A Fidesznek így is megérte: a kamupártoknak esze ágában sincs visszafizetni a kampánytámogatást

  • narancs.hu
  • 2018. augusztus 18.

Belpol

Meglépnek a százmilliókkal, éppúgy, mint négy éve.

Csupán három párt fizette vissza teljes egészében a 2018-as országgyűlési választási kampányra felvett állami pénzt, mert nem érte el az 1 százalékot. Tizenhárom párt semmit nem törlesztett – közölte a Magyar Államkincstár.

306 millió forintos állami támogatást vett fel az idei kampányra az Összefogás Párt, amely végül meg sem közelítette az 1 százalékos küszöböt: 66 jelölttel az országos listán összesen 1407 szavazatot szereztek. Eddig egy forintot sem fizetett vissza – derül ki az RTL Klub Híradójából.

Kamupártok 1. rész – Összefogás Párt

Az Összefogás Párt már 2014-ben is elindult a választásokon, akkor 6 millióval kevesebbet vettek fel a Magyar Államkincstártól. Viszont azzal a pénzzel sem tudott elszámolni a párt. Ennek ellenére végül simán nyilvántartásba vette a Kúria az Összefogás országos listáját.

A párt két hete a Magyar Közlönyben jelentette be, hogy megszűnik.

Az Összefogás Párt után egyelőre úgy tűnik, egy óbudai cím maradt, ahol a hitelezők benyújthatják a követeléseiket. A Híradó stábja a helyszínen azonban csak a székhelyszolgáltatót találta, egy nőt, aki átveszi a leveleiket, majd átadja nekik.

A Magyar Államkincstár szerint a 306 milliós adósságért pártelnökként Szepessy Zsolt, valamint a két alelnök, Katina Tibor és Stiffer Mónika felel saját vagyonával. Éppúgy, mint négy éve.

(RTL Klub)

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.