Tartalom

MaNcs, XIII. évf. 42. szám, (2001.10.18. (2001-10-18)

Egotrip

Egotrip

Nádasdy Ádám: Modern Talking

A magyar mondattannak van két kényes-fényes primadonnája: az igekötő meg a tagadószó. Mindkettő a mondat hangsúlyos középpontjába, az ún. fókuszba törekszik. Ez a pozíció rendesen az ige előtti hely: Pál beugrott a kútba. Pál nem ugrott a kútba. Látják? A be és a nem ugyanott van, ők a mondat fókusza, utánuk hangsúlytalanul áll (mintegy hozzájuk simul) az ige. Ezt a simulást az igekötő esetében (beugrott) a helyesírás is jelzi, a tagadás esetében (nem ugrott) nem, de hát ez az ő baja.

Publicisztika

Publicisztika

Tamás Gábor: A Béla haszna

Egy hónapja tanulságos összeállítást adott közre a Népszabadság. Az írás (Fekete Gy. Attila cikke) képviselői levelekből idéz, amelyek a kisgazda vezetésű agrártárcához futottak be. A fejléces papírokra rótt mondatok egyetlen gondolati kört fognak át: Elnök úr, Jóska bátyám, Államtitkár úr vagy Kedves Igazgató Barátom, adjál pénzt nekem valamire, de gyorsan és jó sokat. A nemes törekvés természetesen nem ronda, individualista célokat szolgál. Nem, a gyereknek mindig van tisztességes neve: a folyamodványban a maszekban emelendő új épület "ökorehabilitációs kecskeól", a felújítandó sínbusz, kilátó pedig fontos, "nemzetgazdaságilag is kiemelt jelentőségű agrárturisztikai elemként" említtetik. Bár a cikk sugallja, hogy az idézett dokumentumok esetleg kimeríthetik a befolyással való üzérkedés jogtartalmát, igazából mégsem mondhatjuk, hogy szabálytalanságot művelnek a levelek szerzői. Lobbiznak, ami nálunk azt jelenti, beilleszkednek abba a sajátos hangulatú magyar közéletbe, amelyet Mikszáth - már ha feltámadna - sem találna idegennek. A rokonok, a jó ismerősök, a kebelbeli párt- vagy koalíciós társak világába, a közhatalom aprópénzre váltásának táncrendjébe.

Publicisztika

Valószínűségszámítás

Miként a Jugoszláviát sújtó bombatámadás esetében, úgy az Afganisztán elleni háború civil áldozatainak számáról is csak sokára, a háború végén fogunk értesülni: ha egyáltalán. Egyelőre azokból a képekből és híradásokból dolgozunk, amelyek a tálib rezsim cenzúráján megszűrve vagy épp a háborús propaganda által fabrikáltan érkeznek hozzánk. A több száz civil haláláról szóló hírekről jó okkal feltételezhetjük, hogy nem igazak, ám azt aligha gondolhatjuk, hogy a lassan két hete tartó bombázás csak a tálib kormányzat vagy hadsereg tagjai közül szedné áldozatait. Arról nem is beszélve, hogy az immár többmilliós menekülthullám közvetlen kiváltó oka ugyancsak az amerikai és a brit beavatkozás. Azok között, akik a World Trade Center elleni merényleteket követő hadjárat áldozatául esnek, vagy amiatt menekülni kényszerültek otthonukból, ártatlan emberek vannak, akiket a tálibok üzelmeiért még annyi felelősség vagy bűnrészesség sem terhel, hogy rájuk szavaztak volna. Most miattuk halnak meg, de nem általuk.

Publicisztika

Vladó a kertek alatt

Pozsonyban, ha nem is fogadta olyan felháborodással az aktuális hatalom a szerencsétlen státustörvényt, mint Bukarestben, de az européernek tartott kormánykoalíció szlovák pártjai is izomból utasították el a határon túli magyarok helyzetén javítani hivatott jogi normát. Gőzük sem volt arról, mit tartalmaz - vagyis nem tudták, hogy igazán semmit -, máris diplomáciai csapáson kértek magyarázatot. Mikulás Dzurinda kormányfő megígérte a nemzetnek, megvédi az újabb magyar támadástól, talán nem is sejtve, hogy Vladimír Meciar, Ján Slota és Anna Malíková retorikáját használja. Ami nem valami dicső tett, pontosabban Szlovákia határain kívül nem az. Főleg akkor nem, ha Dzurindáék nem egyszer, de nem is kétszer deklarálták, hogy partnereiket a Balkántól távolabb eső tájakon keresik.

Belpol

Belpol

Biztonsági intézkedések Magyarországon: Pánikra semmi ok!

Az illetékesek szerint a Magyarország elleni terrorista támadás lehetősége kizárt ugyan, egy két héttel ezelőtti Gallup-felmérés szerint a honi lakosság többsége mégis tart attól, hogy ő vagy valamely rokona ilyen akció áldozatává válhat; az adatok alapján a magyar ember jobban fél az európai átlagnál.

Belpol

A háború és az iszlám világ: Zűrzavar és késő bánat

Anyugati szövetségesek rossz módszerekkel győzködik a helyi muszlimokat békés szándékaikról. Pastu és perzsa nyelvű röpcédulákon hirdetik, hogy segíteni jöttek, ám ez éppúgy nem jut el az írástudatlan afganisztáni parasztokhoz, mint ahogyan - gyaníthatóan - az élelmiszer-szállítmányok jelentős része sem.

Belpol

Kalocsa és a menekültek: Ellentábor

Török Gusztáv Andor, Kalocsa polgármestere egyáltalán nincs irigylésre méltó helyzetben. A múlt héten éppen romániai testvérvárosi látogatásról tartott hazafelé, amikor helyettese értesítette: a pesti pletykák szerint a Belügyminisztérium (BM) a tavaly kiürített laktanyába afgán menekülteket kíván elhelyezni. A hírt néhány órán belül hivatalosan is megerősítették, ami nem mindennapi dilemma elé állította a várost 12 éve vezető szabaddemokrata politikust. A pillanatok alatt elterjedő hírre ugyanis a helyi közvélemény enyhén szólva is hisztérikusan reagált, Török azonban liberális politikusként nem tehetett a menekültek befogadását nyíltan ellenző nyilatkozatot. A szorult helyzetben hamar megszületett az egyetlen diplomatikusnak tűnő megoldás: a város vezetése, ahogy tudta, hárította a háborús menekültek befogadásával kapcsolatos morális kérdéseket, és a Kalocsa ellen szóló gyakorlati érvekre igyekezett helyezni a hangsúlyt. Az önmagát az ügyben technokratának minősítő polgármester a Narancsnak többször is hangsúlyozta: a városnak nem a menekültekkel, hanem a döntés tartalmával és módjával van baja.

Belpol

Vizsgálódások a Dunaferr körül: Kohózat

a legfőbb rákfenéje a vasműnek, amelynek felbontásával az állam valójában jót tett a társasággal. Az rt. a tavalyi 7,3 milliárd forintos adózás előtti eredmény után idén masszív veszteséget tervez, miközben egyre-másra röppennek fel a hírek eladósodottságáról, súlyosbodó likviditási gondjairól. Csak a rosszindulat munkál azokban, akik megjegyzik: a legjobban muzsikáló cégről is be lehet bizonyítani, hogy rosszul működik, vállalva persze annak a kockázatát, hogy valóban beüt a krach.

Belpol

Esztergom-Párkány: A Mária Valéria híd átadása: Van köztünk valami

és szilárd. Úgy este világló lámpaszemeivel valóban gyönyörködtető látvány ez a vasszörnyeteg, mikor négy kolosszális lábán megtörik a csillogó vízű folyam áradó ereje" - írta Jambrik István 1895. szeptember 28-án, a hídavatás napján a Hazánkban. Most: ahogy elnézzük, mintha mi sem történt volna. Pedig hajjaj.

Külpol

Külpol

Cyber hírek

Online gabonapiac Az Agriportal.hu elindította az első hazai elektronikus gabonaárverést, amelyen több mint tízezer tonna étkezési búza, sörárpa, tavaszi árpa és kukorica került felajánlásra - adta hírül az Index. A portál fejlesztői a gabonapiacon kialakult helyzetre való tekintettel egyelőre ingyenesen biztosítják kereskedelmi szolgáltatásaikat az ágazat szereplőinek.n Bert és bin LÁdIn A bangladesi Dhakában rendezett bin Ládin melletti szimpátiatüntetésről készült fényképeken olyan poszterek láthatók, melyeken oda nem illő figura jelent meg: Bert a Sesame Streetből.

Külpol

Kulturális hírek

Londonban, a Christie´s árverésén 88,3 ezer fontért talált vevőre John Lennon levele, amelyet Paul és Linda McCartneynak írt 1970-ben, a Beatles feloszlása idején. A keserű, hatoldalas levél az előző héten nem kelt el, ezért ismételten aukcióra bocsátották.n FRANKFURT A görög fókuszpont helyett az Amerika elleni terrortámadás és Afganisztán bombázása nyomta rá bélyegét a hétfőn véget ért 53.

Képzőművészet
Zene

Zene

Koncert: Bach álarcában (Kagel-bemutató a Zeneakadémián)

Az idei Korunk zenéje fesztivál (2001. szeptember 28-október 9.) műsorfüzetét lapozgatva az az érzésünk támad, hogy a kortárs zenei eseménysorozat jelentősége a rendszerváltás óta eltelt tizenegy évben erősen csökkent. Nemcsak azért, mert a zenei életben nem tölt már be olyan illusztris szerepet, mint a hetvenes-nyolcvanas években, hanem azért is, mert programajánlata nem eléggé izgalmas: éppen olyan, amilyen egy provinciális kisváros szűk anyagi keretből szervezett modern zenei fesztiváljáé lehet.

Zene

Lemez: Dalok életről, halálról (Laurie, Suzanne)

Muszáj New Yorkkal kezdeni, az összeomlással, előbb mégis, a biztonság kedvéért, már ha létezik ilyesmi, Európa. A mázlisták e napokban (Berlin: okt. 18., Basel: okt. 20., Milánó: okt. 21., Velence: okt. 22.) tanúi lehetnek, mihez kezd Laurie Anderson, New York kultúrájának egyik emblematikus alakja élesben, színpadon e képtelenséggel. Nem mintha feltétlenül kommentálnia kéne, de nehéz elképzelni, hogy ne lenne hozzá szava.

Zene

Lemez: Hozott anyagból (Tori Amos: Strange Little Girls)

Feldolgozásokat készíteni sokféle módon lehetséges, de ahogyan Tori Amos teszi, úgy szerintem kifejezetten érdemes is. Mit csinál hősnőnk? Elemeikre szedi szét a dalokat, majd addig játszogat a darabokkal, amíg vastagon beborítják ujjlenyomatai, és akkor aztán szépen összefabrikál belőlük valamit. Egész pontosan új Tori Amos-számokat kreál, amelyek ilyen-olyan mértékig hasonlítanak ugyan az eredetijükre, de azért nem feltétlenül.

Zene

Lemez: Egy kivétel (System Of A Down: Toxicity)

Miképp ismerhetők fel az amerikai nu-metál zenekarok? Elég egy pillantás. Fiatal, többnyire fehér, műkedvelő hip-hopperek bíbelődnek gitárokkal, látszólag maguk sem tudják, miért; színtelen-szagtalan, amit játszanak, rosszak, mint a bűn. Az Amerikában a grunge halálát követő legméretesebb mainstream rockzenei hullám - amelyben a Limp Bizkit- vagy Crazy Town-féle tökéletes nímandok alkotják az élvonalat - immáron sok éve sodorja magából kifelé az ilyesféle társaságokat. (Egyébként jó néhányuk csak azzal tudott befutni, hogy feldolgozott egy nótát valamelyik rémisztő nyolcvanas évekbeli popcsodától.) Ilyeténképpen aligha meglepő, hogy a jobb érzésű zenehallgató rögvest frászt kap, ha valahol nu-metált neszel. Én például hallani sem akartam eleinte a System Of A Downról. Éppen olyannak tűntek első olvasatban, akár a többi reménytelen szerencselovag. Hanem aztán láttam az egyik klipjüket (Sugar), és abból a pompás kis nótából nyomban kitűnt, hogy itten valami érdekesebb történetről van szó, én pedig szörnyen kiszúrnék magammal, ha kimaradnék belőle.

Film

Film

Színházpremier (A Madách Kamara első bemutatója)

Mácsai és csapata cikkekkel és reklámokkal próbál válaszolni a címben feltett kérdésre: Mi újság, múlt század? Ilyenformán a kommentár maradna rájuk (erről szól a drámairodalom mellesleg), abból kellene színházat csinálni. Nehéz ügy, és még csak egy adott műfaj korlátai sem szolgáltak nekik keretül, mint Benedek Miklóséknak annak idején a remek Budapest Orfeumban.

Sport

Sport

Hegyi kerékpározás: Gyöngyvirágtól lombhullásig

A"kerékpárt a kerékpárboltból" szlogen nem annyira állásfoglalás a hipermarketek kontra hazai kiskereskedelem-vitában, hanem megfigyelés, mely szerint a plázákban egy sárcipő áráért vásárolt "montenbájk" terepen rövid életű, nem beszélve egyéb veszélyekről. Ezeket tízezres felárért sminkelik ugyan teleszkóppal, de ez csak álca, olyan, mint amikor egy Lada ezerötöst Ferrarit idéző műgyanta spoilerrel vadítanak.

Tranzit

Tranzit

A Hármashatár-hegytől Hűvösvölgyig: Csillagszoft

Noha az Országos Kéktúra egy nagyszabású európai turista-útvonalnak is része, kíváncsi lennék annak a taxisnak az arcára, akit arra kér a Keleti pályaudvaron egy külföldi bakancsos, vigye már el a legközelebbi pontra, ahol rácsatlakozhat az ösvényre. Pedig a megoldás kézenfekvő: az út természetesen olyan pontok mentén halad, amelyeket méltán neveznek "népszerű budapesti kirándulóhelyeknek". De hogy egészen pontosak legyünk, a kék jelzés nyugati irányból (Írott-kő felől) a Bécsi út Pilisborosjenő és Üröm közötti szakaszán, a Solymári-völgynél éri el a fővárost, és a Csúcs-hegy, a Hármashatár-hegy, Hűvösvölgy és Máriaremete érintésével hagyja el.