Karikó az oltásellenességről: Amikor a röntgent bevezették, attól féltek, hogy egymás testét fogják kukkolni az emberek

  • narancs.hu
  • 2021. május 31.

Belpol

A biokémikus szerint felelőssége van abban, hogy érthetőbben kommunikáljon. 

„Nézze, száz évvel ezelőtt, amikor a röntgent bevezették, attól féltek, hogy látcsövekbe építve majd egymás testét fogják kukkolni az emberek. Leleményes vállalkozók röntgenálló alsóneműket árultak, a butaságot meg lehetett vámolni. Most is!

Elhiszem, hogy nagy az ismeretek közti különbség, a tudáshiány és az ebből fakadó félelem. Az én felelősségem, meg az öné is, hogy érthetőbben kommunikáljunk” – mondta Karikó Katalin a ma7.sk nevű lapnak adott interjújában. 

A riporter megkérdezte a biokémikustól, hogy ezért válaszol-e mindenféle témában a közösségi médiában. „Csak annak válaszolok, aki tényleg aggódik. Tegnap például jött egy kérdés, »Szegeden lakom, hol méressek a városban ellenanyag-szintet?«. Ilyennel én sem tudok mit kezdeni, de ha valaki a szüleiért, a gyermekéért, a kisbabájáért aggódik, annak megpróbálok segíteni. Higgye el, megértem, mit éreznek. A lányom várandósan esett át a fertőzésen, én is szülő vagyok, ugyanúgy izgultam. Előfordul aztán hogy szeretnék, de nem tudok segíteni” – mondta erre Karikó. 

Karikó Katalinról a friss Magyar Narancsban olvashat publicisztikát. 

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.