Orbán Viktor Tusnádfürdőn belengette, Kásler levezényli: jönnek az óvodákba a magyar szentek

  • narancs.hu
  • 2018. augusztus 18.

Belpol

De mi lesz Prőhle Gergely sorsa?

Kásler Miklós a Magyar Időknek adott interjújában reflektált kissé rejtélyesen az Orbán Viktor által Tusnádfürdőn meghirdetett szeptemberi változásokra. Kásler a miniszterelnöki ukáz alapján felidézte, hogy ha már „Magyarország politikai és gazdasági szempontból is megerősítette a szuverenitását 2010 és 2018 között”, nyilván hasonló törekvéseket kell folytatni a kultúra területén is, mert „az az egyetemes kultúra, a magyar nemzet érdeke és a kormány alkotmányos kötelessége”.

A gyakorlatban mindez azt jelenti az emberi erőforrások minisztere szerint, hogy „a kormány megteremti a lehetőségét annak, hogy a kultúra virágozzék”.

Kásler a lap kérdésére beszélt a Prőhle Gergely körül kialakult kultúrkampfról, és bár mint korábban is, most is elmondta, hogy lényegében tisztázták a helyzetet, eszmét cseréltek a PIM tanácsköztársaság tárgyú kiállításának kritikájáról és annak eredeti szándékáról. Ködösen hozzátéve, hogy bár nem ismeri Prőhle döntését a jövőjét illetően, ez viszont árnyalja Kásler saját döntését az ügyben.

Ehhez képest az Emmi minisztere egyértelműen kilátásba helyezte, hogy a Nemzeti Kulturális Alap élén biztosan lesznek változások: „itt is egy fordulóponthoz érkeztünk. Új időszak jön, amihez részben vagy egészében új emberekre van szükség.”

Bár a gender szak megszüntetéséről nem értekezett Kásler, arra a kérdésre, hol kellene sokkal több szakembert képezni, a miniszter az ógörög és a latin tudás elengedhetetlen voltáról elmélkedett. „A 19. század ­közepéig a hivatalos nyelv a latin volt hazánkban, még sincs elég történészünk, régészünk és folytathatnám…” Kásler folytatta is, kiemelte, hogy visszaszorult a szlavisztika, a szomszédos nyelvek, a horvát, a román oktatása, de rögzítette azt is, hogy a „legkorszerűbb, gyorsan fejlődő tudományokra is kiemelten figyelünk”.

Ám a java csak eztán jött. „Már az óvodában, majd az iskolában is láthatnak a gyerekek ezért például kisfilmeket, filmsorozatokat Kinizsi Pálról, Toldi Miklósról, Hunyadi Jánosról vagy a magyar szentekről.” Továbbá: „A gyereknek joga, hogy megismerje a szépet és a jót, még akkor is, ha sokan próbálják szégyellnivalónak beállítani a nemzeti érzéseket, a keresztény kultúrát, a magyar történelmet” – mondta Kásler Miklós a Nemzeti alaptantervről szólva.

Míg a kórházak az ÁSZ által történő átvizsgálásáról annyi jutott az eszébe, hogy nem tervez kórházakat bezárni. „Észszerűsíteni, centralizálni fogunk ott, ahol szükséges, vagy éppen decentralizálni, ahol arra van szükség.”

(Magyar Idők)

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.