Itt a Fedél Nélkül Népszabadság – keressék az újságárust!

  • -legát-
  • 2016. október 20.

Belpol

Plusz 4000 példány, plusz 12 oldal, álneves szerzők és nagy összetartás.

A bezárás óta ma jelent meg az első Népszabadság. A Fedél Nélkül 12 oldalas mellékleteként megjelent néhány írás és fotó mellé nem írták, nem írhatták oda, hogy Népszabadság, de még azt se, hogy a „Népszabadság melléklete”, a tipográfiában van csak egy kis utalás, a „nél” „nép”-pé változott, vagy fordítva. Valahogy így:

false

 

A szabadság eltűnt.

Hiszen ahogy Gergely Márton főszerkesztő-helyettes mondja, az állandó külsős szerzők adták a nevüket; a Népszabó alkalmazott újságírói viszont csak álnéven írtak, a fotóanyagban pedig a lap sajtódíjas – és ezért jogtiszta! – képeiből válogattak.

És miért a Fedél Nélkül?

„Amikor kiderült, hogy bezárnak minket, akkor nagyon sok lap keresett meg azzal, hogy publikációs felületet biztosít, mindenki azt mondta, hogy az utolsó pillanatban, lapzárta előtt is kitisztít ehhez pár oldalt. Ezzel a lehetőséggel nem éltünk, viszont szerettük volna kifejezni a szolidaritásunkat az Orbán-kormány által talán leginkább büntetett és kriminalizált csoporttal, vagyis a hajléktalanokkal – mondja Gergely. – De az is fontos volt, hogy ez ne legyen egyoldalú, vagyis ne sajátítsuk ki a Fedél Nélkült egy alkalomra. A mostani számban ugyanúgy megtalálható 12 oldalon a szokásos tartalom, ehhez tettük hozzá a mi 12 oldalunkat – saját költségen! Természetesen a bevétel ugyanúgy a hajléktalan lapterjesztőké, ahogy az szokásos.”

Gergely Márton

Gergely Márton

Fotó: A szerző felvétele

Gergely mindezt a Menhely Alapítvány Kürt utcai épülete mondja, itt kapják meg a Fedél Nélkül terjesztői a lapot. Nincsenek sokkal többen, mint ilyenkor szokás, a kamerák és újságírók mintha zavarnák őket, ráadásul áramszünet nehezíti az adminisztrációt. Az egyikük határozottan kijelenti, hogy „nem akar benne lenni az RTL Klubban”, vannak persze bátrabbak, még pózolnak is a fényképezőgépnek.

false

 

Fotó: A szerző felvétele

„Talán valamivel többet tudok eladni így Népszabadsággal” – mondja később a Dob utca sarkán az a férfi, akitől megvásároljuk az újságot, bár a járókelők többségének ugyanúgy hárít, s láthatóan nem izgatja a plusztartalom, ami így fest:

Megyesi Gusztáv: Pőrére vetkezve

Tamás Gáspár Miklós: Az elbocsátás balladája

Hejmhavanta Senplumul: Ne tudd, amit nem tudsz

Tamás Ervin: Érzelgős vallomás

Uj Péter: Csütörtöki szerda

Régi G. Ádám: Mindig van valami

Könyves Hunor: Búz

Dés Mihály: Miről álmodik egy író?

Sasadi Pali: Lenyomjuk a Terminátort

Benedek Panni: Szó szerint

Turi Tímea: Körútzár

Papp Sándor Zsigmond: Kedves Nincseim

Mókus Szofi: Holnap

Lengyel Gitta: A magyarok bejövetele

„Csapatunk összetartását mutatja, hogy Papp Sándor Zsigmond kollégánk is egy írással jelentkezik, pedig neki lett volna oka haragudnia is a szerkesztőségre, ahonnan kikerült” – mondja Gergely Márton, és külön kiemeli azt is, hogy a Fedél Nélkül hagyományainak megfelelően verset, Turi Tímea művét is beszerkesztették. „A munkajogi okokból álneves szerzőknél lehet találgatni, hogy ki kicsoda” – teszi hozzá.

„A következő szerkesztőséggel ennyit sem fognak szarozni, egyszerűen kilőnek rá egy rakétát” – írja Uj Péter, és ki állna le vele vitatkozni? Mégis – mindennek ellenére – legyenek optimisták, és keressék az újságárust. Amíg lehet.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.