Idén sem nyit meg a Sorsok Háza, majd talán 2021-re kész lesz a kiállítása

  • narancs.hu
  • 2020. január 2.

Belpol

Ezt követően kerül majd az EMIH tulajdonába és működtetésébe az emlékközpont.

Még tavaly szeptemberben jelentette be Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy a Köves Slomó rabbi vezette Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) tulajdonába és működtetésébe kerül a Sorsok Háza. Az átadás-átvétel azonban mindmáig nem történt meg. A Népszava cikke szerint mindennek az az oka, hogy az EMIH csak a kiállítás elkészülte után veheti tulajdonba az ingatlant – mindez a Sorsok Házáról szóló 2018-as kormányhatározatból derült ki, ezért a tulajdonosi jogokat az állam képviseletében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. látja el.

Reményeink szerint a tervezés 2020 első félévében befejeződik, és a múzeum 2021-ben megnyílhat – nyilatkozta a Népszavának Köves Slomó.

A lap arra volt kíváncsi, történt-e bármilyen előrelépés az évek óta zárva tartó, eddig 7,5 milliárd forintba kerülő, a régi józsefvárosi pályaudvaron felhúzott emlékközpont ügyében.

Mint kiderült, túl sok új információ nincs a kiállítótérről, miközben a „tavalyi kormányhatározatban rögzített dátum szerint a Sorsok Házának 2019 végéig meg kellett volna kezdenie működését (eredetileg 2014-ről volt szó), ám ebből még 2020-ban sem lesz semmi.”

Köves Slomó elmondta, hogy az EMIH által összeállított múzeumfejlesztési, történész és oktatási szakemberekből álló csapat az elmúlt több mint egy évben „teljes autonómiát élvezve” dolgozott a Sorsok Háza állandó kiállításának tartalmi fejlesztésén. Minderre jelen állás szerint kétmilliárd forint áll rendelkezésükre.

A lap a Mazsihisz és az EMIH konfliktusos viszonyáról is szót ejt a kérdés kapcsán. Heisler András, a Mazsihisz vezető elmondása szerint jelenleg is van egyeztetés ez ügyben a kormány és a zsidószervezet között, ám erről bővebbet nem árult el.

A hazai és nemzetközi szakértői vélemények megegyeznek abban, hogy „a Mazsihisz, a legnagyobb magyarországi legitim zsidó szervezet nem maradhat ki a Sorsok Házából” – állapította meg a Népszavának Heisler. A lap úgy tudja, ennek ellenére a Mazsihisz és az EMIH között nincs tárgyalás a Sorsok Háza koncepciójáról.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.