Jávor: Orbán a vesztesek oldalára sodorja Magyarországot

  • narancs.hu
  • 2019. május 13.

Belpol

Városról városra kell visszavenni az országot.

Orbán ráült egy európai politikai hullámra, ami az elmúlt években valóban erősödött, de a csúcspontján valószínűleg már túl van, és hosszú távon ez egy vesztes trend. Történelmileg Magyarország nem először követi el azt a hibát, hogy átmeneti politikai folyamatokhoz köti magát, amelyek aztán tartósan a vesztes oldalra sodorják. Európában már nem topprioritás a menekültkérdés. A 2015-ös válság lecsengett, jórészt az Európai Bizottság és a közös európai erőfeszítések miatt, például a Törökországgal megkötött megállapodás eredményeképp – fejtegeti a HVG-nek adott interjújában Jávor Benedek, aki az MSZP- Párbeszéd közös EP-listáján csak a negyedik, de bízik benne, hogy Tóth Bertalan beígért visszalépése után folytathatja munkáját az Európai Parlamentben.

Jávor szerint "teljes félreértése az európai politikának, hogy Orbán bárminek is az élére tud állni. Egyrészt az európai szélsőjobbot nem lehet összehozni egy politikai egységgé, mert ezek egymással is veszekedő, vitázó kis csoportocskák, egymást legalább annyira utálják, mint az európai intézményeket – és ez a választás után sem fog megváltozni. Másrészt a kis csoportocskákon belül Orbán másodhegedűs, sokkal inkább Salvini körül kristályosodik valamiféle populista erő. A Néppárt tagjainak szavazatvesztést okoz az Orbánnal való együttműködés, a Fidesz napjai meg vannak számlálva a pártcsaládban. Hogy aktívan kilép vagy kirúgják, mindegy, de ez nem Orbán szabad döntése lesz."

Jávor Benedek jelenlegi EP-képviselő szerint a jelen pillanatban "a reális cél az, hogy a Fidesz ne tudjon előretörni és maradjon 12 mandátuma. Ez megállítja a Fidesz európai és hazai előretörését, hiszen Orbán legalább 14 mandátumot akar. Ha ezt a tervét meghiúsítjuk, az jó kiindulópont arra, hogy az őszi önkormányzati választáson elkezdjük városról városra visszavenni az országot a Fidesztől".

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.