A Pilisben nem ez az egyetlen eset, hogy kettős keresztet próbáltak felállítani, nem sokkal korábban Leányfalun a polgármester és a képviselő-testület egyhangúlag utasította el a Jobbik ez irányú kérését, Pomázon pedig állt is a kereszt, amíg le nem fűrészelték az éj leple alatt máig ismeretlen illetők. A csobánkai keresztállítókat látszólag nem zavarták ezek az előzmények, és egy kisebb szertartás keretében, bármiféle engedély megléte nélkül felállították. Volt mise, aztán megszentelték a keresztet, amit végül fehér ruhás lányok táncoltak körbe. A rendezvényen részt vett a csobánkai képviselő-testület három tagja, köztük a Jobbik helyi képviselője is.
A kereszt kidöntése után hamar szárnyra kelt a pletyka, hogy két kiskorú, és éppen ezért nem büntethető roma fiú vágta ki a keresztet - ám amikor megkérdeztük néhány lakostól, honnan tudják ezt, csak annyit mondtak: "Ez a szóbeszéd járja." A romák körében e híresztelés után pedig az terjedt el, hogy jön a Magyar Gárda a faluba, bosszút állni a cigányokon. A közhangulatnak a helyi tévében bemutatott video sem tett jót, amelyen a keresztállítás képei láthatók, különféle szkinhed zenekarok zenei aláfestésével. A végén pedig egy üzenet az ellenzőknek: "Az újra felállításra sereggel megyünk!" A video készítője később azzal védekezett, hogy valójában angyali seregekre gondolt.
A romák úgy érzik, a puszta feltételezés is sértő, hogy ők állnak a keresztdöntés hátterében: "A cigányság jelképeket nem rongál meg - mondja Balogh Rezső, a csobánkai cigány önkormányzat elnöke. - Nem is magával a kereszttel van baj, hanem azzal, hogy ezt a szimbólumot jelenleg a szélsőséges jobboldal használja." Véleménye szerint egyáltalán nem kell csodálkozni azon, hogy a kettős kereszt félelmet kelt a romákban, hiszen e jelkép központi helyet foglal el a Jobbik jelvényében is, amely párt köztudomásúlag a cigányellenes indulatoknak köszönheti sikerét. Ennek ellenére Balogh ez idáig nem tapasztalt tettleges rasszizmust a faluban, bár vannak rasszista személyek, és még az önkormányzaton belül is gyakori az uszítás.
Csobánka úgy háromezer lakosú falu, és kedvelt kirándulóhely: népszerűek a kiépített tanösvények, és itt ér véget a Gyöngyök útja zarándokút első napi szakasza is. A szélsőjobb számára különlegessé teszi, hogy itt volt Szálasi Ferenc nyaralója.
A keresztnek rövid ideig otthont adó Oszoly-tető a falu "emblémája", az EU ökológiai hálózatának részét képező Natura 2000-es védett terület. A Duna-Ipoly Nemzeti Park területén fekszik, vagyonkezelője a Pilisi Parkerdő Zrt. A keresztállítás ellenzői azzal érvelnek, hogy egyrészt esztétikailag is kifogásolandó (a látvány távolról sem nevezhető szemet gyönyörködtetőnek), másrészt szerintük az Oszoly önmagában szimbólum, nem attól, hogy ráaggatnak valamit. Ezek a lakosok azt mondják, beszéltek erdészekkel, akik hevesen ellenezték a keresztállítást, de a döntéshozók nem vették ezt figyelembe. A helyi környezetvédők úgy vélik, a hatóságok azért nem merték a keresztállítók kérvényét elutasítani, mert
félnek, hogy a politika
a későbbiekben megtorolná. Talán ennek köszönhető, hogy többen is azt állították, csupán belerángatták őket egy olyan kérdésbe, amely inkább politikai, mint környezetvédelmi. Zámbó Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója azt mondja, hogy a kettős kereszt erdőgazdálkodási tevékenységet nem gátol, ők pedig mindig támogatják, ha civilek kilátót, pihenőhelyet, vagy esetleg keresztet akarnak emelni. Az egyetlen felmerülő kérdés az szokott lenni, hogy a kérvényezők tudják-e garantálni ezeknek az objektumoknak a karbantartását, hiszen nekik maguknak nincs arra állami támogatásuk, hogy a veszélyessé vált, elhanyagolt építményeket rendbe tegyék. Az engedély kiadása amúgy is a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségen múlik. Náluk jelenleg két eljárás van folyamatban az apostoli kereszt és a zászló ügyében: egyrészt egy engedélyezési, másrészt egy felügyeleti ellenőrzési eljárás. Ezek részleteiről a felügyelőség munkatársai nem adhatnak bővebb felvilágosítást.
Annyit tudni, hogy a kettőskereszt-állítás mögött a bejegyzetlen Pilisi Lélekigazító Szellemi Képző és Gyógyító Műhely áll. 'k el is indították az engedélyeztetést, csak nem volt türelmük megvárni a döntést. A nevükben egy helyi lakos, Joó Katalin lépett fel, foglalkozását tekintve "szellemsebész", bármit jelentsen is ez. Lapunk megpróbálta szóra bírni az eset részleteiről, de éppen zarándokúton járt Erdélyben. Annyit azért elmondott: nem hinné, hogy minderről pont a Narancsnak kellene beszámolnia. Török István polgármester azt mondta, körülbelül egy héttel a keresztállítás előtt értesült a tervekről, még csodálkozott is, hogy ilyen hamar sikerült kivitelezni. Azért nem szólt bele a keresztállítók munkájába, mert azt mondták neki, megvan minden szükséges papírjuk, az pedig meg sem fordult a fejében, hogy hazudnának, mint ahogy az sem, hogy bárkinek is baja lenne egy kereszttel. Neki például már régóta álma, hogy az Oszoly-tetőn legyen valamiféle jelkép, amely erősítené a lakókban a magyarságtudatot. Szerinte ez nem kell, hogy zavarja az amúgy többnemzetiségű falu cigány, szerb vagy épp sváb lakosait. Mindenesetre, miután most "vandál módon megrongálták", valamilyen módon ki fogja kérni a lakók véleményét - de abban továbbra sem kételkedik, hogy a legtöbben örülnek a keresztnek. Ugyanakkor nem az ő feladata, hogy megmondja, állhat-e a kereszt vagy nem, hiszen ez a szentendrei építési hatósághoz tartozik. Egyébként meg az építmény alacsonyabb hat méternél, ezért mindössze bejelentésköteles, vagyis nem tilthatják meg a felállítását - magyarázta a falu első embere.
A helyiek ugyanakkor nehezményezik, hogy a polgármester támogatta az építőket azzal, hogy kölcsönadta nekik a település terepjáróját. Bár a polgármester azt állítja, a járművel csupán a keresztet szentelő Józsi atyának és a falu öregjeinek tette lehetővé, hogy feljussanak a csúszós, sáros úton a hegytetőre, mások látni vélték, hogy a kocsi cementeszsákokkal van megrakva, a pap pedig gyalogszerrel kapaszkodott fel a hegyre.
A kereszt kivágása után egy volt önkormányzati képviselő nevében levél érkezett a lakosoknak, amelyben megmagyarázták nekik, miért is előnyös a számukra, ha a település minden pontjáról látható apostoli kereszt őrködik a falu népe felett. Eszerint "az apostoli kereszt a mindenkori magyar király méltóságjele, ami azt mutatja, hogy ő a pápa fölött áll. II. Szilveszter pápa írta Szent Istvánnak, hogy én csak apostoli vagyok, míg Te apostol vagy." Bár királyunk épp nincs, a keresztre szükség van, hogy jelezze: "a magyar mint fogalom több tízezer éve a legmagasabb minőség jelzője". Egy falugyűlésen aztán kiderült, hogy praktikus haszna is van neki: olyan, mint egy antenna, amely
összeszedi a pozitív energiákat,
és továbbítja őket a falu népe felé, éppen ezért állítólag az is elhangzott, hogy a közeljövőben további kereszteket is felállítanak a Pilisben. A keresztállítók elmagyarázták: azért nem tudták megvárni az engedélyezési eljárás végét, mert május 2-án annyira kedvező volt a csillagok állása, mint soha máskor. Mindezekre megpróbáltunk első kézből is választ kapni, ezért megkerestük Takács Jánost, a Jobbik helyi elnökét is, de ő csupán egy sms-t küldött válaszul: "Szélsőséges, a másként gondolkodást semmibe vevő, és az Életet nyíltan romboló erőket képviselő emberekkel nincs miről beszélnem." (Lásd a www.narancs.hu oldalon a Politikai okkultizmus Magyarországon cikk-gyűjteményt, amelyben külön írás foglalkozik a pilisi szívcsakrával.)
A kereszt jelenleg a polgármesteri hivatal közelében, egy udvaron fekszik, a baltával okozott károkat már kijavították rajta, csak arra vár, hogy eldöntsék, végül kegyhelyként vagy tüzelőként végzi. A polgármester elmondta, hogy a következő hónapokban biztos nem viszik innen sehová, addig lefolyik az engedélyeztetési eljárás, és a lakókat is meg lehet majd kérdezni, kell-e nekik az Oszoly-tetőről sugárzott pozitív energia. Az Oszoly Környezetvédő Egyesület tagjai úgy gondolják, a hatóságok engedélyezni fogják a keresztet, mert csak azt vizsgálják, hogy azon a pár négyzetméteren, amelyen áll, nem okoz-e kárt. Figyelmen kívül hagyják viszont a pufferzónát, a madarak költőhelyét, a védett virágokat, és a helyi lakosok éjjeli álmát, amiket megzavarhat egy ilyen zarándokhely jelenléte - ezért is csatlakoztak a környezetvédők a keresztállítást petícióban ellenző helyi civilekhez.
Szerintük a probléma megoldása a falubeliek összefogásán múlik. A többségnek látszólag nem tetszik az Oszoly-tető elcsúfítása. Egy helyi lakos például elmondta: nem hiszi el, hogy senki nem volt szem- vagy fültanúja a kereszt kivágásának, mindeddig viszont hallgattak a környéken lakók. Szerinte az lesz a falubeli szolidaritás legszebb példája, ha továbbra is meg tudják tartani maguknak ezt a titkot.
Az apostoli kereszt
Az apostoli (kettős) kereszt keresztény és magyar jelkép is egyszerre. A Magyar Katolikus Lexikon szerint a felső, vízszintes szára a keresztfeliratot jelképezi, melyet Pilátus Jézus feje fölé helyeztetett. A 10-11. században a pápa előtt vitt apostoli kereszt az egyetemes joghatóságot szimbolizálta, később a pápai követek és a 15. századtól már püspökök is használták. Magyarországon II. András óta bizonyítottan a koronázási jelvények egyike, a címerben Szent István apostoli királyságának a jele. Ezt a jelzőt viszont nem a pápa adta neki, hanem életrajzírói ruházták fel vele, minthogy uralkodása az apostolokéhoz hasonlóan előzmények nélküli, és az Apostoli Szentszékkel együttműködve hozta létre Magyarország egyházszervezetét. Az ebből következő főkegyúri jog a hagyományos egyházjogi felfogás szerint jogot biztosít a magyar uralkodónak arra, hogy püspököt, apátot vagy prépostot nevezzen ki, illetve ilyen címeket adományozzon. Nem jelenti viszont azt, hogy "magasabb rangú" lenne a pápánál, minthogy a pápák attribútuma a 14. század óta a hármas kereszt.
