„Tisztelt Miniszterelnök Úr! Kedves Orbán Viktor!
Szeretném Önt nagyon szépen megkérni, hogy ne avatkozzon bele Szlovákia belügyeibe, főleg nem olyan szerencsétlen és buta módon, ahogy azt pénteken a közmédiában tette. Nem csak azért, mert Ön szokott elsőként tiltakozni, ha úgy érzi, külföldről dilettáns módon kommentálják a magyarországi politikai eseményeket. Én sem szoktam kommentálni a magyarországi belpolitikai eseményeket, de most kivételt kell tennem” – kezdi a pozsonyi Új Szóban megjelent nyílt levelét Petőcz Kálmán politológus, akit mélységesen felháborított Orbánnak a pozsonyi tüntetésekhez fűzött sorosozós kommentárja („én régóta taposom ezt a szakmát, jelekből is olvasok”). Majd így folytatja:
„Sajnos, azzal kell kezdenem, hogy amit Ön pénteken előadott,
az még csak nem is dilettáns kommentár,
hanem a szomszéd országban történtek célzatos bevonása a magyarországi választási kampányba. Ön nagyon jól tudja, hogy sem Soros Györgynek, sem egyéb »nyugati imperialistáknak« ahhoz, hogy Szlovákiában az emberek fel vannak háborodva és tüntetnek, semmi köze nincs. Az emberek azért tüntetnek, mert elegük van a korrupciós maffiából, amely a Fico-kormányok alatt befészkelte magát az állami intézményekbe, kilopta a seggük alól a fél országot, és ellehetetlenítette a gyerekeik jövőjét, vagy elűzte őket Szlovákiából.
Amikor ez a korrupciós maffia veszélyeztetve érezte a zsákmányát,
attól sem riadt vissza, hogy meggyilkoltassa azt a fiatal újságírót, aki a főszereplők leleplezésére készült. Brutális módon a barátnőjét sem kímélték meg a haláltól” – írja a politológus, hozzátéve, hogy ahányan a pozsonyi demonstráción részt vettek, annyian még az 1989. novemberi tüntetéseken sem voltak.
| ||
„Az Ön állami hírügynöksége csak tízezerről számolt be. Jellemző. De ez most nem lényeges. A tér egyik részét a kismamák foglalták le maguknak. Legalább 200 babakocsis anyuka és apuka jött el kifejezni szolidaritását. Ők sem dőltek be a kormányfő ijesztgetésének, hogy majd Soros-bérencek fognak provokálni és utcaköveket dobálni. Biztonságban érezték magukat a tömeg kellős közepén. Eljöttek, mert a gyereküknek jobb jövőt szeretnének” – jegyzi meg Petőcz, de felteszi azokat a kérdéseket is, amelyekre úgysincs válasz: „Önnek nincs egyetlen jó szava sem, amellyel együttérzését fejezné ki a két meggyilkolt fiatal és hozzátartozóik iránt? Önnek ebben a nehéz pillanatban is csak »sorosozásra« és »migráncsozásra« futja?”
