Ellenzéki kampány a fővárosban

Hurrá, optimizmus!

Belpol

Koordináció, egység, aktivitás, jó hangulat. E szavakkal jellemezték mind a pártok, mind a Karácsony Gergely kampányában dolgozók az ellenzéki szövetség budapesti kampányát. Ki mivel járul hozzá ehhez? És valóban minden olyan szép, mint amilyennek belülről látják?

„Lehet, hogy a múltban követtek el hibákat az ellenzéki pártok, de ezúttal rájöttek, hogy változtatni kell az irányon, hogy együtt kell működni. Most olyanok vagyunk, mint egy friss szerelmespár: minden szép és jó, minden lehetséges és csak megyünk együtt előre” – így foglalta össze Bereczki Miklós jobbikos politikus, a XXIII. kerület polgármesterjelöltje a fővárosi ellenzéki összefogásról szerzett eddigi tapasztalatait.

„Tök jó a hangulat, komolyabb konfliktus nincs közöttünk, ha valaki kevésbé aktív, megpróbáljuk motiválni.” „Kisebb viták persze vannak, de a kampány egységesen, koordináltan, az ötletek megosztásával folyik.” „A kampányunkat nem fogja más megcsinálni helyettünk, de amellett, hogy a saját jelöltjeinkért kopogtatunk, szem előtt kell tartanunk a közösség érdekeit is. Nyernünk együtt kell.” „Volt, akivel eleinte nehezebben ment az együttműködés, de mindenki megértette, hogy a pártérdeket egy kicsit háttérbe kell szorítani, hogy van, ahol toxikus a jelenlétük, ezért ott inkább a háttérben maradnak.” Az alábbi mondatok négy különböző ellenzéki pártnak (MSZP, DK, Momentum, Jobbik) a fővárosi kampányban részt vevő politikusaitól származnak.

 

Valódi alternatíva

Hat párt egyezett meg arról, hogy október 13-án egy főpolgármester-jelöltet támogatnak (Karácsony Gergelyt), és 23 polgármestert, 289 képviselőt jelölnek a fővárosi kerületekben. Az MSZP, a DK, a Párbeszéd és a Momentum idén április 6-án bejelentette, hogy közösen indulnak az októberi önkormányzati választáson. Akkor még nem lehetett tudni, hogy az LMP és a Jobbik beáll-e az együttműködésbe. A májusi EP-választás után, amelyen az LMP és a Jobbik várakozáson alul szerepelt, eldőlt a kérdés, hiszen a politikai túléléshez szükségük van önkormányzati pozíciókra. Az LMP polgármesterjelöltet ugyan nem ad Budapestnek, de kerületenként lesz egy-egy képviselőjelöltje.A Jobbik a fővárosi nagy együttműködésben aktívan (pénzzel, aktivistákkal) nem vesz részt, de nem indít másik főpolgármester-jelöltet, a kerületek közül pedig egyedül az V. kerületben állítanak külön polgármesterjelöltet. Cserébe Soroksáron a párt adja a polgármesterjelöltet és a képviselői helyek elosztásába is beszálltak, és a koordinációban részt vesznek (ahol „ráindítanak” az ellenzéki jelöltekre, szintén megegyezés alapján teszik,, mondta a kampányban dolgozó forrásunk).

Egy-két kerület kivételével júliusra össze is álltak az ellenzéki jelöltek listái. „Az ehhez vezető úton fontos pont volt az EP-választás sikere, ahol a budapesti kerületekben összességében az ellenzék több szavazatot kapott, mint a kormánypárt” – mondja az ellenzéki összefogás budapesti kampányát közelről figyelő forrásunk. Szerinte mintha a politika is megértette volna azt, amit a választók tavaly és már korábban is követeltek: össze kell fogni.

Az EP-választás budapesti sikere azonban nem lett volna elég ehhez. A kampányban dolgozó másik forrásunk szerint nagy szerepe volt az előválasztásnak is. „A januári előválasztáson több mint 34 ezer szavazat jött össze, júniusban pedig 68 ezer. Júniusban átlagosan 500-an szavaztak naponta az előválasztáson, az augusztusi ferencvárosi előválasztáson ez a szám már 800-ra emelkedett. Ez a növekvő tendencia is abba az irányba mutatott, hogy egyre több ember érdeklődik és hajlandó tenni a változásért.” Forrásunk megjegyzi, emellett nyilvánvalóan sokat nyom a latban Karácsony Gergely személye, aki szerinte nem megosztja az ellenzéki pártokat, hanem összefogja. „A legfontosabb pedig az, hogy míg 2014-ben senki sem hitte el, hogy meg lehet nyerni a választást, addig most mindenki valódi esélyt lát a győzelemre: arra, hogy Tarlós Istvánt le lehet váltani és a Fővárosi Közgyűlésben is ellenzéki többséget lehet szerezni. Eddig nem volt valódi alternatíva, most van.”

Forrásaink szerint az fontos szempont, hogy nem valami ellen, hanem valami mellett kampányol az ellenzék. „Míg Tarlós István kampányából eddig nem sokat láttunk, és főként úgy jelenik meg, mint városüzemeltető, aki azt ígéri, továbbra is úgy működteti a várost, ahogy eddig, Karácsony Gergely arról beszél, milyen lesz Budapest jövője, hogyan lesz hosszú távon is élhető a város. Az érzelmekre hat és úgy tűnik, ez sokat számít” – mondják a kampányban dolgozó beszélgetőpartnereink. Lapzártánkkor a legfrissebb adatok a Závecz Research felméréséből származtak, eszerint a 800 megkérdezett budapesti lakos 49 százaléka támogatja Tarlós Istvánt, 45 százaléka pedig Karácsony Gergelyt. A további három főpolgármester-jelölt elenyésző támogatású: Puzsér Róbert 4, Berki Krisztián és Thürmer Gyula 1-1 százalékon áll. Némileg mást hozott ki a kormányközeli Nézőpont Intézet augusztus 29. és szeptember 7. közötti fölmérése: Tarlós 52, Karácsony 42, Puzsér pedig 6 százalékon áll. Forrásaink szerint a Tarlós és Karácsony közötti különbség már elenyésző.

 

Lelkesedésből

Karácsony Gergely kampányában van egy politikai és egy operatív stáb, amelynek a tagjai hetente személyesen találkoznak, egyébként pedig online felületeken tartják a kapcsolatot. A kerületi kampánystábok vezetőit jórészt azok a pártok adják, amelyek a polgármesterjelölteket is (az MSZP 10, a DK 6, a Momentum 3, a Párbeszéd és a Jobbik 1-1 jelöltet ad, illetve indul két civil is), a többiek pedig besegítenek nekik. A 289 fővárosi képviselőjelölt közül is a legtöbb szocialista (79), a DK 70-et, a Momentum 60-at, a Párbeszéd 30-at, a Jobbik és az LMP együtt 50-et indít. „A költségeket a pártok annak arányában osztják el, hogy hány képviselő- és polgármesterjelöltet adnak” – mondja Élő Norbert, aki a Demokratikus Koalíciót képviseli az egyeztetéseken, és a XII. kerület ellenzéki polgármesterjelöltje. Úgy látja, a pártok az egyes kerületekben segítik egymást, a „központtól” kapnak szórólapokat, kampányújságot, Karácsony Gergely pedig minden kerületbe ellátogat, ahol a helyi problémákról is beszél majd. A kampány kerületi szinten is koordináltan működik, de a legfontosabb az egyes jelöltek „személyes” jelenléte. Bereczki Miklós szerint a kopogtatás a legcélravezetőbb módszer. „Szinte mindenki örömmel fogadott bennünket és biztosított az összefogás támogatásáról – számolt be a kerületjárás eredményeiről a hétvégén. – Képviselőjelölt is vagyok, a saját kerületem körbejárása után nekiindulok a többi egyéni választókerületnek is.” Hozzáteszi, több kerületi eseményre a szomszédos két kerület polgármesterjelöltjét is meghívja, ezzel is megmutatva az ott lakóknak, hogy egy kerület nem izolált sziget a fővárosban, szükség van regionális és budapesti szintű együttműködésekre is.

Az aktivistákat szintén a pártok szervezik, Karácsony Gergely azonban maga is toboroz segítőket, a kampányban dolgozók szerint „ezrével” jelentkeznek. „Egy hét alatt csak Gergő megkeresésére 6 ezer ember jelentkezett, aki segíteni szeretne nekünk. Persze nem lesz mindenkiből aktivista, de az látszik, hogy nagyságrendekkel több embert érdekel ez, mint korábban. Az aktivisták száma, akik az egész kampányban részt vesznek, becsléseink szerint eléri a tízezret.” Forrásunk hozzáteszi, az aktivisták közül senkinek sem fizetnek, egy-egy esemény alkalmával megvendégelik őket, de mindenki lelkesedésből jön.

„Az aktivistákra főként a kopogtatáshoz van szükségünk, egy-egy rendezvényt kevesebb emberrel is le tudunk bonyolítani, de a lakosok felkeresése nagyon sok munkát igényel – mondja Hajnal Miklós, a Momentum elnökségi tagja. – Mi nagyjából 500 aktivistával tudjuk segíteni a kampányt, az utolsó hetekben ez a szám felmehet akár ezerig is.” Hajnal megjegyzi, az ellenzéknek egyelőre nincs annyi aktivistája, amennyire szükség lenne ahhoz, hogy Budapestet egyszer „végig tudják kopogtatni”.

 

Forráshiány

Azt, hogy az ellenzék kampánya forráshiányos, mindenki hangsúlyozta. Ez nemcsak a segítők számában, hanem a lehetőségekben és az anyagiakban is megnyilvánul. Karácsony Gergely augusztus végén azt mondta, a kampány büdzséje „meglehetősen szerény lesz”, nem haladja meg a 100–150 millió forintot.
A kampányban dolgozó forrásaink szerint ez reá­lis; persze, jó volna, ha több jutna rá, de nem valószínű, hogy ennél több pénzt össze tudnak szedni. „Hogy érzékeltessük a Fidesz–KDNP előnyét, elég megjegyezni, hogy csak a Mahir-oszlopokon megjelenő kormánypárti plakátok költsége körülbelül ugyanennyi.”

Állami támogatás az országgyűlési választáson 1 százaléknál jobb eredményt elért pártoknak jár. Az ellenzéki pártok közül a Jobbiknak jut a legtöbb, ők évente 300 millió forintot kapnak. Azaz: kapnának, hiszen az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2017 decemberében tiltott pártfinanszírozás miatt 663 millió forintra büntette a pártot, majd 2019 elején újabb büntetést szabott ki – a párt akkor a megszűnését is kilátásba helyezte. A második legnagyobb támogatás a szocialistáké, 180 millió forint. Őket követi az LMP 127 millióval, a DK 120 millióval és a Párbeszéd 53 millióval. A Momentumnak is jár negyedévente 11 millió forint állami támogatás az országgyűlési választáson elért eredménye után, az ÁSZ azonban az ő és a Párbeszéd támogatását is felfüggesztette korábban. A Párbeszéd pénzgyűjtésbe kezdett, ennek során eddig 589 támogatótól kicsivel több, mint 6 millió forintot kaptak; a Momentum felfüggesztését pedig visszavonták.

Karácsony Gergely szintén pénzgyűjtésbe fogott: a Mindenki Budapestért Egyesület mikrodonációkat fogad. A kampányban dolgozók szerint ezekből az adományokból 10 milliónál több nem fog összejönni. „Ez azonban így is nagyon fontos, mert látszik, hogy az emberek hajlandóak anyagilag is támogatni bennünket.” Ezt az összeget főként az online jelenlétre költik. „Így a kerületi kampányok is részesülnek ebből, hiszen ha Gergő egy kerületben jár, onnan élőben közvetítjük a közösségi oldalakon a sajtótájékoztatót.” A központi és a kerületi kampányok költségvetését éppen ezért nehéz szétválasztani.

Bár a kampányszakemberek fontosnak tartják, hogy óriásplakátokon is megjelenjenek, erre kevés az esély a fideszes túlerővel szemben. Amiben erősek tudnak lenni, azok a szórólapok, a kerületi kampányújságok, a kitelepülések, a fórumok. „Ezek nem kerülnek sokba, a személyes jelenlétre építünk.” Hozzáteszik, a kampány költségvetésének nagyjából háromnegyedét az utolsó néhány hétben költik majd el, „a kampány végét nyomjuk meg igazán”.

„A cél a mozgósítás. Nekünk fontos, hogy magas legyen a részvétel, hogy meglegyen a választókban is a lendület, a változás érzése – mondja az egyik kampányban dolgozó forrásunk. – A baloldali szavazóknak az önkormányzati választás lehet egy Orbán elleni népszavazás is.” Azt mondja, ahhoz, hogy biztosan nyerjék a főpolgármesterséget, 400 ezer szavazatra van szükség. Jelenleg úgy saccolják, 260–280 ezer biztos szavazójuk van, szükség van még nagyjából 100 ezer olyan szavazatra, akik az ellenzék felé hajlanak, de még bizonytalanok. „Őket a budapesti ügyekkel, a város jövőjéről szóló víziónkkal lehet megnyerni.”

Beszélgetőpartnereink közül mindenki optimista, azt mondják, Karácsony Gergelynek nyernie kell, és a Fővárosi Közgyűlésben is többséget kell szerezni az ellenzéknek, különben kudarcként élik meg az októberi választást. Erre látnak esélyt, bár azt mindenki elmondta, hogy az olyan kerületek, mint Ferencváros vagy Csepel, ahol az ellenzéki összefogás eleinte akadozott (ezekről bővebben lásd: Darázsfészek, Magyar Narancs, 2019. július 18., és Így nem fog menni, Magyar Narancs, 2019. augusztus 22.), vagy a XXII. kerület, ahol gyakorlatilag a teljes ellenzéket újra kell építeni, megnehezítik e cél elérését. „Elméletileg minden kerület nyerhető, minden csak rajtunk múlik.”

Neked ajánljuk