Hosszú cikket közölt az Index arról, hogy milyen következményei vannak a színházakat támogató tao-rendszer átalakításának.
Alaposan körbejárták a témát, viszont arra jutottak végül, hogyha sorba veszik, melyik intézményeket sújt legjobban a változtatás, úgy az rajzolódik, hogy egy Lex Alföldi született meg. A szakmában is erről beszélnek többen.
| ||
Merthogy a legnagyobb vesztesek épp az Átrium, a Centrál Színház és a Rózsavölgyi – ezeken a helyszíneken pedig több előadást is rendez Alföldi Róbert.
Puskás Tamás, a Centrál igazgatója árnyalná a megállapítást: „a Lex Alföldi túlzás, már csak azért is, mert Alföldi Róbert egyik fix bázisát, a Radnóti Színházat nem büntették. Ő inkább azt feltételezi, a rendszer kiötlői úgy gondolják, az úgynevezett szórakoztató színházak elvonják a „magas művészet” elől a pénzt, és többek között ezen kellett változtatni.”
Ehhez kapcsolódik a friss lapunkban olvasható hosszabb cikk is, amely azt taglalja, hogy bukott meg Vidnyánszky Attila, mint a Nemzeti Színház igazgatója. Aki egyébként épp a tao-rendszer eltörlésének nagy nyertese.
Bukás: ezek a számok bizonyítják, hogy Vidnyánszkyt nemcsak Alföldi, de sok kollégája is leiskolázta
Elmerültünk a Nemzeti Színház számaiban - súlyos dolgokat láttunk. A friss Magyar Narancsban hosszan foglalkozunk, hogy milyen folyamatok, hibák és tendenciák húzódnak meg a Nemzeti Színház katasztrofális nézőtéri adatai mögött (amelyeket a hvg.hu hozott nyilvánosságra). Jelenleg ugyanis a nagyszínpadon csak minden második néző fizet a jegyért, ami teljesen unikum a hazai színházak körében.
