Az alábbi történet egyik olvasata szerint egy osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan 17,6 négyzetméteréért 217,5 millió forintot fizetett Fót önkormányzata. A másik szerint egy másfél évtizede húzódó iskolaügy talán a végéhez közeledik - amin a szemfülesek nyertek, a város meg javíthat még a mérlegen.
A Fót jelképének számító, Ybl Miklós tervei alapján épített nagytemplom tövében található a Fáy András Általános Iskola főépülete. Az utca felől az intézmény régi, földszintes, falusi iskola képét mutatja, az udvarról viszont már látható az a nyolcvanas évek elején hozzátoldott kétszintes szocialista építmény, amely bármelyik nagyváros lakótelepén állhatna. A helybéliek egy része azt hangoztatja, hogy a Fáy területe valamikor a katolikus egyházé volt, mire mások azt teszik szóvá, hogy az új szárnyat sok társadalmi munkával, állami pénzből építették a telken. A visszaemlékezők szerint a 90-es évek elején nem sokon múlott, hogy a Fáy miatt Dabas-Sárihoz hasonló hírnévre tegyen szert a település.
Az egyházak kárpótlásáról született törvény kihirdetése után Fóton is több ingatlan került a négy helyi felekezet tulajdonába. A Fáy épületének átadásáról azonban csak elvi döntés született, mivel az önkormányzat kártalanításához szükséges forrás akkor - és még egy bő évtizedig - nem állt rendelkezésre. A központi költségvetés e célra elkülönített kerete ugyanis mindig kisebb volt, mint az egyházi igények, így a felekezeteknek sorrendet kellett felállítaniuk. Sebők Sándor helyi plébános a Két Hét Fót 2004/2. számában erről ezt írta: a váci egyházmegye területén voltak olyan ingatlanok, amelyekre előbb volt szüksége az egyháznak, így a fótiak elfogadták, hogy az iskola visszaadása későbbre tolódik.
Az iskola épülete papíron lassan két éve a katolikus egyházé, ugyanis 2003-ban a Miniszterelnöki Hivatal egyházi kapcsolatokért felelős államtitkárának koordinálása mellett az egyházközség és a település önkormányzata megegyezett a kártérítés mértékéről. Ennek megfelelően 2004 márciusáig 560 millió forintot kapott Fót, amiért cserébe határozatban vállalta, hogy 2005. augusztus elsejéig átadja az épületet. Pedig már akkor borítékolható volt, hogy ez nem fog menni, hiszen előbb nagyjából 500 diák elhelyezését kellett volna megoldani. Az azonban vitathatatlan, hogy a több mint egy évtizede halogatott iskolaépítés ügyét a kártérítésül kapott állami pénz gyorsította fel.
Kell-e új iskola?
A fele-fele arányban bal- és jobboldalinak tartott képviselőkből álló önkormányzatban több vita is kirobbant, amibe az érintett tanárok, szülők és egyéb helyi közszereplők is bekapcsolódtak. Eldöntendő kérdésnek tekintették, hogy az államtól kapott 560 millióból iskolát kell-e épí-teni, vagy azt esetleg az anyagi nehézségekkel küzdő település másra is fordíthatja. (Átmenetileg fordítja is: jelenleg például folyószámla-hiteleinek a fedezetéül szolgál.) Vitatkoztak azon is, hogy szükség van-e egyáltalán új iskolára, vagy a meglévő intézményekben - a 17 ezres városban további két önkormányzati, egy Waldorf- és egy ökumenikus általános iskola is működik - elhelyezhetők a fáys diákok. Voltak, akik úgy gondolták: azért sincs szükség új épületre, mert az átadandó iskolától pár száz méterre lévő Károlyi István Gyermekközpontban - közismertebb nevén a fóti gyermekvárosban - is helyet kaphatna az intézmény. Ezek az elképzelések részben azon buktak meg, hogy a törvény értelmében a korábbinál rosszabb körülmények közé nem kerülhetnek a gyerekek, és a gyerekvárosba költözés ennek ellentmondana. Ott ugyanis csak úgy biztosíthatták volna a megfelelő körülményeket, ha az állami tulajdonú, de a családügyi minisztérium kezelésében lévő gyermekvárosban az önkormányzat bérelt épületekre költi a kárpótlásul kapott pénz jelentős részét. De más ingatlanára senki sem akart költeni.
Egy 2004 szeptemberében tartott képviselő-testületi (kt.) ülésen az érintett szülők és pedagógusok szinte megszállták a tanácskozótermet, és végül a korábban az iskola ellen érvelő képviselők sem mertek nemmel szavazni az építkezésre. Sőt nem sokkal később a lehetséges helyszínek közül is sikerült választani. Csakhogy pont egy olyat, amelyik nem volt az önkormányzat tulajdonában.
Sokak számára nyilvánvaló volt, hogy az új iskolát a saját körzetében, az úgynevezett Öreg-faluban kellene felépíteni. Éppen ezért merült fel lehetséges helyszínként a Barackos, amely a város tervezett terjeszkedési területe, és ahol a település saját ingatlanokkal rendelkezik. Ugyancsak felvetődött az új városközpontban lévő, üres intézményi terület, ami szintén az önkormányzaté. Végül a képviselők a Vásártér mellett döntöttek, amelyre akkor még csak elővételi joga volt a településnek - azaz a tulajdonosokkal meg kellett egyezni az árról.
A Vásárteret a 90-es évek elején bevonták abba a körbe, amit a helyben licitálni jogosultak a kárpótlási jegyeikért megvehettek. A település első önkormányzata szorgalmazta, hogy ez a belterület ne legyen a kárpótlás része, ám a kt. által az e kérdés kezelésével megbízott Forgács István képviselőnek ezt nem sikerült annak idején elérnie. Mi több, Forgács maga is részben tulajdonosa lett a Vásártérnek, de ez egy bő évtizedig senkit nem érdekelt.
A Vásártér akkor értékelődött fel, amikor kiderült, hogy intézményi területté minősítették, és esetleg ide kerülhet az új iskola. Az önkormányzat egyenként állapodott meg a tulajdonosokkal (akik egyébként itteni földjeik egy részét ingyen engedték át a református egyháznak, hogy itt építhesse föl új óvodáját). A Vásártérből fennmaradó területért 70 millió forintot készpénzben, 40 milliót pedig csereingatlanban fizetett a város a tulajoknak. Egy kivételével. Forgács István - aki 1990 és 1998 között önkormányzati képviselő volt, és amúgy éppen a Fáy iskola jelenlegi igazgatója ütötte el a mandátumától - a saját 17,6 négyzetméterét nem adta el, így osztatlan közös tulajdonba került a településsel.
Ez 2005 szeptemberéig nem volt probléma, pedig ha az önkormányzat korábban él a kisajátítás lehetőségével, fél év alatt egyedüli tulaj-donos lehetett volna. Kideríthetetlen, hogy ez miért nem történt meg: a testület két oldala egymásra vagy a polgármesteri hivatal munkatársaira mutogat.
Az is lehet persze, hogy idén szeptemberig senki nem hitt az új iskola építésében, hiszen nyilvánvaló volt: a legalább 16 tantermes, tornatermes iskola 560 millióból nem húzható fel, és a csőd szélén táncoló önkormányzat nem tud 200-250 milliónál többet hozzátenni ehhez az összeghez. Az egyetlen megoldás, a címzett állami támogatás elnyerése pedig 2005 nyaráig álomnak tűnt.
A pénz szaga
A kt. idei szeptemberi ülésén napirend előtt kapott szót Tóth András, a nemzetbiztonsági szakszolgálatok működéséért felelős tárca nélküli miniszter, a körzet egyéni országgyűlési képviselője: büszkén jelentette be, hogy a kormány támogatja Fót 850 milliós igényét, és ha a város december 15-ig prezentálja az elfogadott építési engedélyt, minden bizonnyal a parlament is rábólint az összegre. (A pénzt a tervek szerint három év alatt hívhatná le a város.)
Ettől kezdve a 850 milliót mindenki készpénznek vette, és ez felgyorsította az eseményeket. Nem sokkal később bemutatták az új épület makettjét és látványtervét, illetve elhangzott, hogy mai árakon számolva 1,7 milliárdból kihozható a projekt. Ekkor még úgy tűnt, a pályázat beadásához nélkülözhetetlen, az önkormányzat tulajdonában lévő építési telek is kialakítható lesz, hiszen október 19-én a testület elfogadta: a piaci ár másfélszeresét - kb. 90 ezer forintot - fizessék Forgács István Vásártéren lévő 17,6 négyzetméteréért.
Forgács azonban még aznap visszalépett, majd másnap bejelentette: mivel a Vásártérrel szomszédos gazdaságában veszélyes vegyszereket is használ, nem vállalja annak kockázatát, hogy a majdani iskola területére esetleg mér-gező anyagok jutnak, ezért inkább nem adja el a tulajdonrészét, sőt perre is megy a várossal. A felháborodás óriási volt - az érintett szülők demonstrációra is készültek -, ám egy nappal később Forgács meggondolta magát, és levelet juttatott el az önkormányzathoz, jelezve, hogy bizonyos feltételekkel mégis belemenne az üzletbe. Ezek azonban - például az, hogy a polgármester, a képviselők, a jegyző, de még az iskola igazgatója is 30 évre vállaljon felelősséget, ha esetleg a kertészetből méreg kerül az iskola területére - elfogadhatatlanok voltak.
A tárgyalások mégsem szakadtak meg. Az újabb felvonásra az október 26-i rendkívüli testületi ülésen került sor, ahol Forgács István és ügyvédje állt szemben a képviselőkkel és az érdeklődő helyiekkel. Az indulatoktól fűtött vita után arra jutott a két fél, hogy a város inkább megveszi a Vásártérrel szomszédos, közel 2 hektáros Forgács-birtokot is, csak hogy hozzájusson a 17,6 négyzetméterhez, illetve az egy-kori városatya visszavonja az építési engedély kiadását gátló peres kereseteket.
A megállapodás értelmében mindkét fél felértékelteti a birtokot - amin egy befejezetlen lakóépület és egy fóliasátor-rendszer is áll - egy-egy független igazságügyi ingatlanszakértővel, és ha azok között 20 százaléknál kisebb az eltérés, akkor a kettő átlagán megköttetik az üzlet. Ha nagyobb az eltérés, a két fél újra tárgyalóasztalhoz ül, de a végső vételár nem lehet kisebb a szakértői árak átlagánál.
A középár
A kt. november 7-én tanácskozott ismét, hogy egyezkedjen Forgács Istvánnal. A szakértői véleményeket mindkét fél titkosan kezelte, de kiderült: az eltérés nagyobb 20 százaléknál. (Spekulációk szerint az önkormányzat 135 millió körüli, Forgácsék pedig 300 millió körüli összegről kaptak "hiteles" és "független" véleményt.) A nyílt ülés közben a polgármester 10 perc szünetet rendelt el, majd közel egy órán át a jegyző szobájába zárkózva tárgyalt a testület és Forgács István. Ez után hangzott el, hogy az önkormányzat hajlandó 200 millió forintot adni a birtokért. Forgács István ezt nem fogadta el, és kirohant a teremből.
Az elkövetkező héten a polgármester és a testület néhány tagja folytatta a másik fél győzködését, amiről a helyi hírportálok naponta beszámoltak. A város hivatalos honlapján e témában nyitott topikon pedig egyre többször tűnt fel az a vélemény, hogy ilyen áron nem kell az új iskola. Sőt, ugyanez hangzott el egy kis létszámú lakossági fórumon is.
November 15-én ismét rendkívüli kt.-ülést hívtak össze, ám meglepetésre a telekügy tárgyalását zárttá nyilvánították. Így sok helybéli bánatára nincsenek pontos információk arról, hogy a képviselők közül ki hogyan szavazott. A kiszivárgott hírek szerint mind a bal-, mind a jobboldal egyformán áldását adta arra, hogy végül 217,5 millió forintért vegye meg a város a Forgács-birtokot.
A megállapodásról nyilvánosságra került információk alapján annyi tudható, hogy az első 80 millióhoz akkor juthat hozzá az eladó, ha a várost bejegyezték a tulajdoni lapra. A fennmaradó összeget pedig négy egyenlő részben utalják át, így a város csak ezt követően, azaz körülbelül 2007-ben lehet a külterületi, mezőgazdasági besorolású, részben egy nagyfeszültségű távvezeték alatt elhelyezkedő terület gazdája. És az üzlet akkor is áll, ha a város mégsem kapja meg az iskola építéséhez ígért 850 milliós állami támogatást.
A város polgármestere a www.kethetfot.hu honlapon azt nyilatkozta: egy rossz döntésből is lehet jó. Hiszen azzal, hogy a város az utolsó pillanatban prezentálni tudja az iskola engedélyezett terveit, összességében 1,4 milliárd (560 + 850 millió) forint állami forrást kap egy elodázhatatlan beruházáshoz. Sőt, ha a megvett telket sikerül továbbadni, akár még nullszaldós is lehet az üzlet. Érdekes, hogy a fot-online egy korábbi cikke szerint ezzel a városban ellenzéki MSZP frakcióvezetője is egyetért - ami ritkán fordul elő.
A szkeptikusabbak ezzel szemben úgy vélik: a városnak van elég eladhatatlan telke - tény, egy közel 100 milliós ingatlant hónapok óta hiába kínál eladásra -, tehát az újabb birtok nehezen fog elkelni. Ráadásul a vételárat hitelből fedezi a város, ami csak növeli a költségeket, továbbá a telekvásárlás miatt évekre előre elköltötte a város a fejlesztésre fordítható keret jó részét. Fót hivatalos honlapján a témában nyitott topikban megjelentek olyan vélemények is, miszerint a közösből fizetett 217,5 millióból nemcsak a telek tulajdonosának jut, de ennek valóságtartalma kideríthetetlen. Ahogy az is, hogy az iskola helyének kijelöléséhez fűződött-e érdeke bármelyik döntéshozónak.
Annyi azonban tény, hogy Fót a leendő iskolájára eddig 327 millió forintot költött el, miközben még egyetlen kapavágás sem történt. Az ígért 850 millióról pedig csak lapzártánk után, december 19-én dönt az Országgyűlés.
