Kövér László: „Ahol az IMF segítségére van szükség, ott nem a kormányok csinálják a gazdaságpolitikát, hanem a kormányok abból a kottából énekelnek, amit az IMF lejegyez nekik.”

November 15. Orbán Viktor zárt ajtók mögött állítólag azt mondta: „Ha az IMF vissza, én el.”


 

November 17. Giró-Szász András: „A kormány továbbra sem szeretne IMF-hitelt felvenni, az államadósságot továbbra is inkább a piacról kívánja finanszírozni.”

November 17. A nemzetgazdasági tárca délután bejelentette: Magyarország új együttműködést kezd az IMF-fel. A minisztérium szerint ez más típusú lesz, mint az eddigi megállapodás volt. A befektetők megnyugvással fogadták a hírt, erősödött a forint. A kormánytagok a sajtóból értesültek a döntésről.

November 18. Kósa Lajos: „Ha a körülmények megváltoznak, akkor alkalmazkodni kell hozzájuk.”

November 18. Matolcsy György két-három perc alatt közölte az IMF és az EU küldöttségével, hogy új megállapodást szeretne kötni a kormány a két szervezettel.

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.