Késve érkezik a főváros egészségügyére szánt állami támogatás

Indokolatlanul lassú haladás

Belpol

Nyolc hónapos csúszással kapják meg az idei 10 milliárd forintos egészségügyi plusztámogatást Budapest és a fővárosi kerületek. Megnéztük, mire használták fel a tavalyi forrást, mennyit kapnak az idén, és hogy valóban rövidültek-e a CT- és MR-várólisták a fővárosban.

Karácsony Gergely főpolgármester 2019 novemberében kötött egyezséget a kormánnyal: hajlandó támogatni a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezését, ha a kormány eleget tesz öt feltételének. Ezek egyike arra vonatkozott, hogy az Egészséges Budapest Program (EBP) keretében a már meglévőkön túl az állam biztosítson 50 milliárd forint pluszforrást a kerületi önkormányzatoknak az alap- és szakellátás fejlesztésére. A felek abban állapodtak meg, hogy öt év alatt évente 10 milliárdot utal az állam. Tavaly már márciusban megkapták a kerületek a maguk 8,4 milliárdját, a főváros pedig 2 milliárdot (erről lásd: Aki kapja, marja, Magyar Narancs, 2020. március 27.). A kerületek főként eszközfejlesztésre és épületfelújításra kérték a pénzt, a fővárosi vezetés pedig a daganatgyanús betegek CT- és MR-vizsgálatainak várólistáját szándékozott rövidíteni.

Az idén viszont már gond volt a támogatás folyósításával. Bár márciusban megállapodott a kormány és a főváros arról, hogy 2021-ben melyik kerület (és Budapest) mennyi pénzt kap, az ezt szentesítő kormányhatározatra július 6-ig kellett várni. Abban kiemelik, hogy az idei 10 milliárdból 750 milliót kap Budapest, nagyjából 9,5 milliárdot pedig a kerületek között osztanak szét. A főváros ezek után hiába várta ki a 30 napot, amely az emberi erőforrások miniszterének rendelkezésére állt, hogy felvegye a kapcsolatot a kedvezményezettekkel a támogató szerződések miatt, nem történt semmi. Augusztus végén Budapest levélben kérdezte Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkárt, hogy mikor számíthatnak az idei 10 milliárdra. Horváth egy hónappal későbbi válaszában azt közölte: már folyik a szerződések előkészítése.

A Fővárosi Közgyűlés szeptember 1-jei ülésén úgy határozott, hogy Budapest nem kíván „a 2023. évi atlétikai világbajnokság házigazda városa lenni”. Mindez akkor válik élessé, ha a kormány átadja a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére azokat a területeket, amelyeket eredetileg a Budapesti Diákvárosnak szánt, illetve ha október 31-ig nem folyósítja a fővárosi egészségügyi ellátás fejlesztésére szánt idei 10 milliárd forintot.

Október végén Pokorni Zoltán, a Hegyvidék fideszes polgármestere levélben érdeklődött Karácsony Gergelynél, hogy mikor számíthat a kerület a forrásra; több mint 6 ezer beteget érint ugyanis, hogy a kerületben a támogatás késlekedése miatt csúsznak az egészségügyi beruházások. „Sajnálatos lenne, ha ezeknek az embereknek az egészségügyi ellátása politikai kampányviták áldozatául esne” – zárta sorait Pokorni. Havasi Gábor, a főváros egészségügyi tanácsnoka válaszlevelében kiemelte: „Az egészségügyi pluszforrások felhasználásáról szóló döntéseket a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa készíti elő, de azokról döntéseket a kormány hoz.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.