Miután az adatvédelmi biztos egy panaszbeadvány alapján jogellenes adatkezelésnek ítélte az esetet, felszólította Kellert a gyakorlat azonnali megszüntetésére, és 30 napon belül tájékoztatást kért arról, hogy milyen lépések történtek ennek érdekében. Ez a gyakorlatban a dokumentumok megsemmisítését jelenti, és az errõl szóló jegyzõkönyv hiteles másolatának a bemutatását. Keller erre nyílt levélben válaszolt, amelyben egyebek mellett kifejtette: az ombudsman által hivatkozott egyik törvényi hely nem is létezik. Erre már Péterfalvi is nyilvános választ adott, amelyben megismételte azon álláspontját, hogy a szóban forgó iratok személyes adatokat tartalmaznak. Megemlítette, hogy ezt a tényt maga Keller is elismerte neki, amikor felvilágosítást kért tõle az ügy részleteirõl. Az ilyen adatok pedig csupán annak felhatalmazásával ismerhetõk meg, akirõl szólnak. Illetve: kivételes esetben törvény írhatja elõ az adatok kötelezõ kiszolgáltatását - itt azonban errõl nem lehet szó, hisz az üvegzsebtörvény mélyen hallgat a vadászati naplókba való betekintés jogáról. Keller szerint viszont a közpénzügyi államtitkárságról szóló rendelet is törvény, vagyis nézete szerint jogszabályi felhatalmazásul szolgálhat a hozzáféréshez - már ha valóban közérdekû adatokról van szó.
Péterfalvi Attila a Narancsnak elmondta: szokatlannak tartja, hogy a közpénzügyi államtitkár nyilvánosan vitázik vele, ráadásul Keller nyílt levelére azonnal nem is reagálhatott, mert azt éppen egy külföldi útjára idõzítették. Leszögezte: a "vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló" 1996-os törvény igenis létezik, és a 89. szakaszból egyenesen következik az ombudsmani állásfoglalás. Keller László viszont úgy érvelt lapunknak: a vadászati törvény nem mondja ki egyértelmûen, hogy a vadászati felügyelõ kizárólagos joga a perpatvart okozó papírok megismerése. Ugyanazon törvény két, egymásnak homlokegyenest ellentmondó olvasata - de lássuk, hogyan is szól pontosan a vitatott fordulat: "személyes adatot (É) különösen akkor lehet kezelniÉ", ha jogszabály vagy az érintett erre felhatalmazást ad. Egyetlen szón áll vagy bukik tehát az egyik vagy másik fél igaza. Kellernek azonban más érve is van: "A 2003/24-es, egyszerûsített nevén >>üvegzsebtörvénylövése ugyanis ellenszolgáltatás nélkül történt, bár ezt árnyalja az a tény, hogy az állam a grátisz vadásztatással még mindig jobban járt, mintha pénzért kellett volna kilövettetni a túlszaporulatot. Keller szerint már csak azért is megkerülhetetlen, hogy bíróság döntsön a kérdésben, mert értelmezése szerint Péterfalvi június 1-jei és 11-ei állásfoglalása ellentmond egymásnak, következésképpen jogbizonytalanságot okoz. "Az elsõ levél még arról beszél, hogy a bekért iratokat vissza kell szolgáltatni, az adatokat pedig meg kell semmisíteni, a második viszont már a bekért iratok megsemmisítésére szólít fel." És egy újabb ellenvetés: "Nem folyt le semmiféle olyan vizsgálat, amely egyáltalán megnézte volna, hogy keletkezett-e olyan dokumentum, amely személyes adatokat tartalmaz."
Ez így igaz, bár hozzá kell tenni: az adatvédelmi biztos, mivel nem hatóság, ilyen vizsgálatot nem is folytathat le; a rendelkezésére álló tények alapján azonban juthat olyan következtetésre, mint amilyenre jutott, és emlékezzünk: Péterfalvi állítása szerint Keller maga is beismerte, hogy személyes adatokat is tartalmaznak a naplók és az összesítõk.
Az ügy tehát több mint kacifántos: Péterfalvi Attila állítja: személyes adatok kerültek jogszabályi felhatalmazás nélkül nyilvánosságra, vagyis a közpénzügyi államtitkár jócskán túllépte hatáskörét, Keller László viszont egyrészrõl amellett kardoskodik, hogy igenis volt jogszabályi alapja az adatok bekérésének, hisz egy állami cég ügyletei közérdekbõl nyilvánosak, és szerinte még az is vitatható, hogy azok egyáltalán tartalmaztak-e személyes adatokat. Az üvegzsebtörvény, mint bármely más jogszabály, csak a jogalkalmazói gyakorlat során nyeri el végleges formáját, így precedensértékû lesz majd az az ítélet, amely a személyes és a közérdekû adatok közti határvonal újbóli kijelölésére vállalkozik. Most Kellernél a labda: jogászstábja ezekben a napokban is azt vizsgálja, hogy milyen esélyekkel kecsegtetne egy bírósági kereset benyújtása - de az sem kizárt, hogy az utolsó pillanatban visszakozik, és megfogadja Péterfalvi ajánlását.
A Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal június elején ismeretlen tettes ellen érkezett feljelentés alapján nyomozást indított jogosulatlan adatkezelés és hivatali visszaélés gyanúja miatt. A kelleri információk alapján egyébként nyilvánosságot kapott, hogy Polt Péter legfõbb ügyész is részt vett vadászatokon.
- bugyinszki -
