Iványi Gáborék Szentesen tüntettek a bezárt szülészet miatt

  • narancs.hu
  • 2024. október 19.

Belpol

A polgármester szerint nem a pénz és a jacht számít, hanem az egészségügy. 

„Számítanak a vagyonok? Számít a pénz? Számít a jacht? Számít a nagy, óriási, kacsalábon forgó palota? Nem számít, az egészségünk számít” – mondta Szabó Zoltán Ferenc, Szentes polgármestere pénteken a Szegeder.hu tudósítása szerint, amikor a város bezárt szülészeti osztályáért tüntettek helyiek. „A mai nap kiállok azokért is, akik Gádorosról, Tiszaugról, Kunszentmártonból, Csongrádról, Tömörkényről, Csanytelekről azért jöttek ide, mert egészségesek szeretnének maradni” – tette hozzá rövid felszólalásában.

A tüntetést Varga Ferenc, a DK országgyűlési képviselője szervezte. A megmozduláson pár százan vettek részt, köztük a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget fenntartó Iványi Gábor is. „Mi nem akarjuk, hogy több gyermek és édesanya életébe kerüljön, hogy nincs Szentesen szülészeti osztály” – mondta Varga a 25 ezer lelkes Csongrád-Csanád vármegyei város Bugyi István Kórháza előtt.

Iványi Gábor szerint ami a szentesi kórházzal történik, az „magán viseli azokat a fájdalmas jegyeket, amelyek miatt ma rossz, vagy akár életveszélyes” Magyarországon élni.

„A szentesi Dr. Bugyi István Kórház egy országosan elismert kórház volt nagyon sokáig, de mára sajnos önmaga árnyéka lett. Egyre rosszabb a megítélése a környéken, és sajnos nagyon sok tragédia is történt a közelmúltban”

– folytatta Iványi.

A lap emlékeztet, Szentesen a szülészeti osztály már tavaly január óta zárva tart. Az ügynek újabb aktualitást az adott, hogy a szegedi klinikán nemrég meghalt egy szentesi kismama és magzata, a tüntetők szerint azonban elkerülhetők lennének a hasonló tragédiák, ha a szentesi és környékbeli kismamáknak nem kellene Szegedre utazniuk ellátásért.

Varga Ferenccel a friss Magyar Narancsban olvashatnak interjút. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.