Indokolatlanul lassú haladás

Nyolc hónapos csúszással kapják meg az idei 10 milliárd forintos egészségügyi plusztámogatást Budapest és a fővárosi kerületek. Megnéztük, mire használták fel a tavalyi forrást, mennyit kapnak az idén, és hogy valóban rövidültek-e a CT- és MR-várólisták a fővárosban.

Karácsony Gergely főpolgármester 2019 novemberében kötött egyezséget a kormánnyal: hajlandó támogatni a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezését, ha a kormány eleget tesz öt feltételének. Ezek egyike arra vonatkozott, hogy az Egészséges Budapest Program (EBP) keretében a már meglévőkön túl az állam biztosítson 50 milliárd forint pluszforrást a kerületi önkormányzatoknak az alap- és szakellátás fejlesztésére. A felek abban állapodtak meg, hogy öt év alatt évente 10 milliárdot utal az állam. Tavaly már márciusban megkapták a kerületek a maguk 8,4 milliárdját, a főváros pedig 2 milliárdot (erről lásd: Aki kapja, marja, Magyar Narancs, 2020. március 27.). A kerületek főként eszközfejlesztésre és épületfelújításra kérték a pénzt, a fővárosi vezetés pedig a daganatgyanús betegek CT- és MR-vizsgálatainak várólistáját szándékozott rövidíteni.

Az idén viszont már gond volt a támogatás folyósításával. Bár márciusban megállapodott a kormány és a főváros arról, hogy 2021-ben melyik kerület (és Budapest) mennyi pénzt kap, az ezt szentesítő kormányhatározatra július 6-ig kellett várni. Abban kiemelik, hogy az idei 10 milliárdból 750 milliót kap Budapest, nagyjából 9,5 milliárdot pedig a kerületek között osztanak szét. A főváros ezek után hiába várta ki a 30 napot, amely az emberi erőforrások miniszterének rendelkezésére állt, hogy felvegye a kapcsolatot a kedvezményezettekkel a támogató szerződések miatt, nem történt semmi. Augusztus végén Budapest levélben kérdezte Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkárt, hogy mikor számíthatnak az idei 10 milliárdra. Horváth egy hónappal későbbi válaszában azt közölte: már folyik a szerződések előkészítése.

A Fővárosi Közgyűlés szeptember 1-jei ülésén úgy határozott, hogy Budapest nem kíván „a 2023. évi atlétikai világbajnokság házigazda városa lenni”. Mindez akkor válik élessé, ha a kormány átadja a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére azokat a területeket, amelyeket eredetileg a Budapesti Diákvárosnak szánt, illetve ha október 31-ig nem folyósítja a fővárosi egészségügyi ellátás fejlesztésére szánt idei 10 milliárd forintot.

Október végén Pokorni Zoltán, a Hegyvidék fideszes polgármestere levélben érdeklődött Karácsony Gergelynél, hogy mikor számíthat a kerület a forrásra; több mint 6 ezer beteget érint ugyanis, hogy a kerületben a támogatás késlekedése miatt csúsznak az egészségügyi beruházások. „Sajnálatos lenne, ha ezeknek az embereknek az egészségügyi ellátása politikai kampányviták áldozatául esne” – zárta sorait Pokorni. Havasi Gábor, a főváros egészségügyi tanácsnoka válaszlevelében kiemelte: „Az egészségügyi pluszforrások felhasználásáról szóló döntéseket a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa készíti elő, de azokról döntéseket a kormány hoz.”