A budapesti döntés ellen
szóló érvek közül a legerősebb magával a tervezett menekülttábor helyszínével kapcsolatos: a kalocsai laktanyát az egy évvel ezelőtti, halálos áldozatot is követelő gennyes agyhártyagyulladás-járványt követően zárták be. A szakértők akkori indoklása szerint a járvány gyors elterjedésében közrejátszott, hogy a laktanya lakókörletei a végletekig lepusztultak. A laktanya jelenleg nem látogatható, érthető okokból mostanra már szigorúan őrzik is; a tavalyi tévéfelvételeken azonban látható volt, hogy a méretes hálótermeket egy-egy olajkályhával fűtötték, a nyílászárók a célra alkalmatlanok, a vizesblokkok pedig civilizálatlanok voltak. A bezárást - amit a helyiek azóta is fájlalnak - akkor azzal indokolták, hogy a laktanya felújítása nagyon sokba kerülne. Most viszont a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának tájékoztatása szerint azért esett Kalocsára a választás, mert ez a legolcsóbban és a leghamarabb felújítható, a célra megfelelő létesítmény. Mivel a múlt hét közepéig a laktanyához a polgármester szerint hozzá sem nyúltak, a menekültek e hét közepére várható érkezéséig legfeljebb egy tisztasági festés végezhető el. A Belügyminisztériumban senki nem volt hajlandó reagálni a Narancs felvetésére, hogy ésszerű dolog-e kisgyerekes menekültcsaládokat ilyen körülmények közé költöztetni.
A kalocsaiak azt is kifogásolják, hogy a menekülttábor a városközpont közvetlen közelében lesz. Török lapunknak kijelentette: a pestiek sem örülnének, ha a budai várba menekülteket költöztetnének; a pénteki tiltakozó gyűlés néhány résztvevője viszont már kifejezetten a Rózsadombot vélte ilyen célok legalkalmasabb helyszínének. (Ezt az "érvet" mindenképpen gyengíti, hogy amíg katonák használták az épületeket, a laktanya ellen nem érkezett ilyen értelmű kifogás.) A polgármester szerint az amúgy is magas munkanélküliséggel sújtott város helyzetét megpecsételheti, ha a turisták a menekültek miatt elmaradoznak. Ennél is nagyobb bajnak tartja, hogy a botrány kirobbanása óta több, a laktanya északi oldalán található új, 130 milliós beruházással létesített ipari parkba tervezett beruházást lemondtak a befektetők.
A helyiek másik, igen hangzatos, ám kevésbé relevánsnak tűnő menekülttábor-ellenes érve a paksi atomerőműhöz kötődik. A várostól légvonalban kevesebb mint 10 kilométerre található, az ország egyik legjobban őrzött létesítményének számító erőmű közelsége vélhetően inkább pszichésen terheli meg a riasztórendszer próbáinak havonta kitett kalocsaiakat, ám Török Gusztáv Andor maga is osztja az aggodalmakat. Kijelentette: a döntéshozók nem gondoltak
egy lehetséges paksi célpontú
terrortámadással, az esetleg Magyarországon tartózkodó iszlám fundamentalista alvóügynökökkel és a menekültek Kalocsára telepítésével kapcsolatos kockázatok összeadódásából származó veszélyre, ami lehet, hogy kicsi, de szerinte akkor sem elhanyagolható. A lassan 40 éves légelhárító rakétákkal a napokban látványosan kivonuló honvédek a tapasztalataink szerint nem szüntették meg Kalocsa lakóinak veszélyérzetét.
A város vezetőinek legnagyobb sérelme a döntés módjával és közlésével kapcsolatos. Török szerint Magyarországnak mindenképpen eleget kell tennie NATO-tagságából fakadó kötelezettségeinek, ez azonban nem lehet mentség a demokrácia és az önkormányzatiság sárba tiprására. Azokra a felvetésekre, hogy Kalocsára esetleg politikai okokból esett a választás a város "nem polgári" vezetése miatt, Török a Narancsnak úgy reagált: "borzasztó lenne, ha ilyen szempontok alapján döntene a kormány", és bár hozzátette, hogy korábban is voltak az állami beruházások elosztásánál elgondolkodtató jelek, ám mindez, reméli, nem illeszkedik semmilyen trendbe.
Ha bárkinek volt még kétsége a kormány döntésével kapcsolatban, azokat a pénteki tiltakozó nagygyűlésen oszlatta el Valenta Lászlónak, a BM kabinetfőnökének az elszólása. Valenta ugyanis kijelentette: az ügy azért is kavarhatott akkora vihart Kalocsán, mert a döntés (!) még azelőtt kiszivárgott, hogy azt a kalocsaiakkal megvitathatták volna. Ha tehát a város vezetésének egy hétig nem is, másoknak sikerült konzultálniuk a belügyminiszterrel.
A laktanya gyakorlópályáit csak egy patak választja el az érseki palota udvarától. A Kalocsa-kecskeméti Főegyházmegye főpapja, Bábel Balázs kizárólag a helyi újságnak nyilatkozott: a Petőfi Népében megjelent interjúban kijelentette, hogy a pénteki demonstráció okafogyottá vált, mivel Pintér Sándor a becsületszavát adta neki, hogy a következő fél évben egyetlen afgán menekült sem érkezik Kalocsára. Akik jönnek, azok "egészségesek, ismerik és tisztelik a magyarokat, és alig várják már, hogy haza tudjanak térni" - olvasható a lapban.
A kalocsai focipályán péntek délután megtartott, gyakran éles bekiabálások tarkította tiltakozó demonstráció 3-5 ezernyire becsült résztvevője nem beszélt Pintér Sándorral, mert az afgánok elmaradásáról csak a helyszínen értesültek. A város alig 20 ezres lélekszámához képest jelentős tömeg többször is ütemes "Nem kell tábor!" skandálásba kezdett. A demonstráció résztvevői között a rendszeres focidrukkerek mellett nagy számban képviseltették magukat gimnazisták, sokgenerációs, kisgyerekes családok és komplett nyugdíjasklubnak tűnő társaságok is. Az egyik drukkerkinézetű társaság ugyancsak felpaprikázva várta a rendezvényt, mivel már egy több nappal korábbi focimeccsen menekülttáboros szlogenekkel cukkolta őket az ellentábor. "Fel kellett volna gyújtani a laktanyát, akkor most nem lenne ez a cirkusz" - ütötte meg az alaphangot egy középkorú férfi. A hangulat, az indulatok és a gyakori szitokszavak mindenesetre rácáfoltak a polgármester állítására, miszerint a kalocsaiaknak nem a menekültekkel van bajuk.
A különböző híradások részletei
erősen kiszínezve,
horrorisztikus elemekkel
dúsítva köszöntek vissza a tömegben. Egy másik drukkerkinézetű úr afgánok által megnyúzott brit újságíróról tudósított hangosan, egy fiatal lány pedig a menekültekben ki nem mutatható vírusoktól való félelméről számolt be. Egyben mind egyetértettek: ha jönnek a menekültek, a lakosok nem lesznek biztonságban, és szégyen, hogy a kormány ezt teszi velük.
Az első megszólaló a polgármester volt, aki osztatlan sikert aratott a Kalocsa elleni, előbb ismertetett érvek felsorolására támaszkodó beszédével. A BM-nek a menekülttáborral kapcsolatos kommunikációjának tökéletes kudarca emblematikusan jelentkezett Valenta László beszédében, aki a közhangulatot valószínűleg nem tökéletesen felmérve először lepolgározta a megjelenteket, megpróbálta menteni a menthetetlent (Pintér Sándor távolmaradását), majd Tökös Tóniról, a kerítésen egy kényes testrészével fennakadó fiatalemberről a nép nyelvén szólni vélő aforizmával próbálta ábrázolni képletesen szorult helyzetét. E ponton kezdték a némileg besörözött focidrukkerek mellett a nagymamák is sürgetni a kabinetfőnök távozását. Mindezen az sem segített, hogy Valenta később a felfordult világra és Kalocsa katolikus, befogadó hagyományaira apellált, aztán megrótta a megjelenteket antidemokratikus viselkedésük miatt. Jelenlétének annyi haszna biztosan volt, hogy végre a helyiek is megtudhatták: afgánokról immár szó sincs, a hét eleji kétezres kvóta hivatalosan is ötszáz körülire, a tábor jellege pedig átmenetire szelídült.
Nem aratott osztatlan sikert Tóth László, a város fideszes országgyűlési képviselője sem; polgártársai nem tudták megbocsátani neki, hogy nem tartózkodott Kalocsán a felfordulás napjaiban, és nem állt ki a menekülttábor terve ellen. Tóth Valentával ellentétben nem nevelni, hanem ígérgetni kezdett. Elhangzottak nagy szavak és még nagyobb számok új sportcsarnokról és a katasztrofális állapotban lévő 51-es főút felújításáról, ám erre a helyiek - nem minden alap nélkül - egyrészt a bejelentések furcsa időzítését, másrészt régi sérelmüket, a várostól igen messze épülő új Duna-hidat kezdték felemlegetni. Később a megjelentek rokonai telefonon tudatták, hogy mintha afgánokat láttak volna a városban sötétedéskor; amikor ez az információ a mikrofonba is elhangzott, a tömeg hamarosan oszolni kezdett.
A város egy nevét elhallgatni kérő tisztviselője szerint a polgármester azért is állt a döntéssel elégedetlen és a kész helyzetbe csendesen belenyugodni nem hajlandó városa élére, mert fél, hogy ellenkező esetben a közhangulat tovább radikalizálódik, ami a szélsőséges, MIÉP közeli politikai erők malmára hajtaná a vizet. Török Gusztáv Andor szerint kizárt, hogy a kisváros lakói törvénytelen módszerekkel próbálnák megakadályozni a menekültek beköltözését a laktanyába.
Kalocsa jövőre fennállásának ezeréves évfordulóját ünnepli.
Miklósi Gábor
