A kulturális színtér alapítványi kiszervezése

A fügefavitéz

Belpol

A közelmúltban újabb, mondhatni szokásos felháborodáshullám kísérte Demeter Szilárd nyilatkozatát: a funkcióhalmozó intézményvezető nemcsak a magyar irodalom nagy részét, de a könnyűzenét, a filmet, a színházat is leszólta. Ám ennél sokkal érdekesebb a színfalak mögötti lázas osztozkodás.

„Kulturális életünk talán legnagyobb problémája, hogy a szekértábor-logika hamis dilemmájába ragadt bele. Az egyik oldal azt mondja magáról, ő képviseli a progressziót, a másik pedig a mucsai.” Régi mániáját ismételte el Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója október végén a Mandinernek adott interjújában. Ugyanerről beszélt az Indexnek is, nagyjából ugyanakkor: „Mert nem ahhoz kell bátorság, hogy a másik szekértáborba tartozót kritizáljam – az az igazi, amikor a sajátjaimat is tudom. Szeretnék eljutni odáig, hogy egy kortárs irodalmi mű szempontjából érdektelenné váljanak a szekértáborok.” Igaz, több mint egy éve a szekértáborosdiról már megoldott kérdésként beszélt a Kontra.hu című, középen állással aligha vádolható blognak: „Jómagam az irodalmi élet szekértábor-logikáját írtam felül azáltal, hogy kiszélesítettem, demokratikusabbá tettem a szakmai döntéshozatalt.” Mindeközben a kortárs irodalmi teljesítmények kritizálásakor egyetlen szerzőt emelt ki példaként, Parti Nagy Lajost, ami nehezen értékelhető a szekértábor-logika nagyvonalú meghaladásaként. De Demeter egy évvel korábbi okfejtése – miszerint vannak támogatandó, „magyarhírű” szerzők, meg nem támogatandó, világhírre törekvők – sem az „árokbetemetés” szándékával hangozhatott el.

Ám mindez csak a felszín, és ebben az esetben is érvényes az orbáni alapelv: nemcsak azt kell figyelni, hogy mit mond, inkább azt, hogy mit csinál. Demeter ígérete, amellyel 2019-ben belépett a kultúrpolitikai térbe, amennyire komolyan vehetetlen volt akkor, annyira beváltatlan maradt máig. Sőt, amit látunk, az jóval inkább a polarizált struktúrák kiépítéséről szól, illetve az efféle építkezés újabb lépcsőfokaként megjelenő hosszú távú kisajátításról: a kiszervezésről.

 

Minden kezdet nehéz

Csak egy kicsit kell visszaugrani az időben, hogy nagyszabású, ám döglött tervek egész sorozata táruljon elénk. Azt a történetet már sokan és sokféleképpen megénekelték, hogy az éppen a Mészáros Lőrinc-féle, az összes vidéki lapot kisgömböcként felzabáló Mediaworks egyik vezető szerkesztője egy véleménycikk-sorozattal hogyan buktatta sorra az elhajló fideszes kulturális vezetőket. Hammerstein Juditot a Balassi Intézet éléről, Prőhle Gergelyt a PIM igazgatói székéből menesztették állítólag Szakács Árpád cikkei miatt. (Szakács azóta maga is elvérzett a kultúrharc egy kevéssé nagyszabású csatájában, és Fidesz-kritizáló, illetve oltásellenes cikkekkel bukkan fel időnként sokadrangú határon túli online lapokban és a Mi Hazánk Mozgalom megmozdulásain.)

Mindezt azért idézzük föl, mert 2019 elején mintegy vészmegoldásként nevezték ki a néhány hónapig azt megelőzően megbízottként a PIM-et vezető Demeter Szilárdot. A Habony-féle Századvégtől érkező filozófus-író-rockzenész Demeter amolyan önjelölt reneszánsz emberként (s ebben némiképp a hierarchiában elvileg fölötte álló Kásler Miklós miniszterre hasonlítván) kezdett neki a kulturális intézményi struktúra újragondolásának. Egy akkoriban a kulturális támogatási rendszerben vezető beosztásban dolgozó forrásunk arról beszélt, hogy Demeter gyakorlatilag ismeretlen volt a területen évek óta dolgozó szakemberek számára, eleinte nem is tudták, mire számítsanak. „Voltak mendemondák 2019-ben arról – idézi fel forrásunk –, hogy milyen tervei vannak Demeternek, de az év végéig ezekből gyakorlatilag semmi sem lett. Úgy vették sokan, hogy sikerült visszaverni a próbálkozásait. De 2020 elején már egy konkrét beadványt kellett véleményeznünk az intézményi összevonásokról, ami sokakat meglepett.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Györfi Mihály szolnoki ellenzéki polgármester szerint a parlamentben „a mindent megszavazunk Orbán Viktornak” című politikai komédia folyik. A politikus úgy látja, ennek az lesz a végeredménye, hogy bár a magyar társadalom nem szereti a politikai mészárlást, ha kell, jövőre megteszi.