Kálmán Olga nagyon ki akarta deríteni, van-e bármi különbség Karácsony és Horváth közt. Kiderült: van.

  • Nagy Gergely Miklós
  • 2019. január 29.

Belpol

Csak úgy robog ez az előválasztás!

„Gergő programját átnéztem, szimpatikus volt. Nem találtam benne olyat amivel, nem értenék egyet. Szerintem 90 százalékban egyetértünk” – már egy óra tartott Kálmán Olga moderálásával a baloldali előválasztás „vitája”, amikor Horváth Csaba (MSZP) ezt találta mondani. A vita amúgy azért került idézőjelbe, mert ahogy az idézet is mutatja, sokkal inkább a hasonlóság domborodott ki a szocialisták jelöltje, illetve Karácsony Gergely (Párbeszéd) fellépésén, hogy mást ne mondjunk, álljon itt a zöld politikus reakcióját az előző idézetre: „sokszor nem tudom, hogy Csaba mondta először, vagy én.”

Ki-ki döntse el, hogy ez jó, vagy épp rossz hír.

De hogy döntsenek az előválasztók – akik kedd estig állítólag már 9 ezren szavaztak, ettől pedig mindenki boldog volt a Mozsárban -, ha városfejlesztési, szakpolitikai, önkormányzati kérdésekben ennyire hasonlóan vélekedik a két politikus? – kérdezte Kálmán Olga, nem is egyszer. (Az előválasztás egyébként vasárnap estig tart Budapesten. A győztes lesz a baloldal jelöltje a főpolgármester-választáson.)

false

 

Fotó: Németh Dániel

Íme pár rokonvonás a két jelölt elképzeléseiben:

-         iskolák vissza az önkormányzathoz

-         kórházak vissza az önkormányzathoz

-         humánus hozzáállás a hajléktalankérdéshez

-         zöld Budapest, azaz több fát, zöld területek védése

-         a Liget-projekt le, vagy megfújása

-         a részvételi demokrácia erősítése helyi szinten

-         civilek bevonása a döntésekbe

-         kilakoltatások megszüntetése, új bérlakáspolitika

-         átláthatóbb önkormányzat

-         a Fidesz akkor győzhető le Budapesten, ha egy jelölt lesz a kormánypárti ellen minden kerületben

A sor folytatható, hiszen ahogy mindketten hangoztatták, 21.századi, nyitott, szolidáris és befogadó várost szeretnének. Ezenkívül még két dologban biztosan értettek egyet a felek:

1, Puzsér Róbert egy troll

2, Tarlós István pedig egy kőkorszaki figura, aki nem érti a 21. századi várost, „30-40 évvel le van maradva, olyan, mint egy ’70-es évekből itt ragadt mélyépítő.”

Csak hangulatfestésként jöjjön még két idézet a jelenlegi főpolgármesterről, mielőtt továbblépnénk:

HCS: „Tarlós a bukóságban szokott kiemelkedni. Lefelé rúg, felfelé nyal.”

KG: „Nagy szavak, gyenge tettek embere.”

(De kapott még Tarlós, ennek idézésétől most eltekintenénk.)

Mi a különbség?

A beszélgetés jó két órán át tartott, és nagyrészében nem volt unalmas, ami már önmagában meglepő lehet. Kálmán Olga kellő iróniával és tettetett szigorral tartotta a kereteket, és mindkét politikus jobb formáját futotta – határozottabb stratégiája ugyanakkor Horváth Csabának volt.

A szocialisták fővárosi frakcióvezetője ugyanis azt találta ki, hogy a higgadt Karácsonyhoz képest ő lesz a radikálisabb, keményebb figura, aki úgy kidobja majd a Fideszt előbb Budapestről, majd az országból hogy csak na!

„Nem vagyok olyan türelmes, mint Gergő.”

„Nálam nem lesz fideszes alpolgármester!”

„Nem engedhetünk kémeket a központba!”

„A Fidesz csak az erőből ért! Budapestnek meg kell kapnia azt, ami jár neki.”

„Tudom, merem, teszem.”

Futószalagon, vagy még annál is gyorsabban jöttek a rutinos kampánysablonok. Néha egészen úgy tűnt, Horváth tényleg komolyan gondolja a dolgot, elővezette azt is, hogy népszavazással húzná csőbe a Fideszt, mert azt a következtetést vonta le az elmúlt években, hogy a kormánypártot csak az ilyen kezdeményezések tudták valamiképp befolyásolni, vagy eltéríteni korábbi szándékától.

Horváth vehemenségét nézve az ember már azon kezdett merengeni, hogy ez most a Szanyi Tibor-i tökösség, vagy igazából csak a Szanyi Tibor-i műtökösség, amikor hirtelen -mint lámpa a koromsötét tanyaudvaron! - felvillant a múlt és az igazi kérdés: mégis mit csinált ezzel a lendülettel Horváth Csaba az elmúlt 8 és félévben a legerősebb ellenzéki politikusként a városházán? Fel tudunk-e valamit idézni tőle?

Szóljon valaki, aki igen!

Kasszakulcs

Karácsony valóban higgadtabb volt, de tőle sem voltak idegenek az ilyen megnyilvánulások:

false

„Budapestet ki kell szabaditani a NER fogságából”

„Olyan városvezetés kell, amely méltányos a legyőzöttekkel szemben.” (Értsd: méltányolja a fideszes választók igényeit is.)

„NER megroppantása a városokban kezdődik.”

„Fideszes mítosz, hogy a NER betette a lábát az ellenzéki ablakon.”

„Ha én leszek a főpolgármester, mindennap kérek időpontot Orbán Viktortól, és minden nap elmondom, hogy nem kaptam, 10 ezer emberrel megyek majd tüntetni ez ellen.”

Utóbbi Kálmán Olga azon többszöri érdeklődésére volt válasz, hogy mit csinálnának az urak, ha netalán egyikük lenne az októberi szavazáson a főpolgármester mégis. A kasszakulcs ugyanis Orbánnál van.

Itt is jött a melldöngetés („Puskapor száraz, akkor oda fogunk durrantani”), de Karácsony itt is realistább álláspontot képviselt, míg Horváth népszavazást emlegetett a magasabb állami támogatásról.

Nem győzték hangsúlyozni (a szervező Republikon Intézet és a politikusok is), hogy végre van politikai vita Magyarországon, és elhangzott az is, hogy ez csak az első lépés, a többi is jön majd. És valljuk meg, egyáltalán nem rossz, hogy van egy ilyen kezdeményezés, ami nem is érdektelen.

Abban persze lehet, hogy Kálmán Olga szándékosan volt álnaiv, amikor a hasonló programok miatt arra utalt, hogy a választóknak nehéz lesz így dönteniük. Mintha Magyarországon a programok alapján választanának, és nem a karaktert, vagy a pártlogót néznék.

(Egy dolog maradt a levegőben: nem tudni lesz-e újabb vita az első kör után. Arra is hangzott el utalás, hogy igen, de arra is hogy nem. Lesz-e vita Puzsérral, vagy sem: úgy tűnik, ezt ma még nem tudja senki.)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.