Több mint 20 milliót költ az MNB alapítványa szőnyegekre

  • narancs.hu
  • 2017. július 11.

Belpol

A szőnyegszövési szakmakultúra fennmaradásáért teszik mindezt.

Több mint 23 millió forintot fizet négy kézi csomózású gyapjúszőnyegért a Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné Domus Animae alapítványa – tudta meg a Magyar Nemzet.

A még áprilisban meghirdetett közbeszerzés eredményét most hozták nyilvánosságra, nagy meglepetést azonban nem okozott a döntés, hiszen egyetlen induló vett részt a pályázaton.

A megrendelt 100 négyzetméternyi szőnyeg a kiírás szerint az alapítvány budai Várban található, épp felújítás alatt álló ingatlanát díszítheti, ahol az MNB doktori iskolája is működik.

A vásárlást azzal indokolták, hogy „a magyar kézi szőnyegszövési szakmakultúra fennmaradását jelenleg alapjaiban veszélyezteti a szőnyegszövők kiöregedése és az utánpótlás hiánya, valamint a gépi gyártás elterjedése”. Így az alapítvány a békésszentandrási szőnyegek megrendelésével „támogatja a hazai kézműipart, a kézi szőnyegszövés szakmakultúrájának fennmaradását, ezenkívül a kistérség foglalkoztatottsági mutatóját”.

Hogy pontosan milyen pénzeket is költ a PADA, arról korábban itt írtunk:

Ligeti Miklós: Elveszíti ügyészségjellegét

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 266 milliárd forint közpénzt juttatott az általa létrehozott Pallas Athéné alapítványoknak. Az alapítványok mintegy 197 milliárd forintot állampapírokba fektettek. Ebben az írásban az MNB alapítványainak az egyéb, a sajtó útján nyilvánosságra került költéseire összpontosítunk. Szervezetünk, a Transparency International Magyarország (TI) szerint az MNB által az alapítványokon keresztül véghez vitt közpénzköltés börtönbüntetéssel járó hűtlen kezelést valósíthatott meg.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.