Több mint 20 milliót költ az MNB alapítványa szőnyegekre

  • narancs.hu
  • 2017. július 11.

Belpol

A szőnyegszövési szakmakultúra fennmaradásáért teszik mindezt.

Több mint 23 millió forintot fizet négy kézi csomózású gyapjúszőnyegért a Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné Domus Animae alapítványa – tudta meg a Magyar Nemzet.

A még áprilisban meghirdetett közbeszerzés eredményét most hozták nyilvánosságra, nagy meglepetést azonban nem okozott a döntés, hiszen egyetlen induló vett részt a pályázaton.

A megrendelt 100 négyzetméternyi szőnyeg a kiírás szerint az alapítvány budai Várban található, épp felújítás alatt álló ingatlanát díszítheti, ahol az MNB doktori iskolája is működik.

A vásárlást azzal indokolták, hogy „a magyar kézi szőnyegszövési szakmakultúra fennmaradását jelenleg alapjaiban veszélyezteti a szőnyegszövők kiöregedése és az utánpótlás hiánya, valamint a gépi gyártás elterjedése”. Így az alapítvány a békésszentandrási szőnyegek megrendelésével „támogatja a hazai kézműipart, a kézi szőnyegszövés szakmakultúrájának fennmaradását, ezenkívül a kistérség foglalkoztatottsági mutatóját”.

Hogy pontosan milyen pénzeket is költ a PADA, arról korábban itt írtunk:

Ligeti Miklós: Elveszíti ügyészségjellegét

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 266 milliárd forint közpénzt juttatott az általa létrehozott Pallas Athéné alapítványoknak. Az alapítványok mintegy 197 milliárd forintot állampapírokba fektettek. Ebben az írásban az MNB alapítványainak az egyéb, a sajtó útján nyilvánosságra került költéseire összpontosítunk. Szervezetünk, a Transparency International Magyarország (TI) szerint az MNB által az alapítványokon keresztül véghez vitt közpénzköltés börtönbüntetéssel járó hűtlen kezelést valósíthatott meg.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.