Orbán Viktor Tusnádfürdőn belengette, Kásler levezényli: jönnek az óvodákba a magyar szentek

  • narancs.hu
  • 2018. augusztus 18.

Belpol

De mi lesz Prőhle Gergely sorsa?

Kásler Miklós a Magyar Időknek adott interjújában reflektált kissé rejtélyesen az Orbán Viktor által Tusnádfürdőn meghirdetett szeptemberi változásokra. Kásler a miniszterelnöki ukáz alapján felidézte, hogy ha már „Magyarország politikai és gazdasági szempontból is megerősítette a szuverenitását 2010 és 2018 között”, nyilván hasonló törekvéseket kell folytatni a kultúra területén is, mert „az az egyetemes kultúra, a magyar nemzet érdeke és a kormány alkotmányos kötelessége”.

A gyakorlatban mindez azt jelenti az emberi erőforrások minisztere szerint, hogy „a kormány megteremti a lehetőségét annak, hogy a kultúra virágozzék”.

Kásler a lap kérdésére beszélt a Prőhle Gergely körül kialakult kultúrkampfról, és bár mint korábban is, most is elmondta, hogy lényegében tisztázták a helyzetet, eszmét cseréltek a PIM tanácsköztársaság tárgyú kiállításának kritikájáról és annak eredeti szándékáról. Ködösen hozzátéve, hogy bár nem ismeri Prőhle döntését a jövőjét illetően, ez viszont árnyalja Kásler saját döntését az ügyben.

Ehhez képest az Emmi minisztere egyértelműen kilátásba helyezte, hogy a Nemzeti Kulturális Alap élén biztosan lesznek változások: „itt is egy fordulóponthoz érkeztünk. Új időszak jön, amihez részben vagy egészében új emberekre van szükség.”

Bár a gender szak megszüntetéséről nem értekezett Kásler, arra a kérdésre, hol kellene sokkal több szakembert képezni, a miniszter az ógörög és a latin tudás elengedhetetlen voltáról elmélkedett. „A 19. század ­közepéig a hivatalos nyelv a latin volt hazánkban, még sincs elég történészünk, régészünk és folytathatnám…” Kásler folytatta is, kiemelte, hogy visszaszorult a szlavisztika, a szomszédos nyelvek, a horvát, a román oktatása, de rögzítette azt is, hogy a „legkorszerűbb, gyorsan fejlődő tudományokra is kiemelten figyelünk”.

Ám a java csak eztán jött. „Már az óvodában, majd az iskolában is láthatnak a gyerekek ezért például kisfilmeket, filmsorozatokat Kinizsi Pálról, Toldi Miklósról, Hunyadi Jánosról vagy a magyar szentekről.” Továbbá: „A gyereknek joga, hogy megismerje a szépet és a jót, még akkor is, ha sokan próbálják szégyellnivalónak beállítani a nemzeti érzéseket, a keresztény kultúrát, a magyar történelmet” – mondta Kásler Miklós a Nemzeti alaptantervről szólva.

Míg a kórházak az ÁSZ által történő átvizsgálásáról annyi jutott az eszébe, hogy nem tervez kórházakat bezárni. „Észszerűsíteni, centralizálni fogunk ott, ahol szükséges, vagy éppen decentralizálni, ahol arra van szükség.”

(Magyar Idők)

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.