A média magyarországi szabályozása aláássa a szólásszabadságot, Magyarország médiaviszonyait tekintve válságban van – állapította meg az a nemzetközi delegáció, amely 14 szakmai szervezet képviselőit küldte néhány napra hazánkba. A küldöttség a média helyzetét tanulmányozta annak tükrében, hogy lassan egy éve van érvényben az Európai Bizottság által is bírált médiatörvény. (A törvény az internetes és a nyomtatott sajtóra július elsejétől vonatkozik.) Aidan White, a nemzetközi újságírószövetség korábbi főtitkára vezette csapat találkozott újságírókkal (köztük a Magyar Narancs egyik szerkesztőjével), jogászokkal, szakmai szervezetekkel, a médiahatósággal, társhatóságokkal és a kormányzat képviselőivel. „A szabályozás jogbizonytalanságot teremt, következetlen és aláássa a médiaipar gazdasági környezetét és a technológiai átállást” – mondta Aidan White a munkájukat összegző sajtótájékoztatón.
A szakértők az európai és a nemzetközi joggal összeegyeztethetetlennek találták többek közt a forrásvédelem jogi szabályozását, és nem kielégítőnek a médiahatóság és a médiatanács döntései elleni jogorvoslati lehetőséget. (A médiatörvény hatályos szabályozása szerint az újságírók kivételesen indokolt esetekben kötelezhetők az információkat adó forrásaik felfedésére. Hogy mi számít "indokolt esetnek", azt a nyomozóhatóság dönti el, a sajtó képviselőinek nincs lehetőségük vitatni az adott helyzet kivételességét. Az atlatszo.hu főszerkesztőjével szemben már alkalmazták is a hatóságok a törvény e passzusát, ám Bodoky Tamás megtagadta forrása kiadását. Hazai jogorvoslat híján kollégánk az Európai Emberi Jogi Bíróságon keresi igazát.)
A nemzetközi szervezetek felhívják a figyelmet arra, hogy a magyar szabályozásban benne rejlik a pluralizmus aláásásának lehetősége, pedig az európai szerződések szerint biztosítani kell a médiapluralizmust és a sokszínűséget. A nemzetközi delegáció szerint a közmédiumok átszervezése miatt kérdéses, hogy a pluralitást és a minőséget szem előtt tartó információkat jelentet-e meg a közszolgálat.
E felvetés jogosságát a találkozókról szóló MTI-hírek is alátámasztják: noha a közszolgálatot ellátó, az ingyenes hírszolgáltatásának beindítása óta a piacon egyetlen hírügynökségként létező MTI beszámolt arról, hogy a küldöttség látogatás tett Szalai Annamáriánál, a Médiahatóság elnökénél, Kovács Zoltánnál, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkárnál és az MTI-nél is, igencsak szűk és részrehajló válogatást közölt a sajtótájékoztatóról, valamint a küldöttség kritikus hangvételű sajtóanyagából. Ha pusztán az MTI alapján tájékozódnánk, azt hinnénk, hogy különösebb nézeteltérés nincs a nemzetközi szervezetek, valamint a hazai jogalkotók és hatóságok között, és hogy Magyarország médiaszabályozása teljes összhangban áll az uniós gyakorlattal. Az MTI szerint az egyetlen konkrét kritikai észrevétel, amely a közszolgálati médiumokra vonatkozott, hogy vajon képesek-e pluralista módon információt szolgáltatni.
A nemzetközi médiaküldöttség a tapasztalatairól beszámol majd az Európai Unió, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetek és az ENSZ illetékes szerveinek. Mostani érdeklődésük egy folyamat kezdete volt, a monitoringozást folytatják.
