Késve érkezik a főváros egészségügyére szánt állami támogatás

Indokolatlanul lassú haladás

Belpol

Nyolc hónapos csúszással kapják meg az idei 10 milliárd forintos egészségügyi plusztámogatást Budapest és a fővárosi kerületek. Megnéztük, mire használták fel a tavalyi forrást, mennyit kapnak az idén, és hogy valóban rövidültek-e a CT- és MR-várólisták a fővárosban.

Karácsony Gergely főpolgármester 2019 novemberében kötött egyezséget a kormánnyal: hajlandó támogatni a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezését, ha a kormány eleget tesz öt feltételének. Ezek egyike arra vonatkozott, hogy az Egészséges Budapest Program (EBP) keretében a már meglévőkön túl az állam biztosítson 50 milliárd forint pluszforrást a kerületi önkormányzatoknak az alap- és szakellátás fejlesztésére. A felek abban állapodtak meg, hogy öt év alatt évente 10 milliárdot utal az állam. Tavaly már márciusban megkapták a kerületek a maguk 8,4 milliárdját, a főváros pedig 2 milliárdot (erről lásd: Aki kapja, marja, Magyar Narancs, 2020. március 27.). A kerületek főként eszközfejlesztésre és épületfelújításra kérték a pénzt, a fővárosi vezetés pedig a daganatgyanús betegek CT- és MR-vizsgálatainak várólistáját szándékozott rövidíteni.

Az idén viszont már gond volt a támogatás folyósításával. Bár márciusban megállapodott a kormány és a főváros arról, hogy 2021-ben melyik kerület (és Budapest) mennyi pénzt kap, az ezt szentesítő kormányhatározatra július 6-ig kellett várni. Abban kiemelik, hogy az idei 10 milliárdból 750 milliót kap Budapest, nagyjából 9,5 milliárdot pedig a kerületek között osztanak szét. A főváros ezek után hiába várta ki a 30 napot, amely az emberi erőforrások miniszterének rendelkezésére állt, hogy felvegye a kapcsolatot a kedvezményezettekkel a támogató szerződések miatt, nem történt semmi. Augusztus végén Budapest levélben kérdezte Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkárt, hogy mikor számíthatnak az idei 10 milliárdra. Horváth egy hónappal későbbi válaszában azt közölte: már folyik a szerződések előkészítése.

A Fővárosi Közgyűlés szeptember 1-jei ülésén úgy határozott, hogy Budapest nem kíván „a 2023. évi atlétikai világbajnokság házigazda városa lenni”. Mindez akkor válik élessé, ha a kormány átadja a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére azokat a területeket, amelyeket eredetileg a Budapesti Diákvárosnak szánt, illetve ha október 31-ig nem folyósítja a fővárosi egészségügyi ellátás fejlesztésére szánt idei 10 milliárd forintot.

Október végén Pokorni Zoltán, a Hegyvidék fideszes polgármestere levélben érdeklődött Karácsony Gergelynél, hogy mikor számíthat a kerület a forrásra; több mint 6 ezer beteget érint ugyanis, hogy a kerületben a támogatás késlekedése miatt csúsznak az egészségügyi beruházások. „Sajnálatos lenne, ha ezeknek az embereknek az egészségügyi ellátása politikai kampányviták áldozatául esne” – zárta sorait Pokorni. Havasi Gábor, a főváros egészségügyi tanácsnoka válaszlevelében kiemelte: „Az egészségügyi pluszforrások felhasználásáról szóló döntéseket a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa készíti elő, de azokról döntéseket a kormány hoz.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.