A történet még nyár végén kezdődött, amikor kiderült, hogy számos önkormányzat nem fizette ki a forgalmazókat, akik úgy döntöttek, nem hiteleznek tovább, nem szállítják tanévkezdésre az idei könyveket. Az oktatási kormányzat hol türelmet kért tőlük, hol mohó hiénáknak láttatta a pénzükre váró vállakozásokat, a tankönyv nélkül maradó gyerekeket pedig az ő áldozatuknak.
Már akkor lehetett hallani központosító elképzelésekről, közben pedig a köznevelési törvény tervezetében is megjelent Hoffmann Rózsa régi álma, a tankönyvpiac radikális szűkítése az egységes nemzeti műveltség megőrzésének érdekében, továbbá a tartós tankönyvek ötlete.
Amennyiben nem kell minden évben új tankönyveket rendelni, az nyilván csökkenti a költségeket, de kérdéses például, hogy mindezt hogyan lehet egyeztetni a tankönyvfejlesztések szükségességével. Ezekhez a tervekhez járult most hozzá a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kht. megbízásának terve, szintén a kiadók és terjesztők túlhatalmára, a megrendelő iskolák kiszolgáltatottságára hivatkozva.ki a forgalmazókat, akik úgy döntöttek, nem hiteleznek tovább, nem szállítják tanévkezdésre az idei könyveket. Az oktatási kormányzat hol türelmet kért tőlük, hol mohó hiénáknak láttatta a pénzükre váró vállakozásokat, a tankönyv nélkül maradó gyerekeket pedig az ő áldozatuknak. Már akkor lehetett hallani központosító elképzelésekről, közben pedig a köznevelési törvény tervezetében is megjelent Hoffmann Rózsa régi álma, a tankönyvpiac radikális szűkítése az egységes nemzeti műveltség megőrzésének érdekében, továbbá a tartós tankönyvek ötlete.
A törvénymódosítás híre meglehetősen nagy felzúdulást keltett a tankönyvkiadók, terjesztők között. A lapunknak nyilatkozó Safranek László, a Suli-Könyv Kft vezetője, a Tankönyves Vállakozók Országos Testületének általános elnök-helyettese szerint a módosító javaslat célja értelmezhetetlen, a tankönyvek meghatározott fogyasztói áron kerülnek forgalomba, az árkorlátot a minisztérium írja elő, ez a 12-15%-os terjesztési költséget is tartalmazza és még egyetlen alkalommal sem lépték túl a piac szereplői. Nem érti, miért kell a piac szereplői fölé rendelni azt a Könyvtárellátó Kht-t, amely maga is már 5 éve a piacon van, tavaly 1000 iskolába küldött ki terjesztési ajánlatot és mindössze 4-en rendeltek tőle, vagyis a piacon megbukott. Ráadásul számos kiadónak tartozik jelen pillanatban is, ami azt is kérdésessé teszi, el tudja-e kerülni az általuk irányított rendszer az augusztusihoz hasonló helyzetek előállását. Ráadásul Safranek szerint a cégnek az infrastruktúra sem áll rendelkezésére, se raktárai, se szállítóeszközei nincsenek.
A módosító indoklása azt is szeretné elkerülni, hogy az iskolai kapcsolattartót anyagi érdekek motiválják egy-egy tankönyv kiválasztásakor, a nagyobb jutalék reménye, Safranek azonban jelzi, hogy pluszmunkája után a tankönyvbeszerzéssel foglalkozó iskolai illetékesek eddig is ugyanannyi pénzt kaptak, függetlenül attól, melyik könyvet rendelték meg.
A piacszűkítés központosítással összekapcsolódó terve egyesek szerint annak a Nemzeti Tankönyvkiadónak a céljait szolgálja, amelyik egyedüliként nem kívánt csatlakozni az augusztusi bojkotthoz. A külföldi kiadó hátterű, a többi vállakozásnál tőkeerősebb cég így piachoz tudott jutni, miközben sok forgalmazó kénytelen volt komoly hiteleket felvenni, miután egy évig hiába várakozott a pénzére, egyszerűen nem tudtak tovább hitelezni. A Nemzeti Tankönyvkiadó felügyelőbizottságának elnöke volt Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár 1994 és 2002 között, még a cég privatizációja előtt és később is itt jelentek meg általa írt, szerkesztett könyvek. Az idén Hoffmann beszédet mondott a Nemzeti Tankönyvkiadó évnyitóján.
