A bezárás óta ma jelent meg az első Népszabadság. A Fedél Nélkül 12 oldalas mellékleteként megjelent néhány írás és fotó mellé nem írták, nem írhatták oda, hogy Népszabadság, de még azt se, hogy a „Népszabadság melléklete”, a tipográfiában van csak egy kis utalás, a „nél” „nép”-pé változott, vagy fordítva. Valahogy így:
|
A szabadság eltűnt.
Hiszen ahogy Gergely Márton főszerkesztő-helyettes mondja, az állandó külsős szerzők adták a nevüket; a Népszabó alkalmazott újságírói viszont csak álnéven írtak, a fotóanyagban pedig a lap sajtódíjas – és ezért jogtiszta! – képeiből válogattak.
És miért a Fedél Nélkül?
„Amikor kiderült, hogy bezárnak minket, akkor nagyon sok lap keresett meg azzal, hogy publikációs felületet biztosít, mindenki azt mondta, hogy az utolsó pillanatban, lapzárta előtt is kitisztít ehhez pár oldalt. Ezzel a lehetőséggel nem éltünk, viszont szerettük volna kifejezni a szolidaritásunkat az Orbán-kormány által talán leginkább büntetett és kriminalizált csoporttal, vagyis a hajléktalanokkal – mondja Gergely. – De az is fontos volt, hogy ez ne legyen egyoldalú, vagyis ne sajátítsuk ki a Fedél Nélkült egy alkalomra. A mostani számban ugyanúgy megtalálható 12 oldalon a szokásos tartalom, ehhez tettük hozzá a mi 12 oldalunkat – saját költségen! Természetesen a bevétel ugyanúgy a hajléktalan lapterjesztőké, ahogy az szokásos.”
|
Gergely mindezt a Menhely Alapítvány Kürt utcai épülete mondja, itt kapják meg a Fedél Nélkül terjesztői a lapot. Nincsenek sokkal többen, mint ilyenkor szokás, a kamerák és újságírók mintha zavarnák őket, ráadásul áramszünet nehezíti az adminisztrációt. Az egyikük határozottan kijelenti, hogy „nem akar benne lenni az RTL Klubban”, vannak persze bátrabbak, még pózolnak is a fényképezőgépnek.
|
„Talán valamivel többet tudok eladni így Népszabadsággal” – mondja később a Dob utca sarkán az a férfi, akitől megvásároljuk az újságot, bár a járókelők többségének ugyanúgy hárít, s láthatóan nem izgatja a plusztartalom, ami így fest:
Megyesi Gusztáv: Pőrére vetkezve
Tamás Gáspár Miklós: Az elbocsátás balladája
Hejmhavanta Senplumul: Ne tudd, amit nem tudsz
Tamás Ervin: Érzelgős vallomás
Uj Péter: Csütörtöki szerda
Régi G. Ádám: Mindig van valami
Könyves Hunor: Búz
Dés Mihály: Miről álmodik egy író?
Sasadi Pali: Lenyomjuk a Terminátort
Benedek Panni: Szó szerint
Turi Tímea: Körútzár
Papp Sándor Zsigmond: Kedves Nincseim
Mókus Szofi: Holnap
Lengyel Gitta: A magyarok bejövetele
„Csapatunk összetartását mutatja, hogy Papp Sándor Zsigmond kollégánk is egy írással jelentkezik, pedig neki lett volna oka haragudnia is a szerkesztőségre, ahonnan kikerült” – mondja Gergely Márton, és külön kiemeli azt is, hogy a Fedél Nélkül hagyományainak megfelelően verset, Turi Tímea művét is beszerkesztették. „A munkajogi okokból álneves szerzőknél lehet találgatni, hogy ki kicsoda” – teszi hozzá.
„A következő szerkesztőséggel ennyit sem fognak szarozni, egyszerűen kilőnek rá egy rakétát” – írja Uj Péter, és ki állna le vele vitatkozni? Mégis – mindennek ellenére – legyenek optimisták, és keressék az újságárust. Amíg lehet.