Késve érkezik a főváros egészségügyére szánt állami támogatás

Indokolatlanul lassú haladás

Belpol

Nyolc hónapos csúszással kapják meg az idei 10 milliárd forintos egészségügyi plusztámogatást Budapest és a fővárosi kerületek. Megnéztük, mire használták fel a tavalyi forrást, mennyit kapnak az idén, és hogy valóban rövidültek-e a CT- és MR-várólisták a fővárosban.

Karácsony Gergely főpolgármester 2019 novemberében kötött egyezséget a kormánnyal: hajlandó támogatni a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezését, ha a kormány eleget tesz öt feltételének. Ezek egyike arra vonatkozott, hogy az Egészséges Budapest Program (EBP) keretében a már meglévőkön túl az állam biztosítson 50 milliárd forint pluszforrást a kerületi önkormányzatoknak az alap- és szakellátás fejlesztésére. A felek abban állapodtak meg, hogy öt év alatt évente 10 milliárdot utal az állam. Tavaly már márciusban megkapták a kerületek a maguk 8,4 milliárdját, a főváros pedig 2 milliárdot (erről lásd: Aki kapja, marja, Magyar Narancs, 2020. március 27.). A kerületek főként eszközfejlesztésre és épületfelújításra kérték a pénzt, a fővárosi vezetés pedig a daganatgyanús betegek CT- és MR-vizsgálatainak várólistáját szándékozott rövidíteni.

Az idén viszont már gond volt a támogatás folyósításával. Bár márciusban megállapodott a kormány és a főváros arról, hogy 2021-ben melyik kerület (és Budapest) mennyi pénzt kap, az ezt szentesítő kormányhatározatra július 6-ig kellett várni. Abban kiemelik, hogy az idei 10 milliárdból 750 milliót kap Budapest, nagyjából 9,5 milliárdot pedig a kerületek között osztanak szét. A főváros ezek után hiába várta ki a 30 napot, amely az emberi erőforrások miniszterének rendelkezésére állt, hogy felvegye a kapcsolatot a kedvezményezettekkel a támogató szerződések miatt, nem történt semmi. Augusztus végén Budapest levélben kérdezte Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkárt, hogy mikor számíthatnak az idei 10 milliárdra. Horváth egy hónappal későbbi válaszában azt közölte: már folyik a szerződések előkészítése.

A Fővárosi Közgyűlés szeptember 1-jei ülésén úgy határozott, hogy Budapest nem kíván „a 2023. évi atlétikai világbajnokság házigazda városa lenni”. Mindez akkor válik élessé, ha a kormány átadja a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére azokat a területeket, amelyeket eredetileg a Budapesti Diákvárosnak szánt, illetve ha október 31-ig nem folyósítja a fővárosi egészségügyi ellátás fejlesztésére szánt idei 10 milliárd forintot.

Október végén Pokorni Zoltán, a Hegyvidék fideszes polgármestere levélben érdeklődött Karácsony Gergelynél, hogy mikor számíthat a kerület a forrásra; több mint 6 ezer beteget érint ugyanis, hogy a kerületben a támogatás késlekedése miatt csúsznak az egészségügyi beruházások. „Sajnálatos lenne, ha ezeknek az embereknek az egészségügyi ellátása politikai kampányviták áldozatául esne” – zárta sorait Pokorni. Havasi Gábor, a főváros egészségügyi tanácsnoka válaszlevelében kiemelte: „Az egészségügyi pluszforrások felhasználásáról szóló döntéseket a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa készíti elő, de azokról döntéseket a kormány hoz.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.