Jelentős a korrupciós nyomás az oltásokkal és teszteléssel foglalkozó egészségügyi dolgozókon

Mostanáig 130 embert hallgattak már ki a koronavírus elleni védettségi igazolással kapcsolatos visszaélések miatt.

Szelei Pál, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Bűnügyi Főigazgatóságának főosztályvezetője beszélt szerdán arról, hogy mostanáig 130 embert hallgattak már ki gyanúsítottként a hatóságok a koronavírus elleni védettségi igazolással kapcsolatos visszaélések miatt.

Szelei sajtótájékoztatóján elmondta elmondta, hogy egy-egy eljárásban több esetben 2-3 gyanúsított van, de van olyan is, amellyel összefüggésben már 30 gyanúsított van, és ez a szám várhatóan tovább emelkedik.

Az eddigi gyanúsítotti vallomások három csoportra oszthatóak:

• voltak, akik megtagadták a vallomástételt;
• mások elmondták, hogy külföldi utazás vagy munkavégzés miatt volt szükségük az igazolásra, de azt nem mondták el, miként jutottak az okiratokhoz;
• emellett voltak olyanok is, akik körülményeikről és az okirat megszerzéséről is minden információt megosztottak.

A védettségi igazolásokkal kapcsolatos visszaélések miatt összesen 42 büntetőeljárás indult, ebből 18 ügyben a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) tett feljelentést.

Ezek közül egy eljárást elutasítottak, három ügyben bizonyítás hiányában megszüntették az eljárást. Három ügyben viszont már vádemelési javaslat is készült, s ezek közül egy ügyben az illetékes vidéki ügyészség már vádat is emelt.

Szelei emondása szerint esetenként rendőri intézkedés közben, határátlépéskor, vagy a repülőtéren derült fény a hamis iratok használatűrs, de magánszemélyek is tettek feljelentéseket: például olyan orvosok, akiknek nevével, adataival visszaélve állítottak ki hamis igazolást.

Szelei Pál megerősítette, hogy az egészségügyi területen dolgozók egy része is érintett az eljárásokban, az ő esetükben vesztegetés, vesztegetés elfogadása és közokirathamisítás is előfordult.

Váradi Piroska, az NVSZ főosztályvezetője azt hangsúlyozta:

az egészségügyi ellátórendszer oltásokkal, tesztelésekkel foglalkozó dolgozóira jelentős korrupciós nyomás nehezedik.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy ha egy egészségügyi dolgozó kiállítja a védettségi igazolást egy be nem oltott számára, s ő később megfertőződik koronavírussal, akkor az egészségügyi dolgozó esetében a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés elkövetése is megállapítható.

Kifejtette: a védettségi igazolványokról szóló kormányrendelet februári megjelenése óta sok bejelentés érkezett az NVSZ-hez, hogy sokan a védőoltás felvétele nélkül akarnak védettségi igazoláshoz jutni. Többen akár jelentős összeget, jellemzően 30 és 150 ezer forint közötti összeget fizettek is azért, hogy illegális úton jussanak védettségi igazoláshoz.

Hangsúlyozta azt is, hogy a büntetőjogi szabályozás alapján nem csak a kormányhivatal által kiállított védettségi igazolvány, hanem az orvos által kitöltött, lepecsételt oltási igazolás, továbbá a pcr-, és az antigénteszt meghamisítása is bűncselekmény.

Váradi Piroska elmondta, olyan üggyel is találkoztak, amikor egy volt háziorvosi asszisztens - az orvos tudta nélkül - munkaidő után rendszeresen visszament a rendelőbe, az orvosi jogosultságával belépett a rendszerbe és rögzítette a hamis oltási adatokat. Ezzel az üggyel összefüggésben egy konkrét bűnözői csoport tevékenykedett, több mint ezer hamis védettségi igazolást állítottak ki - ismertette.

Továbbá olyan egészségügyi dolgozókról is tudomást szereztek, akik "meggyőződésből" követtek el bűncselekményt, mert ők sem értettek egyet a védőoltás szükségességével.

Felidézte, hogy ez év január elsejétől bűncselekménynek minősül a hálapénz adása és elfogadása is. Ezzel együtt az NVSZ bűnfelderítési, és -megelőzési hatáskörét is kiterjesztették az egészségügyi szolgálati jogviszonyban lévőkre, valamint az állami egészségügyi rendszert működtető irányítási felügyeleti szervezetek dolgozóira.