Így fogták el Schadl Györgyöt

  • narancs.hu
  • 2023. március 29.

Belpol

A végrehajtói kar elnöke Dubajba utazott volna az elfogása előtt, letartóztatásukkor milliókat találtak náluk. 

2021. november ötödikén Schadl György délután háromnegyed egy órára rendelte a sofőrjét az újbudai házához. Az autóba beült felesége, a sofőr pedig a Ferihegyre vitte őket. Azonban az autót a készenléti rendőrség 13:39-kor félreállították a reptér prémium parkolójához vezető úton: a benne ülőket kiszállították, Schadl Györgyöt és sofőrét megbilincselték, és elrendelték az előállításukat. Vagyis Schadl nem tudott kijutni Dubajba – számolt be a Telex

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elöke és felesége azért Dubajt választották, mert az Egyesült Arab Emírségeknek nincs kiadatási egyezménye Magyarországon. Schadl György előállítását követően azt vallotta, hogy csak turistaként utaztak volna, a nyomozati anyagok viszont rámutatnak, hogy a hatóság szerint kapott egy fülest, és még a letartóztatása előtt meglépett volna az országból. Ekkor még Schadl teljes ügyét bőven nem tárták fel a nyomozók, de már sejtették, hogy Völner Pállal korrupciós hálózatot alakítottak ki. 

Schadlt és sofőrjét az előállításuk után elválasztották egymástól: utóbbi ruháját néhány méterrel arébb vizsgálták át. Kabátja zsebében A5-ös borítékra leltek, amiben 33 darab 200 eurós, 100 darab 100 eurós és egy húszeurós volt. Tagadta, hogy a pénz az övé lenne, de nem tudott arra magyarázatot adni, hogy akkor kié lehet. Később az érdi lakását is átvizsgálták, ahol már elismerte, hogy Schadl Györgytől kapta a pénzt. 

 

A végrehajtói kar elnökénél nem találtak ennyi pénzt az előállításakor. „Csak” egy Audi kulcsa került elő, illetve lecsatoltak a karjáról egy 18 karátos aranyból készült órát, ennek értéke hétmillió forint körül mozog. Felesége táskájából viszont egy BMW kulcsa, 368 darab 50 eurós és 100 darab 10 eurós került elő. Egy másik boríték pedig több száz dirhamot, valamint több száz dollárt és eurós bankjegyet rejtett. 

 

A Schadl-Völner-ügyről készült cikkeinket itt olvashatja!  

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.